201136. lajstromszámú szabadalom • Hidrodinamikus fűtőberendezés

HU 201136 B 2. A találmány tárgya hidrodinamikus fűtőberendezés áramló folyadékokkal, mint fűtőközeggel történő fű­tésnél az áramló fűtőközeg melegítésére és egyúttal a fűtőközeg keringtetéséhez szükséges nyomáskülönb­ség előállítására. A különféle központi fűtési rendszerek között le­gelterjedtebbek az olyan megoldások, ahol hagyomá­nyos kialakítású statikus hőforrásokon folyadékot ára­moltatnak keresztül és az így felmelegített áramló fűtőközeget juttatják el a felhasználás, vagyis a hő­hasznosítás helyére, majd vezetik vissza a lehűlt fűtőközeget a hőforráshoz. A hőforrást képezhetik különféle halmazállapotú tüzelőanyagok, például szén­­hidrogének elégetésével működő kazánok, továbbá villamos energiával fűtön tartályok. Hőszállító kö­zegként elsősorban vizet, ritkábban olajat illetve szin­tetikus olajat alkalmaznak, amelyek áramlása a fűtési rendszerekben a sűrűségkülönbség hatására (gravitá­ciós úton) vagy megfelelően méretezett keringtető szivattyúkkal történik. A szénhidrogén-féleségek elégetésével üzemelő fo­lyékony fűtőközeget alkalmazó fűtések általában rossz hatásfokúak, hasonlóképpen a villamos energia nagy­teljesítményű vízmelegítőkben (boylerekben) történő felhasználása sem gazdaságos. A fentiekhez szükséges beruházások költségesek, ezenfelül pedig a fűtőközeg fűtőrendszerekbe való betáplálása és abban történő mozgatása (áramoltatása) külön szivattyút vagy szi­vattyúkat igényel. Ismertek különböző hőtárolós rendszerekkel mű­ködő fűtési eljárások is, amelyek legnagyobb hátránya a hőnek a hőszigetelt térből légkeverés útján való kivezetése. A koncentrált nagyteljesítményű melegítés illetve a lassú lehűlés a fűtés egyenetlenségét és hatásfokának romlását eredményezi. Az eddig említett valamennyi hőforrás alapvető jellemzője az energiaforrás által termelt hővel fűtött hőátadó test (kazán, csőrendszer, fűtőspirál stb.), amely a vele érintkező fűtőközegnek adja át a hőt. Ez a folyamat feltételezi, hogy az adott fűtési rend­szerben továbbított fűtőközeg legyen a hőforráson belül a legalacsonyabb hőmérsékletű, ami alapvetően befolyásolja a fűtési rendszer hatásfokát. A találmány által megoldandó feladat a korábbi fűtési rendszerek hátrányainak a kiküszöbölése és olyan gazdaságosan működő fűtőberendezés létreho­zása, áramló fűtőközeggel üzemeltetett fűtési rend­szerekhez, amely egyúttal alkalmas a fűtőközeg ke­ringtetéséhez szükséges nyomáskülönbség előál­lítására. A találmány alapja az a felismerés, hogy hidro­dinamikus rendszerekben a munkaközeg súrlódási, iránytörési és egyéb veszteségei hővé alakulnak, amely a folyadékot és rajta keresztül a környezetet melegíti, vagyis ebben a folyamatban a fűtési rend­szerbe kerülő fűtőközeg (munkafolyadék) a legma­gasabb hőmérsékletű. A közeg melegítése hidrodina­mikus folyamat eredménye, amely minden hidrodi­namikus erőátviteli rendszer jellemzője. A találmány szerinti megoldás értelmében a hid­rodinamikus erőátviteli rendszerek azon speciális esete alkalmas gazdaságosan működő hidrodinamikus fű­tőberendezés kialakítására, ahol a szivattyúkerék a hajtómotor tengelyével együttforgó módon van összekötve, míg a szivattyúkerékkel közös házban vele szemben elhelyezett turbinakerék álló