201196. lajstromszámú szabadalom • Kompozitum főleg kertészeti kultúrák, disznövények, fák, bokrok, gyepek talajának szerkezeti és talajtápanyag dinamikai javítására, és eljárás annak alkalmazására

3

HU 201 196 B

4

sógót befolyásolja. A főként bányaipari termékekben lévő mikróelemek közül a vas, cink, réz, mollbdén tekinthető esszenciálisnak.

Hogy kompozltumunk komplex hatást fejtsen ki, kiegészítettük élelmiszeripari hulladékként kezelt takarmány-, vagy szeszipari élesztővel. Ezekben B2, 86 és B12 vitamin vagy pantoténsav található 2 —6mg/100gr, illetve 15 — 30 mg/100 gr tömegben.

Ahhoz, hogy a növények az életfolyamataikat fenntartó és biztosító szerves és szervetlen tápanyagokhoz, makró-, mikró elemekhez gyökérzetükkel hozzájuthassanak, megfelelő talajszerkezetre, valamint az abban lévő tápanyagok dinamikus továbbításához szükséges talajszövetre van szükség. Ezt részben a kompozltumunkban lévő hőkezelt és nyersperlit teszi lehetővé. A hőkezelt perllt üreges szerkezetű, jó hőtároló és szigetelő tulajdonságai kedvezőtlenebb, hűvös termelési időszakban is segítik a növények nevelését. A perllt és az esetenként alkalmazott Izzított kovaföld Jelenléte növeli a talaj vízmegtartó képességét, egyben megóvja a gyors kiszáradástól is.

A talajokra Jellemző, hogy az egyébként talajrétegenként változó, a talajokat alkotó lényeges összetevők, mint pl: az SÍO2. AI2O3, Fe203 milyen mennyiségben és az SIC>2-höz viszonyítva milyen arányban fordulnak elő. Az Ilyen arányok kifejezésére a szakirodalom a molekuláris viszonyszámot alkalmazza, melyet az alábbiakban magyarázunk meg.

E tekintetben a talajban lejátszódó talajdinamlkai folyamatok befolyásolásához, a termesztett növényfajok mennyiségi és minőségi javításához a talajban előforduló és a majd bejuttatandó említett lényeges alkotók arányának Ismerete szükséges. Azt találtuk, hogy a főleg kertészeti kultúrák, dísznövények, fák, bokrok, gyepek talajának talajgenetikai javítására leginkább alkalmas ásványok 16-nál alacsonyabb értékű molekuláris viszonyszámmal rendelkeznek. A molekuláris viszonyszám ismertetése pl: Ballenegger R.-di Gléria J.: Talaj- és trágyavizsgálati módszerek című, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1962. megjelent könyvben található meg. Ezért kompozitumunkban minden esetben az SÍO2/R2O3 képlet alkalmazásával állapítjuk meg a felhasznált összetevők molekuláris viszonyszámát. A kompozitumunkban előforduló ásványokban az SIO2, AI2O3 és Fe203 tömegét százalékban klfejézve elosztjuk a molekulatömegekkel. így az SIC>2-re kapott értéket elosztjuk az Al2C>3-ra és az Fe203-ra ugyancsak így számított értékek összegével, ez utóbbit R2O3- mal jelöljük.

A SÍO2/R2O3 viszonyszám értéke a találmány szerinti kompozitum ásványi összetevőinek mennyiségére és összetételére vonatkoztatva a következő: alginitre 9,5, dolomitporra 1,2, duzzasztott perlitre 9,6, nyersperlitre 4—5, zeoiitra 11,1 a viszonyszám értéke.

Kompozitumunkkal a dísznövények, házikertek, gyepek, fák, és cserjék telepítéséhez is

új talajnemesítőnek nevezhető eljárást valósítunk meg.

A kompozitumhoz szükség esetén NPK-tartalmú műtrágyákat adunk 4—5 tömegszázalók- 5 ban.

A kompozitumunk száraz keverésű. Az egyes összetevők őröltek, szemcseméretük 0,02—5,0 mm közöttiek. Vonatkozik ez az alglnitra, olajpalára, nyersperlitre, zeollt és a do- 0 lomitra. Az összetevők közül a perlitet duzzasztott formában Is adjuk a kompozitumhoz.

A talajba keverés arányait Illetően kísérleteink során látványos eredményeket értünk el a 15 dísznövények, házikertek növényei esetében 100 tömegrósz talajhoz 30 tömegrész kompozitum bekeverésével. A szántóföldi növényi kultúrák esetében pl: közepes minőségű talajokhoz optimális értéket a m2-kéntl 0,5 kg 20 kiszórásával értük el.

Találmányunkat kiviteli példa kapcsán ismertetjük közelebbről.

25

30

35

40

45

50

55

60

65

1. példa:

A kompozitum összetevői:

alglnlt

dolomitőrlemény duzzasztott perlit zeolit

szeszipari élesztő

30 tőmeg% 20 tömeg% 38 tömeg% 9 tömeg% 3 tömeg%

A fenti példa szerinti kompozitumban az

összetevők aránya a következő volt: 50 tömeg°/o-ban üledékes kőzeteket, 47 tömeg%ban vulkáni kőzeteket, míg 3 tömeg%-ban

szerves aktlvátort tartalmazott. A mórt SIO2/ /R2O3 molekuláris viszonyszám az alglnlt esetében 9,5, a duzzasztott perlit esetében 9,6 volt, a dolomltőrteménnyé 1,2, míg a zeolltó 11,1.

A szemcseméret frakciók 0,2—2,0 mm közötti értékűek voltak. Kompozitumunkkal barna homoktalajt kezeltünk klsparcellás kísérletben. 1 m2-re 1 kg-ot juttattunk ki. A kiszórás Ideje április hónapban történt a kompozitumot 10— 40 cm mélységbe munkáltuk be. A kontroll és a kezelt parcellákba Jof borsófajtát vetettünk. A száraz magtermést, azaz a vetőmag borsót értékeltük, melynek eredménye a következő volt.

Szemtermés:

kontroll parcellán 0,42 kg/m2, hektárra átszámolva 4,2 t/ha=100% kezelt parcellán 0,52 kg/m2, hektárra átszámolva 5,2 t/ha=123,8%.

A kezelt parcellán a szemtermés száraz anyagának egységnyi tömegében mért értéke;

foszforból 19,5%-al, káliumból 4,4%-al, magnéziumból 3,7%-al volt magasabb mint a kontroll parcellán.

A makro és mikroelemek értéke ugyancsak egységnyi tömegre vonatkoztatva a kezelt parcellán:

vasból 19,5%-al, cinkből 12%-al, bórból 12%-al, rézből 11%-al mutattak magasabb értéket, mint a kontroll parcellán.

3