201181. lajstromszámú szabadalom • Egysarkú csatlakozó dugó
1 HU 201181 B 2 A találmány tárgya egysarkú csatlakozó dugó, amelynek fém csatlakozó teste és szigetelőanyagból készült védőhüvelye van, és a csatlakozó test dugaszoló csapja elemi érintkező szálakból van kialakítva, és az elemi érintkező szálak érintkezőhüvellyel kapcsolódó része az érintkezőhüvely átmérőjével azonos átmérőjű hengerpalástnak van kiképezve. Az elektrotechnika - ezenbelül a híradástechnika, a méréstechnika stb. - egyik gyakran alkalmazott építőelemei a csatlakozó elemek. Az egyik leggyakrabban alkalmazott csatlakozó elem a dugó-hüvely párból kialakított „egysarkú csatlakozó elem”. Ezen csatlakozó elem, azon az egyszerű elven működik, hogy egy csőszerű hüvelybe azonos kaliberű dugaszt illesztünk és ezáltal egy fémes összeköttetést létesítünk. A csatlakozókkal szemben támasztott alapkövetelmény, hogy az átmeneti ellenállásuk kicsiny és változatlan legyen, továbbá ne okozzon jelalak torzulást, valamint, hogy a kapcsolat-csatolás a teljes élettartamuk alatt stabil maradjon. Ezen követelmények kielégítésére a csatlakozó elemek számtalan változata lett kifejlesztve és vált ismertté, illetve került alkalmazásra. A fejlesztések két fő irányban folytatódtak:- a csatlakozó dugasz merev kialakítású, az érintkezőhüvely hasított, és/vagy szegmensekből, illetve rugózó érintkezőkkel kialakított „rugalmas hüvely” - pl. a HU 168.346, HU 146.176, CH 619 069, CH 488 268, FR 2 316 764, DE 21 43 456 AS, SU 376847, SU 433575, SU 4833731 lajstromszámú szabadalmi leírásokban ismertetett megoldások.- az érintkező hüvely merev kialakítású, a csatlakozó dugasz hasított és/vagy szegmensekből kialakított „rugalmas dugó” - pl. a HU 168.180, DE 25 02 632 OS, CH 658 932 lajstromszámú szabadalmi leírásokban ismertetett megoldások. Az egysarkú csatlakozó elemek legegyszerűbb kiviteli formája a gyengeáramú technikában, a hírközlésben és a méréstechnológiában gyakran alkalmazott banándugó. A banándugó fejlesztése, és fejlesztési eredményei nincsenek összhangban az előzőekben általánosságban vázolt fejlesztési eredményekkel. Az érintkezőhüvely gyakorlatilag változatlan, merev. A csatlakozó dugasz jobb rögzítése, illetőleg véletlen kicsúszásának megakadályozására esetenként reteszelő elemet pl. golyót alkalmaznak (pl. a DE 31 11 287 OS lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál). A csatlakozó dugaszok területén többféle megoldás lett kifejlesztve, és vált ismertté. Alapmegoldásnak az egyszerű, az érintkezőhüvellyel „toló illesztésű”, tengelyvonalával párhuzamos síkban a tengelyvonalra szimmetrikusan hasított csatlakozó dugaszt tekinthetjük. Az egyik legrégebbi megoldás a HU 91.665 lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett „folytonosan rugalmasan maradó üreges bedugható szeg”. Ez a megoldás a gyakorlatban kevésbé terjedt el. A későbbiek folyamán és viszonylag gyakori megoldás volt a csatlakozó dugasz „rugalmasságát” elősegítő nyílás készítés. Ilyen megoldások ismerhetők meg a DE 26 19 152 OS, és a CH 528 829 lajstromszámú szabadalmi leírásban. Elterjedt megoldásnak tekinthető, amikor a csatlakozó csapra egy, vagy több oldalon külön álló, de a csatlakozó dugaszhoz valamilyen módon rögzített rugózó elemet vagy elemeket szereltek. Ilyen megoldás látható pl. a HU 193049 lajstromszámú szabadalmi leírásban is. Ismert továbbá a HIRSCHMANN NSZK cég által forgalmazott „seprű-szálas banándugó” is. Ezen megoldás lényege, hogy csatlakozó dugasz az érintkezőhüvely átmérőjénél lényegesen kisebb átmérőjű körkeresztmetszetű „seprűszálak”-ból van kialakítva. Az ismert hasított, rugózó nyílással ellátott és/vagy rugózó elemet tartalmazó csatlakozó dugaszok közös hátránya, hogy az átmeneti ellenállásuk a csatlakozó dugasz üzemeltetési időtartama alatt az anyag kifáradása miatt változik, növekszik. Ugyanez vonatkozik a kapcsolat biztonságára is, amely a bontások számának növekedésével csökken. A „seprűszálas banándugó” esetében az anyag kifáradásából adódó változás kisebb, azonban az átmeneti ellenállás már az üzemeltetés kezdetekor is, - mivel, hogy az érintkező „seprűszálak” átmérője lényegesen kisebb az érintkező hüvely átmérőjénél, a csatlakozás, az „érintkezés”, csak „vonalszerű”, illetve az érintkező seprűszál körkeresztmetszetének sugarával jellemezhető kis hengerpalást alakban jön létre -, viszonylag nagyobb értékű. Célkitűzésünk egy olyan egysarkú csatlakozó dugó létrehozása, amely a kapcsolódó érintkezőhüvellyel rugalmasan és viszonylagosan nagy felületen érintkezik, az átmeneti ellenállása kicsiny, és változatlan a teljes élettartam alatt, az érintkezés stabil, a csatlakozó dugó nagy élettartamú, egyszerűen és alacsony költségszinten gyártható. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy ha a jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező - rugalmas, stabil, stb. - hosszú élettartamú, de viszonylagosan nagy átmeneti ellenállású, önmagában ismert „seprűs” érintkezőjű csatlakozó dugó érintkező elemi szálait, „seprűszálait”, a jelenleg kizárólagosan alkalmazott körkeresztmetszet helyett olyan keresztmetszetűre képezzük ki, hogy annak a csatlakozóhüvellyel érintkező felülete ne vonalszerűén, illetve az elemi érintkező szálak körkeresztmetszetének sugarával jellemezhető kis köríven érintkezzen az érintkezőhüvellyel, hanem egy jelentősen megnövelt körív mentén lapszerűen, akkor a jó mechanikai tulajdonságok változatlanul megmaradnak, az elektromos vezetési tulajdonságok javulnak, az érintkező felületekre jutó áramsűrűség kedvezőbb eloszlású lesz, tehát javulnak az átviteli viszonyok, továbbá a nagyobb felfekvő felületek miatt az érintkezés stabilabb lesz. A találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugónak fém csatlakozó teste és szigetelőanyagból készült védóhüvelye van, és a csatlakozó test dugaszoló csapja elemi érintkező szálakból van kialakítva, és az elemi érintkező szál érintkezőhüvellyel kapcsolódó része az érintkezőhüvely átmérőjével azonos átmérőjű hengerpalástnak van kiképezve. Találmányunk lényege, hogy a elemi érintkező szálak keresztmetszetének egy határoló oldalszakasza 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
