201161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ismeretlen összetételű és/vagy több komponensű, főként hasadási termékekkel kontaminált terepszakaszok sugárszintjének légi felderítésére

1 HU 201161 B i A találmány tárgya eljárás és berendezés ismeretlen összetételű és/vagy több komponensű, főként hasadási termékekkel kontaminált terepszakaszok sugárszintjé­nek légi felderítésére. Az eljárás során kalibrációs mérést hajtunk végre, amikor is a terepen több magassági ponton - cél­szerűen a föld felszínétől egy méteres magasságtól a repülés várható maximális magasságáig - ismert felépítésű dózisteljesítmény mérő felhasználásával el­nyelt dózisteljesítményt mérünk, ezen mérési adatok alapján valamilyen görbeillesztési eljárással - előnyö­sen a legkisebb négyzetek módszerével - meghatároz­zuk a magassági gyengítési együttható értékét. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés dózisteljesítmény mérővel, a dózisteljesítmény mérő kimenetére kapcsolt kijelzővel, valamint fedélzeti ma­gasságmérővel van ellátva. Ismeretes, hogy a nagykiterjedésű kontaminálódott terepszakaszok gyors felderítésére napjainkban kor­szerű légi sugárfelderítési eljárások és eszközök állnak rendelkezésre. Példaként említhetjük a VILATI által gyártott és a Magyar Néphadseregben rendszeresített, IH-31L típusú légi sugárfelderítő eszközt. A műszert KA-26 típusú helikopteren alkalmazzák. Csak dózisteljesítmény mérésére alkalmas. A repü­lési magasságban mért dózisteljesítmény felhasználá­sával két további bemenőparaméter segítségével adja meg a földfelszín felett egy méterre kialakuló gamma dózisintenzitást. Az egyik bemenő paraméter a magasság, amelyet vagy egy rádiómagasságmérő szolgáltat, vagy kézzel 50 m-es fokozatokban lehet beállítani 50 és 500 m között. A másik bemenő paraméter a magassági-gyengíté­si függvény két. rögzített együtthatókkal rendelkező alakja. A műszer „valóságos” mérési tartománya 8.69 pGy/órától 86,9 mGy/óráig terjed, amely 50-500 m-es repülési magasság mellett 869 (iGy/óra földfelszíni gamma dózisteljesítmény mérését teszi lehetővé. Detektora félvezető típusú. Az impulzusok gyűjtési ideje 2 másodperc. Mérés bizonytalansága w)Co-ra vonatkoztatva 0.95 valószínűséggel ± 25 %. Az amerikai hadseregben használják az AN/ADR-6 típusú légi sugárfelderítő eszközt, amelyet helikop­teren és kis sebességű repülőgépeken alkalmaznak. „Valóságos" mérési tartománya 3x10-* Gy/h-3 Gy/h. amely a föld feletti 1 m-es magasságon !0~- GY/h - 10 Gy/h jelent. Mérési bizonytalansága ± 35 %. A mérési magasság 30 és 300 méter között változhat. A dózisteljesítmény értékeket digitálisan jelzi és az adatok beállítható időközönként somyomtatón rögzít­hetők. A francia, olasz és az NSZK hadseregben rend­szeresített JUK 450 típusú légi sugárfelderítő eszközt kis sebességű repülő eszközön alkalmazzák a szennyezett terep felderítésére. Jelzi az adott magas­ságban mért dózisteljesítményt, illetve a föld feletti 1 m-re meghatározza. Az információkat 5. 10 és 20 másodpercenként papírszalagon rögzíteni lehet. Detek­tora 5 liter térfogatú. 20 bar nyomáson ionizációs kamra. Mérési tartománya a 8.69 nGy - 8.69 mGy/óra (1 R/óra). Mérési bizonytalansága a 80 keV - 2.5 MeV tartományban ± 15 9Í-. A -30 °C —f50 °C hőmérséklettartományban használható. Az LSG-1 típusú, az NSZK hadseregében rend­szeresített légi sugárfelderítő eszköz ALOUTTE-II. és BO-105 típusú helikopterekbe telepíthető. Cél­­számítógép képezi a lokátor-magasságmérő és a szon­da jel alapján a földfelszíni értékeket. A Francia Atomenergia Bizottság által kifejlesztett sugárfelderítő rendszer három alapvető célja:- pontszerű radioaktív források behatárolása,- terepszennyezés feltérképezése,- a radioaktív izotópok azonosítása. Két fő része az adatgyűjtő rendszer és a feldolgozó rendszer. Az adatgyűjtő rendszer egyik része egy ALOUTTE-III. típusú helikopter fedélzetére telepít­hető mintegy két és fél óra alatt. Az adatgyűjtő rendszer másik fő elemét képező földi helyjeladókat- amelyek száma 3 vagy 4 - néhány órás munkával jól meghatározott, lehetőleg magasan fekvő pontokra telepítik. A helikopteren telepített rendszer egy 16” x 16” x méretű termosztált NaI szcintillációs detektorral rendelkezik. A HP 9825 típusú számítógép 256 csator­nán gyűjti az impulzusokat 30 keV-től 2 MeV-ig. A mért impulzuseloszlást és az összegzett impulzus­számot, a magasságmérő által szolgáltatott magassági adatot és a földi adók segítségével meghatározott koordinátákat rendezi egy adatblokkba. Az adatblok­kok mágnesszalagon kerülnek rögzítésre. A Trident III. koordináta meghatározó alrendszer a repülés kez­detekor, amikor a helikopter már a zóna felett repül, egy indítási jel hatására kidolgozza a repülési szel­vények hálózatát és a navigációs blokk jelzi a helikop­tereket. A repülési paraméterek az elvégzendő fel­adattól függenek. 40 m-es repülési magasság esetén a repülési szelvények oldaltávolsága 60-80 m. különö­sen fontos területrészeknél 25-30 m. A magassági gyengítési függvény aktuális alakját- paramétereit - minden repülés előtt vagy után egy nem szennyezett terepszakasz felett határozzák meg. 20 és 100 m magasság között egy függőleges röp­­szelvényt repülnek és másodpercenként rögzítik az adatokat. Ebből az alábbi - általánosan használt - összefüggés alapján képezik a magassági gyengítési együtthatót: Pho (E) = Pi, (E)e_k<h_ho* (1) ahol E = gamma energia, h = a helikopter magassága, ho = a választott referencia magasság - általában 1 m, Ph = a h magasságban mért beütések száma, Pho = a ho magasságban mért beütések száma, k = számított magassági gyengítési együttható. A rendszer érzékenysége -4lAm-ra 37-185 MBq/m2, 229Pu-ra 37-185 MBq/rn2. A SANDS (Surveillance Accident Nuclear Detec­tion System) légi felderítő rendszert az USA-ban a földfelszín és a levegő radioaktív szennyezettségének gyors, áttekintő feltérképezésére fejlesztették ki. Az eszközt Bell UH-IN típusú helikopterbe tele­pítik. 20 és 13 cm átmérőjű és 5 cm vastag NaI(Tl )szcin­­tillációs detektorát a helikopteren kívül helyezik el két tartályban. A fotoelektronsokszorozó jeleit egy 300 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents