201170. lajstromszámú szabadalom • Műgyanta szigetelő villamosipari célokra
1 HU 201170 B 2 A találmány olyan villamosipari műgyanta szigetelőre vonatkozik, amely műgyanta szigetelő testből és fémbetétből áll. A műgyanta szigetelő húzó (feszítő), nyomó, álló (hajlított) kivitelben készülhet és villamos vezetékek és szerelvények tartására, mozgatására, különböző villamos feszültségen lévő szerkezeti részek egymástól történő elszigetelésére, a keletkező és működési okokból szükségszerűen előidézett mechanikai erőhatások felvételére, illetve közvetítésére szolgál. A villamos iparban jelenleg is elterjedten használt műgyanta szigetelők számos ismeretes kedvező tulajdonsággal rendelkeznek. Ezen kedvező tulajdonságokkal rendelkező szigetelő ismerhető meg a HU-185 055 lajstromszámú szabadalmi leírásból. Eszerint a szerelvények, illetve a szigetelő rögzítésére szolgáló, a műgyanta szigetelő testbe ágyazott fémbetét váll nélküli forgástest alakú és részben vagy egészben külső felületén recézett. A megoldás hátránya, hogy hengeres fémbetét alkalmazásával húzás esetén a fémbetétek viszonylag kis erőt képesek átadni a szigetelő testnek (csak annyit, amennyi a recézéssel megnövelt súrlódási tényezőből, valamint a fémbetét és a műgyanta hőzsugor különbözőségéből keletkező normális erőből adódik). A problémát úgy oldották meg, hogy a fémbetéten egy kúpos felületet alakítottak ki. Kúpos fémbetét alkalmazásával - kis kúpszögek esetén - az érintkező felületeken keletkező vagy kényszererők nagy mechanikai feszültségeket okoznak, ami a műgyanta szigetelő helyi megfolyásához (töréséhez), illetve a nagy deformációk miatt a fémbetét kihúzódásához vezethet. Nagyobb kúpszögek esetén a megfelelő hosszúságúra kiképezett fémbetét átmérő maximuma viszonylag nagyra adódik, ami egyrészt csökkenti (gyengíti) a szigetelőtest keresztmetszetét, illetve növeli a műgyantatest szükséges méretét, másrészt növeli a fémbetét tömegét. Csavaró igénybevétel esetén is - mivel csak a fémbetét és a szigetelőtest közötti súrlódó nyomatúkra számíthatunk - a betét jóval kisebb nyomatúknál kicsavarodik, mint a szigetelőtest teljes teherbírása. Ezek a műgyanta szigetelők tehát csak hajlító nyomatékok felvételére alkalmasak. A gyakorlatban azonban miden szigetelő mechanikai igénybevétele összetett. Az egyes igénybevételek közül a méretezésnél számos esetben néhányat ugyan el szokás hanyagolni, a valóságban azonban nincs helye az elhanyagolásnak. A találmányunk célja tehát olyan műgyanta szigetelő kialakítása, amely húzó, nyomó, hajlító, csavaró igénybevételek felvételére egyaránt alkalmas, és egyszerűen, megbízhatóan és villamos szempontból is kielégítően rögzíthető, adott esetben a tájolása is biztosított. A megoldást az a felismerés adja, hogy ha a fémbetét vége gömb alakú a fémbetéten nem egy, hanem több kúpos felülettel rendelkező részt, vállat alakítanak ki, a kúpos részek átmérője jelentősen csökkenthető, így a műgyanta szigetelő test szilárdsága jelentősen növelhető. A találmány tehát műgyanta szigetelő villamosipari célokra, amely műgyanta szigetelő testből és fémbetétből áll, és oly módon van kialakítva, hogy a fémbetétnek a szigetelő testben lévő vége gömbfelülettel vann ellátva, továbbá van legalább két válla, és ezeknek legalább az egyik oldalfelülete palástalkotói hegyesszöget zárnak be a fémbetét hossztengelyével, és a vállakat alkotó felületek lekerekítéssel csatlakoznak egymáshoz és a fémbetét kapcsolódó felületeihez. A találmány szerinti műgyanta szigetelő egy előnyös kiviteli alakjánál a fémbetét forgástest. A találmány szerinti műgyanta szigetelő másik előnyös kiviteli alakjánál a fémbetéten a hossztengelyével párhuzamosan legalább két horony van kialakítva, és a hornyok szimmetrikusan vannak elrendezve. A találmány szerinti műgyanta szigetelő harmadik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a fémbetéten érdesített, célszerűen recézett felületek vannak kialakítva. A találmány szerinti műgyanta szigetelő negyedik előnyös kiviteli alakjánál a fémbetéteknek vannak olyan hossztengelyre merőleges metszetei, amelyeket egymáshoz íveken át kapcsolódó egyenesek határolnak. A találmány szerinti műgyanta szigetelő ötödik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a fémbetét vállai mindkét oldalfelületének a palástalkotói hegyesszöget zárnak be a fémbetét hossztengelyével. A találmány szerinti műgyanta szigetelő hatodik előnyös kiviteli alakjára az a jellemző, hogy a fémbetét vállai oldalfelületének palástalkotói és a fémbetét hossztengelye által bezárt hegyesszögek egyenlők. A találmány szerinti műgyanta szigetelő hetedik előnyös kiviteli alakjánál a fémbetét vállainak az egyik azonos helyzetű oldalfelületei a fémbetét hossztengelyére merőleges síkok. A találmány szerinti műgyanta szigetelő egy újabb előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a fémbetétnek a szigetelő testen kívül lévő végében menetes furat van. A találmány szerinti műgyanta szigetelő további előnyös kiviteli alakjánál a fémbetétnek a szigetelő testen kívül felfogó szára van. Végül a találmány szerinti műgyanta szigetelő előnyös kiviteli alakja az is, amelynél egynél több egytengelyűén elrendezett fémbetét van. A találmány részletesebben néhány kiviteli példa segítségével a mellékelt rajzok alapján ismerhető meg, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti műgyanta szigetelőt nézetben és részben kitörve, a 2. ábra egy másik műgyanta szigetelőt nézetben és kitörve, a 3. ábra az előbbi műgyanta szigetelő jelölt metszetét, a 4. ábra egy találmány szerinti műgyanta szigetelőhöz alkalmas fémbetét elölnézetét, végül az 5. ábra a felülnézetét mutatja be. A legáltalánosabb kivitelű műgyanta szigetelő látható az 1. ábrán. Az 1 fémbetét egy forgástest, amelynek a 2 szigetelő testben lévő 3 vége gömbfelületűre van kialakítva, a másik végén pedig egy 10 felfogó szár van. A kettő között van a 4 és 5 váll. A 4 és 5 váll kettős kúpos kialakítású, ami azt jelenti, hogy a 6 és 7, illetve a 8 és 9 oldal felületek palástalkotói és a hossztengely által bezárt a, ß, otn, ßn szögek hegyesszögek. Az 1. ábrából is látható, hogy ez a műgyanta szigetelő elsősorban hajlításra készül, így az a, ß, an, ßn szögek egyenlők lehetnek. A 6, 7, 8 és 9 oldalfelületek az 1 fémbetét kapcsolódó felületeihez és egymáshoz rendre m, ri2, Tu, Ui, r42, f43 sugarú felületekkel csatlakoznak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