helyzetben mereven van rögzítve, és ahol a szivattyú- és a turbinakereket magában foglaló háznak a fűtőközeg belépésére és a házból való kilépésre szolgáló nyílásai, célszerűen csonkjai vannak. A fűtési rendszerből ér­kező fűtőközeg (munkafolyadék) célszerűen a hidro­dinamikus fűtőberendezés tengelyvonalában lép be a munkateret körülvevő házba és a tengelyre merőleges irányban lép ki a házból a fűtési rendszerbe. A folyadék fűtési rendszerbe való kilépését és a rend­szerben való keringtetését a szivattyúkerék forgása révén kialakuló centrifugális erőtér biztosítja, amely a ház belépő csonkja és kilépő csonkja között a folyékony fűtőközeg fűtési rendszerben való cirkulá­­lását biztosító nyomáskülönbséget állít elő. A találmány értelmében célszerű, ha a hidrodina­mikus fűtőberendezés villamos és/vagy mechanikus hőfokvédelemmel, valamint szükség szerint nyomás­védelemmel van ellátva. A találmány értelmében ugyancsak célszerű, ha a fűtőberendezés a hajtómotor indítását szükség esetén reteszelő illetve szabályozó szerkezettel van ellátva. A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelynek 1. ábrája egy találmány szerinti hidrodinamikus fűtőberendezés oldalnézetét tünteti fel, részben metszetben. Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti berendezésnek 1 hajtómotorja, adott esetben villamos hajtómotorja van. amelynek tengelyére 2 szivattyú­kerék van felszerelve. A 2 szivattyúkerékkel szemben 3 turbinakerék van elrendezve, amely egy a 2 szi­vattyúkereket és a 3 turbinakereket egyaránt körülvevő 4 házhoz van mereven rögzítve. A 4 ház az adott kiviteli példában a villamos 1 hajtómotor álló részéhez van mereven hozzákapcsolva. A fűtési rendszerből érkező munkafolyadék (fűtőközeg) célszerűen a leg­kisebb ellenállású helyen, a berendezés tengelyvona­lában, 10 elzáró szerelvénnyel ellátott 8 belépő ve­zetékhez csatlakozó belépő csonkon keresztül lép be a fűtőberendezés munkaterét körülvevő 4 házba és az 1 hajtómotor tengelyére merőleges irányban, a 4 ház kerületén kialakított csonkhoz kapcsolódó, ugyan­csak 10 elzáró szerelvénnyel ellátott 9 kilépő veze­téken keresztül lép ki a házból a fűtési rendszerbe. Amint azt a korábbiakban már ismertettük, a találmány szerinti hidrodinamikus fűtőberendezés úgy működik, hogy a villamos 1 hajtómotor forgásba hozza a 2 szivattyúkereket, amely a rögzített 3 tur­­binakerékkel együttműködve a munkatérben hővé ala­kítja a munkafolyadékként funkcionáló fűtőközeg súr­lódási, iránytörési és egyéb veszteségeit és az így felhevített fűtőközeg a 2 szivattyúkerék forgása révén kialakuló centrifugális erőtér következtében tud ki­lépni a hűtési rendszerbe és ott a rendszer ellenál­lásának megfelelően vagy szabályozott módon meg­határozott térfogatáramban keringeni. Esetleges üzemzavar miatti túlhevülés megakadá­lyozására a találmány szerinti fűtőberendezés 5 vil­lamos hőfokvédelemmel valamint 6 mechanikus hő­fokvédelemmel (pl. olvadóbetétes csavarral) van el­látva, szükség szerint pedig még egyéb védelemmel is, például túlnyomás elleni védelem céljából hasa­dótárcsás csavarral van felszerelve. A villamos 1 hajtómotor 7 kapcsolóját egyrészt T közvetítőtagon keresztül a 8 belépő vezetékbe illetve a 9 kilépő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents