201215. lajstromszámú szabadalom • Vadriasztó eljárás
3 HU 201 215 A 4 Eljárásunk révén a 90% feletti, gyakorlatilag száz százalékos gátlást úgy tudjuk biztosítani, hogy szaggal történő gátlást kombináljuk a két előbbi gátlóhatással. A szaggal elért gátlóhatást az elektromos gátlástól időben és térben úgy tudjuk elválasztani, hogy a szaghatást keltő anyagokat nem az elektromos kerítés közvetlen közelében, hanem attól számított 100—300 cm távolságra helyezzük el. A leírásba Iktatott összehasonlító példa kapcsán mutatjuk be azt, hogy ha három gátló hatást (szag, elektromos sokk, optikai és területi gát) együttesen alkalmazunk, egymáshoz képest meghatározót sorrendben és egymástól térben és időben elválasztva — nem várt többlethatás jelentkezik. Továbbá olyan rendszert tudunk így kialakítani, hogy a termőföldek tökéletes védelme nemcsak egy-egy állatfajtára nézve alakul ki, hanem több állatfajra nézve is tökéletesnek mondható. A találmány tárgya vadriasztó eljárás elektromos és szagriasztás, illetve optikai riasztás alkalmazásával. A találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy a védendő termőterületet meghatározott sorrendben, három gáttal látjuk el, így a területet először színes, előnyösen citromsárga színű, mintegy 1—1,5 méter magas műanyag hálókerítéssel vesszük körül, a kerítéstől 0,5—2 m távolságra 0,2—1,40 m magasságban helyezzük -e\ az elektromos áram alatt tartott fémhuzalokat, majd ennek nyomvonala mentén, ettől 1 —3 méteres sávban szaghatással riasztó gátat hozunk létre úgy, hogy a talajt szagriasztó vegyszerrel kezeljük. A kombinált rendszer alkalmazásával azért érünk el rendkívüli biztonságot, mert a közeledő vad a talajra kipermetezett erős szagú vadriasztót már akkor érzékeli, amikor még nem „ismeri" a felállított elektromos kerítést. A riasztó szag hatására már az első alkalommal óva tosan közelíti meg a vad az elektromos kerítést. Majd az áramütés után látja meg az optikai riasztó, célszerűen sárga színű kerítést és ekkor nem a termőföld irányába, hanem visszafelé — az erdő felé menekül. Csak a három módszer, a vegyi-, elektromos-, és optikai riasztó, együttes alkalmazásával, ezek meghatározott egymásutáni sorrendjével és a gátak egymástól adott távolságra történő elhelyezésével tudjuk elérni a száz százalékos védő hatást. Bármelyik gát elhagyása vagy ezek egymáshoz viszonyított távolságának megváltoztatása komoly hatékonyság csökkenést eredményez. Eljárásunk egyik fontos eleme továbbá az, hogy vegyi riasztóként, nem az ismert vadriasztószerek valamelyikét alkalmazzuk, hanem a hosszú, szavatossági időn túli, tárolás miatt selejtezésre szánt, lecsökkent hatóanyagú fungicid és/vagy inszekticid szereket használjuk. Meglepő módon azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a rovar- vagy gombaölőként már nem használható peszticidek erős szaguk miatt a kombinált eljárásban kielégítő riasztó hatást fejtenek ki. Ilyen felhasználható fungicidek lehetnek a ditiokarbamátok és diszulfidok (pl. Cineb 80, Zineb-félék, stb.), a tetrametil-tiuram-diszulfidok, a ftálimid származékok, heterociklusos vegyületek (pl. Chinoin Fundazol 50 WP stb.) Inszekticidként célszerűen a vadakra nem káros hexaklór-ciklohexán származékokat, bisz(p-metoxifenil)1,1,1 -triklóretán származékokat, foszforsav-, foszforsavészter-származékokat, karbamát származékokat, stb. használjuk. A fungicideket és az inszekticideket az engedélyezett legnagyobb koncentrációban szórjuk ki. Az általunk vadriasztásra használt fungicid és inszekticid szereket célszerűen herbicidekkel egészítjük ki. Előnyösen triazin-származékokat (így Hungazint, Aktinitet, stb.) használunk. Különösen előnyös herbicldek elegyét használni, így a triazinszármazékokat pl. paraquat-dikloriddal (Gramoxon-nal) vagy N-foszfono metil-glicinnel (Glifozáttal vagy Glialká-val, Fusilade-dal) kiegészítjük. A herbicideket az engedélyezett legmagasabb dózisban, általában 4—5 kg hatóanyag/ha mennyiségben szórjuk ki. A herbicid szer alkalmazása azért kívánatos, mert ha a gyomnövényzet, különösen nedves állapotban, az elektromos vezetékhez hozzáér, azt földeli és így annak hatásfoka lényegesen romlik. A citromsárga színű műanyag hálót célszerűen egy méter magasságban feszítjük ki a faoszlopokra. Kísérleteink azt mutatták, hogy a citromsárga szín a legalkalmasabb a nagyvadak riasztására. A vadakat ez a szín nagymértékben riasztja és a színt még a legsötétebb éjszaka folyamán is észlelik az állatok. Az elektromos kerítés készítésénél a fém huzalokat célszerűen a talajtól számítva 20— 40—60—100 cm-es magasságban helyezzük el. Nagyvadak esetében a talajszinttől számítva 30—140 cm-es magasságban feszítjük ki a fémhuzalokat egyenletes távközökben. Kívánt esetben azonban egyetlen huzal kifeszítóse Is elegendő lehet. Az elektromos kerítés feszültségforrásként célszerűen 6 V-os akkumulátorokat vagy napelemes adaptert alkalmazunk. Az optikai riasztó kerítést célszerűen polietilén hálóból készítjük. Előnyös a műanyag hálót vérsavóval vagy albumlnnal adalékolt polietilénből készíteni, mivel így a vadriasztás hatásfokát növelni tudjuk. A műanyag kerítésen zárható kapukat képezünk ki a munkagépek számára. A találmány szerinti kombinált rendszert célszerű a kultúrnövény elvetése előtt egy-két héttel kialakítani, hogy a vadaknál a megfelelő reflexek kialakulhassanak. Amennyiben a kijelölt területet már nem kívánjuk tovább védeni, a kombinált rendszert lebontjuk és egy másik területen újra felállítjuk. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
