201205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán hasznosítású, magas grizkihozatalú kukorica gazdaságos termesztésére
3 HU 201 205 A 4 hoz használt gríz alapanyag megfelelő minősége jól stabilizálható, míg a hagyományos eljárással mind a gríz alapanyag megfelelő minősége a magas grízkihozatal elérése igen bizonytalan. A találmány tárgya eljárás humán hasznosítású, magas grízkihozatalú kukorica gazdaságos termesztésére, melynek során a kiválasztott fajták magvait korán elvetve a hasonló körülmények között termelt takarmánykukorica tőszámához képest mintegy 10%-al alacsonyabb tőszámot hagyunk meg, hatóanyagban számítva hektáronként legfeljebb 120 kg nitrogén dózist használunk mintegy 0.7—0.8:1:1 N:P:K arány mellett, az első öntözést legkorábban a nővirágzást követő húsz napon túl önmagában ismert módon végezzük el. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy korai virágzású, FAO 200-400- as érésidejű fajták magvait vetjük el, amelyet az alkalmazott fajta hidegtűrő képességétől függően legkésőbb a talaj hőmérsékletének 10°C elérését követően kezdünk el és legkésőbb a vetés kezdetétől számítva két héten belül befejezünk. A találmány szerinti egyszeri öntözés esetén az öntözés idejét a kukorica 45—50% szemnedvesség tartományban választjuk meg, a termés betakarítását legkorábban a fiziológiai érést követően 20%-os szemnedvessóg elérése után kezdjük meg, 28% szemnedvesség fölött legfeljebb 45°C-os, 28% szemnedvesség alatt legfeljebb 50%-os szárító levegővel végezzük a szárítást. A találmány szerinti eljárást a példákban ismertetjük részletesebben: 1. példa Martonvásáron, közepes tápanyag ellátottsága AK 40 kötöttségű, erdőmaradványos csernozjom talajon, öntözésre berendezett területen, 5 ha területet választottunk ki. Az elővetemény búza volt. A kiválasztott táblát az uralkodó szélirány felöli oldalon 4—6 m-es bokros erdősáv határolta. 100 m-es távolságon belül waxy takarmány- és csemegekukorica nem volt található. A kiválasztott fajta Mv SC 390-es FAO számú hard dent szemtípusú volt. A tápanyagokat ősszel N:100 kg, P:140 kg, K:140 kg arányban juttattuk ki és mélyszántással dolgoztuk be a talajba. A talajt ősszel egymenetes magágy készítéshez alkalmas állapotban hagytuk vissza. A tavaszi magágyat 5 cm mélységig aprómorzsás állapotban április elején kombinátorral készítettük elő. A vetés április 20-án a talaj hőmérsékletének 10°C-ra történő felmelegedése után történt. Hektáronként 70 ezer csírát vetettünk ki, a termő tőszám átlagosan 67.500 volt. A növényállomány magasságának kb. 50 cm elérése után végeztük el az első idegenelóst, melynek során néhány napraforgó árvakelés, valamint 2—3% eltérő típusú növény eltávolítása történt meg. A második idegenelés címerhányás után történt, melynek során további 1—2% eltérő típusú növényt távolítottunk el. A nővirágzás július 15—18-a között történt. Az első öntözést augusztus 7-ón végeztük, melynek során 60 mm öntözővizet jutattunk ki. A második öntözés időpontját a szemnedvesség ellenőrzése után tűztük ki. A szemnedvesség augusztus 21-én 50% alá csökkent, ezért a második öntözés szintén 60 mm öntözővíz kijuttatásával augusztus 22- én végeztük el. A fiziológiai érés megtörténtét a szemek alapi részén megjelenő fekete réteg kót-három naponkénti ellenőrzésével állapítottuk meg. A fiziológiai éréskor — szeptember 15-ón — mérhető szemnedvesség 24.8% volt. A betakarítás időpontját ezért szeptember 25-e utáni időre tűztük ki. A betakarítás szeptember 28-án történt arató-cséplő géppel, melynek során 9.22 t/ha 18.9%-os szemnedvességű kukoricát takarítottunk be. A szárítást a Martonvásári-Erdőhát Vetőmagüzemben végeztük. A szárító levegő hőmérséklete 50°C volt. A termény csírázóképessége 88.8%-os, ezerszemtömege 346 g, hektoliter tömege 82 kg, grízkihozatala 78%-os, uszószáma 12% volt. 2. példa Mindenben az 1. példában leírtak szerint jártunk el kivéve hogy nem végeztük el az 1. példában megadott első öntözést. A szemtermés 7.44 t/ha volt, a betakarítási víztartalom 21.7%, a csírázóképesség 87.5%-os, az ezerszemtömeg 344 g, a hektoliter súly 81 kg, a grízkihozatal 78%, az úszószám 9% volt. 3. példa Mindenben az 1. példában leírtak szerint jártunk el kivéve, hogy öntözésre nem berendezett,de üde fekvésű területet választottunk ki, öntözést nem alkalmaztunk. A szemtermés 6.71 t/ha volt 22% betakarítási víztartalom mellett, a csírázóképesség 89.5%-os, az ezerszemtömeg 330 g, a hektoliter tömeg 73 kg, a grízkihozatal 74%, az úszószám 28% volt. Az 1. példában megadott kiválasztott területen két parcellán ugyanazon fajta felhasználásával takarmánykukoricát termesztettünk az árutermesztósben megadott technológiával száraz művelésben, illetve öntözéssel. A szt,. -z műveléses parcellán a szemtermés 7.09 t/ha volt 21%-os szemnedvesség mellett, a csírázóképesség 85.4%-os, az ezerszemtömeg 331 g, a hektoliter tömeg 73 kg, a grízkihozatal 70%, az úszószám 30% volt. Az öntözéses parcellán, amelyre a szokásos időpontban, azaz címerhányáskor és nővirágzás után 60— 60 mm öntözővizet jutattunk ki, a szemtermés 9.87 t/ha volt 22.3%-os szemnedvessóg mellett, a csírázókópesség 86.2%-os, az ezerszemtömeg 318 g, a hektoliter tömeg 71 kg, a grízkihozatal 70%, az úszószám 31% volt. A takarmánykukorica termesztés-technológia szerint termesztett kukoricánál általában mintegy 70% grízkihozatalt érnek el. A 3. példában leírtak szerinti eljárásban a grízkihozatal ugyancsak 4%-al több a hagyományoshoz képest azonban az egyenletes minőség a hosszabb 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
