201225. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tiazoninon-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás e vegyületek előállítására

HU 201225 B lek alsó felületét ezután olyan hatóanyag oldattal permeteztük be, amelyet 1:1 térfogatarányú víz és aceton elegyben oldottunk, ami 0,04% Tween 20 (poli(etilén-oxid)-szorbitánészter felületaktív anyag márkanév) adalékanyagot is tartalmazott. A kezeléshez a 2. kiszerelési példa szerinti készít­ményt hígítottuk. A permetezést mozgatható kocsi­ra szerelt permetező készülékkel végeztük, az alkal­mazott mennyiség 1 kg/ha volt. A permetezés után a palántákat normál üvegházi körülmények között tartottuk 96 órán át, majd nagy nedvességtartalmú kamrába helyezzük a spóraképződés megindításá­hoz. Ezután elvégezzük az értékelést úgy, hogy a levelek spórával borított felületét a kontrollevelek felületéhez viszonyítottuk, az eredményt százaléko­san adtuk meg. b) Borszőlő bolyhos penész elleni közvetlen védő­hatás vizsgálata (Plasmopara viticola; Pvp) Levél permetezéssel közvetlen védőhatást vizs­gáltunk. A szőlőpalánták (cv. Cabernet Sauvignon) teljes levélzetének alsó felületét bepermeteztük a vizsgá­landó hatóanyaggal. Az alkalmazott mennyiség 1 kg/ha hatóanyag volt. A kezeléshez a 4. kiszerelési példa szerinti készítményt hígítottuk. A permete­zést az a) vizsgálatban ismertetett, mozgatható ko­csira szerelt permetező készüléldcel végeztük. A permetezést követően 24 órán át normál üvegházi körülmények között tartottuk a növényeket, majd a levelek alsó részét bepermeteztük. 104 zoosporan­­gium/ml vizes szuszpenzióval. A beoltott palántá­kat 24 órán át, nagy nedvességtartalmú karámban tartottuk, majd 5 napig normál üvegházi körülmé­nyek között, majd ismét 24 órán át a nagy nedves­ségtartalmú kamrában. Ezután elvégeztük az érté­kelést úgy, hogy a spórával borított levelek számát a kontroll levelek számához viszonyítottuk, az ered­ményt százalékosan adtuk meg. c) Borszőlő szürkepenész elleni közvetlen védőha­tás vizsgálata (Botrytis cinerea; Bcp) Levél permetezéssel közvetlen védőhatást vizs­gáltunk. A szőlőpalánták (cv. Cabemet Sauvignon) levélzetének alsó felületét bepermeteztük a vizsgá­landó hatóanyaggal. Az alkalmazott mennyiség 1 kg/ha hatóanyag volt. A permetezést az a) vizsgá­latban ismertetett, mozgatható kocsira szerelt ké­szülékkel végeztük. A kezeléshez a 4. kiszerelési példa szerinti készítményt hígítottuk. A permetezés után 24 órával a leveleket olyan vizes szuszpenzió­val oltottuk be, amely l(r konidium/ml koncentrá­ciójú volt. A növényeket 5 napig nagy nedvességtar­talmú kamrában tartottuk, majd a beteg levélfelü­letek százalékos értékét kiszámoluk. d) Búza levélfoltosság elleni hatásvizsgálat (Lep­­tosphaeria nodorum; Ln) Közvetlen gyógykezelő eljárást végeztünk levél permetezéssel. Egy leveles állapotú búzapalánta (cv. Mardler) leveleket beoltottunk lxlO6 spóra/ml koncentrációjú vizes szuszpenzióval. A beoltott nö­vényeket 24 órán át nagy nedvességtartalmú kam­rában tartottuk a kezelés előtt. A kezelést 1 kg/ha mennyiségű hatóanyaggal végeztük, a permetezés­11 re az a) pontban ismertetett, mozgatható kocsira szerelt készüléket használtuk. A kezeléshez a 2. kiszerelési példa szerinti készítményt hígítottuk. Megszáradás után a palántákat 6-8 napon át köze­pes nedvességtartalmú kamrában tartottuk 20- 25 °C hőmérsékleten. Az értékelést úgy végeztük, hogy a levelenkénti átlagos károsodás mértékét a kontroll növények leveleihez viszonyítottuk. e) Árpa lisztharmat elleni hatásvizsgálat (Erysip­­he graminis f.s.p. hordei; Eg) Közvetlen gyógykezelő eljárást végeztünk levél permetezéssel. A vizsgálandó hatóanyaggal való kezelés előtt 1 nappal az árpa magoncok (cv. Gol­den Promise) leveleit beporoztuk a penész konidiu­­mokkal. Az így beoltott palántákat egy éjszakán át (a kezelés előtt) üvegházban tartottuk környezeti hőmérsékleten és nedvességtartalom mellett. A ke­zelést 1 kg/ha mennyiségű hatóanyaggal végeztük. A kezeléshez a 4. kiszerelési példa szerint készült készítményt hígítottuk. A permetezésre az a) pont­ban ismertetett, mozgatható kocsira szerelt készü­léket használtuk. Megszáradás után a palántákat 7 napon át közepes nedvességtartalmi kamrában tartottuk 20-25 °C-on. Az értékelést úgy végeztük, hogy a spórával bo­rított levelek felületét a kontroll levelek felületéhez viszonyítottuk, az eredményt százalékosan adtuk meg. f) Alma lisztharmat elleni hatásvizsgálat (Po­­dosphaera leucitrica; Pl) Közvetlen gyógykezelő eljárást végeztünk levél permetezéssel. Alma magoncok levélzetének felső felületét bepermeteztük 105 konidium/ml vizes szuszpenzióval a vizsgálandó hatóanyaggal való ke­zelés előtt 2 nappal. Az így beoltott palántákat azonnal megszárítottuk, és üvegházban tartottuk környezeti hőmérsékleten és nedvességtartalom mellett a kezelést megelőzően. Ezután a palántákat bepermeteztük 1 kg/ha mennyiségű hatóanyaggal. A kezeléshez a 2. formázási példa szerinti készít­ményt hígítottuk. A permetezésre az a) pontban használt, kocsira szerelt készüléket használtuk. A palántákat megszáradás után 20-25 °C hőmérsék­letű, közepes nedvességtartalmú kamrában tartot­tuk 9 napon át. Az értékelést úgy végeztük, hogy a spórával bo­rított levelek felületét a kontroll levelek felületéhez viszonyítottuk, az eredményt százalékosan adtuk meg. g) Parasztbab rozsda elleni hatásvizsgálat (Uromyces fabae; Uf) Gyógykezelő eljárást végeztünk levél permete­zéssel. Egyenként egy palántát tartalmazó edé­nyekbe ültetett növényeket bepermeteztünk 5xl04 spóra/ml vizes szuszpenzióval. A szuszpenzió egy kevés Tween 20 adalékanyagot is tartalmazott. A permetezést a vizsgálandó hatóanyaggal való keze­lés előtt 20-24 órával végeztük. A beoltott palántá­kat egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú kamrá­ban tartottuk, megszárítottuk üvegházban környe­zeti hőmérsékleten, és bepermeteztük 1 kg/ha mennyiségű hatóanyaggal. A kezeléshez a 2. kúze-12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents