201216. lajstromszámú szabadalom • Rágcsálóirtó csalétek és eljárás előállítására
7 HU 201 216 B 8 Átlagos mennyiség tömbcsaló- szokásos ___________________tek_______táplálék hím patkányok 73,8 ± 10,3 g 52,4 ± 9,1 g nőstény patkányok 69,0±10,1 g 21,4±6,6g átlagos összmennylség: 71,4 ± 10,2 g 36,9 ± 7,9 g A táblázatból látható, hogy a patkányok a tömbcsalótek készítményt a szokásos táplálékhoz képest 2:1 arányban részesítették előnyben. Nőstény patkányok esetén ez az arány 3:1. b) Befogott mezei egerek első generációjából származó, 24 darab, mindkét nembeli egeret (Mus musculus domesticus) — melyek testsúlya 18 és 32 g között volt — egyedenként külön ketrecben, az előzőekben az a) kísérletnél leírtak szerint vetettünk alá kísérletnek. Körülbelül 1,5 napos hozzászokásl időtartam után — melynek során az állatok a kezdetben előnyben részesített puhább táplálék helyett egyre inkább áttértek a tömbcsalétekre — az átlagos táplálék-felvétel naponta a következő volt: 3.nap 4. nap tömbcsalétek: lágy táplálék 4,0:1,1 g 4,0:0,7 g. A polimerhordozóként poli(vinlI—acetát)—ot, vinil-acetát/metakrilsav-alkilósztert vagy vinil—acetát/akrll—nitrilt tartalmazó tömbcsalótkekkel ugyanilyen eredményt értünk el. 2. példa 1) poli(vinil-acetát) és butil-akrilát (Vinavil 91 C 50; Montedison) vizes diszperziójának 100 g-os mennyiségét intenzíven összekeverjük az alábbiak mindenkor 800 g-os mennyiségével: a) egész zabszemek, amelyek 0,01% 2,4,6- -trlbróm - N - metil-2’,4’-dlnitro-6’-trifluormetil-difenil-aminnal (Bromethalinnal) preparáltak („A” csalétek), b) kukoricatörmelék, amely 0,01% 2,4,6.tribróm-N-metil-2’,4’-dinitro-6’-trifluormetil-difenil-aminnal (Bromethalinnal) preparált („B” csalétek), c) egész zabszemek, amelyek 0,005% 3—(3— -(4’-bróm-bifenil-4-il)-3-hídroxi-1 -fenil-propllj-4-hidroxi-kumarinnal (Bromadiolonnal) preparáltak („C” csalétek), d) rizstörmelók, amely 0,005% 3-[3~(4’-bróm-bifenil-4-il) - 3 - hidroxi -1 - fenil-propil]-4-hidroxi-kumarinnal (Bromadiolonnal) preparált („D” csalétek), e) egész búzaszemek, amelyek 0,005% 3- -[3-(4- bróm —bifenil—4—il)—3—hidroxi—1 —fenil— -propll]-4-hidroxi-kumarinnal (Bromadiolonnal) preparáltak („E" csalétek), f) egész búzaszemek, amelyek 0,03% 3-(a-acetonll-4-klór-benzll)-4-hidroxi-kumarinnal (Cumachlorral) preparáltak („F" csalétek), és az így előállított keverékeket formákba való letöltéssel és szobahőmérsékleten végzett szárítással 35 g súlyú tömbcsalétekké alakítjuk. A vizsgált patkányok mindig egy minőségű tömbcsalétket kaptak normál táplálékkal együtt, olyan mennyiségben, hogy a táplálék szabad megválasztása a teljes kísérleti időtartam alatt biztosítva volt. Egyedi vizsgálatonként mindig 12 patkány alkalmaztunk. A tömbcsalétek és a sztandard táplálék mindenkor elfogyasztott mennyisége az elfogyasztott összmennyiség %-ában az alábbi táblázatból tűnik ki: Tömbcsa- A táplálék felvétele az összlétek_________mennyiség %-ában Tömbcsalétek Sztandard táplálék M%/T "A" 76 24 100/1-2 ”B" 74 26 100/1-2 "C” 55 45 100/3-4 "D” 66 34 100/3-4 67 33 100/3-4 »P» 74 26 75/5 M = elhullás T = a táplálékfelvétel kezdetétől számított napok száma Az előző kísérleti eredmények azt igazolják, hogy a vizsgált állatok a találmányunk szerinti tömbcsalétket a sztandard táplálékkal szemben erősen előnyben részesítik, és hogy a rodentlcidek mérgező hatása megmarad. 2) Malaysiában patkányokkal ellepett, 5—5 hektár nagyságú kakaóültetvényekre, „C” csalétket juttattunk ki, amelyeket az előbbiek szerinti módon, de zabszemek helyett kukoricatörmeléket alkalmazva, állítottunk elő. Erre a célra egy-egy tömbcsalétket helyeztünk el minden negyedik kakaófa tövénél, egy kókuszdió üreges félrészben. Friss csalétektömböknek újbóli kijuttatását az 5., 10. és 15. napon hajtottuk végre. A károsodott kakaótermések számát a kezelés kezdetén, majd a 7., 24., 37., 52., 65., 78. és 94. nap után határoztuk meg és ebből, a kezeletlen kontrollal összehasonlítva, kiszámítottuk a százalékos védőhatást. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza: A vizsgálat napja Védőhatás, % 7. 62 24. 76 37. 81 52. 63 65. 61 78. 26 94. 37 Az eredmények azt mutatják, hogy kedvezőtlen klimatikus körülmények között is igen jó védőhatás érhető el, továbbá hogy nem jelentéktelen hatás áll fenn még 3 hónap múlva is. Ez különösen meglepő annak a ténynek a figyelembevételével, hogy a patkány-populáció valamely térségben való csökkenése ese-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5Q 55 60 65
