201049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-formil-tetrahidro-tiopiránok előállítására

* A találmány tárgya eljárás 3-formil-tetrahidroti­­opiránok előállítására 3-forr*il-5,6-dihidro-2H-tio­­piránok hidrogénezésével, nikkel-, kobalt-, platina­­, réz és/vagy ezüsttartalmú katalizátorok jelenlété­ben. A 3-formil-5,6-dihidro-2H-tÍopiránokat úgy állíthatjuk elő, hogy bisz(ß-fprmil-etil)-szulfidokat és/vagy 3-formil-4-hidroxi-tetrahidrotiopiránokat savas katalizátorok jelenlétében reagáltatunk, és a fenti bisz(ß-formil-etil)-szulfidokat és/vagy 3-for­­mil-4-hidroxi-tetrahidrotiopiránokat úgy állíthat­juk elő, hogy akroleineket a) bázisos katalizátorok és oldószerként metilén-diklorid, aromás szénhid­rogének és/vagy 1,1,2-triklór-etán jelenlétében és/vagy b) karbonsavamid jelenlétében hidrogén­­szulfiddal reagáltatunk. Ismeretes, hogy a 3-formil-5,6-dihidro-2H-tiopi­­rán akroleinból és hidrogén-szulfidból rézforgács és trietil-amin jelenlétében -10 °C-on előállítható [Z. Lebensm. Unters. Forsch. 170,34-35 (1980)]. A 19.19.504. számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali irat egy két műveletben végzett előállítást ismertet: először akrolcint és hid­­rogén-szulfidot reagáltatnak bázisok és oldószerek jelenlétében-10----1-150 °C hőmérsékleten, majd a reakcióterméket 60-160 °C hőmérsékleten erős savval reagáltatják. A példák nyomás alkalmazását, oldószerekként kloroform és metanol, bázisokként tercier aminok és savakként foszforsav, illetve kén­sav használatát mutatják. A telített aldehid, a 3-formil-tetrahidrotiopirán előállítását eddig csak az 1.479.916. számú brit sza­badalmi eljárás ismertette. Eszerint először 3-klór­­propionaldehid-dietilacetálból és nátrium-hidro­­gén-szulfidból 3-formil-5,6-dihidro-2H-tiopiránt állítanak elő, amit azután palládium/szén katalizá­tor jelenlétében hidrogénezve telített aldehiddé alakítanak. A példák azt mutatják, hogy nagy­­mennyiségű katalizátorra van szükség, 3,2 g 3-for­­mil-5,6-dihidro-2H-tiopiránhoz 1,5 g 10%-os pallá­­dium/szenet használnak. Ismeretes, hogy telítetlen szulfidok palládi­­um/faszén katalizátor jelenlétében hidrogénezve telített szulfidokká alakíthatók. Utalnak azonban arra, hogy a nehézfém-katalizátorok jelenlétében a szokásos körülmények között, tehát magas hőmér­sékleten, nyomás alatt végzett hidrogénezés jelen­tős hidrogenolízist okoz [J. Chem. Soc., 2888-2890 (1958)]. Ismeretes továbbá, hogy az a,ß-telitetlen aldehi­dek részleges hidrogénezéséhez telített aldehidek­ké előnyösen palládium-katalizátorokat használ­nak [Rylander: Catalytic Hydrogenation over Pla­tinum Metals, Academic Press, New York, 1967, 107-108. oldal]. A 28.32.699 számú német szövetségi köztár­sasági nyilvánosságra hozatali irat katalizátorokat ismertet, amelyek palládiumból és egy ritka föld­fém vegyületeiből állnak és utal arra, hogy ezzel a kombinációval az érzékeny aldehidcsoport ellené­re elkerülhető az olefinesen telítetlen aldehidek túlhidrogénezése a megfelelő telített alkoholokká. Az irodalom utal arra, hogy bár alifás telítetlen aldehidek platinakatalizátorok is számításba vehe­tők, a választás mégis minden esetben a palládium­ra esik, mivel csak ezek a katalizátorok redukálják B szelektíven, a kajbonilcsoport jelentős redukciója nélkül az olefincsoportot. Példaképpen a citronel­­lal redukcióját mutatják be, amelynél palládiumka­talizátorral az olefines kettős kötés, nikkelkatalizá­torral viszont a karbonilcsoport redukálódik. A nikkelkatalizátorokat a kénvegyületek, példá­ul a tiofén gyorsan mérgezik [H.D. Hartough: Thi­ophene and Its Derivatives, Interscience Publis­hers, New York, 1952. 167-168. oldal]. Utalnak arra, hogy a nikkel- és kobaltkatalizátorok szerves vegyületek kéntelenítésére alkalmazhatók, miköz­ben hidrogén-szulfid képződik. A platinakatalizá­torokat a tiofén ugyancsak mérgezi. Tiofén-, vala­mint tiolánvegyületek réz-, platina- és nikkelkatali­zátorok jelenlétében hidrogénezve hasíthatok. Az Angew. Makromol. Chem. 52, 63-70 (1976) cikke is arra utal, hogy a nikkelkatalizátorok hatásos kén­telenítő katalizátorok. Freifelder [Practical Cataly­tic Hydrogenation, Wiley Interscience, New York, 1971,153-154. oldal] ugyancsak palládiumkatalizá­torokat ajánl telítetlen aldehidek hidrogénezésé­hez, és kimutatja, hogy a platina- és nikkelkatalizá­torok ehhez nem felelnek meg, illetve a nikkel-ka­talizátorok a túlhidrogénezést elősegítik. A 19.19504. számú német szövetségi köztár­sasági nyilvánosságra hozatali irat leírja a 3-formil­­tetrahidrotiopirán (l-tiaciklo-A3-hexenal /3/) elő­állítását akrolein és hidrogén-szulfid reakciójával, szerves bázisok jelenlétében és adott esetben szer­ves oldószerek jelenlétében, majd ezt követően a reakciótermék erős savval végzett utókezelésével. A példákban 658.613 Pa túlnyomást, oldószerként metanolt vagy kloroformot és bázisként tercier ami­­nokat adnak meg. Először a hidrogén-szulfidot és a bázist keverik össze, majd az akroleint adják a keverékhez. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű 3-for­­mil-tetrahidrotiopiránokat — a képletben az egyes R1 szimbólumok hidrogénatomot vagy 1-4 szénato­mos alkilcsoportot jelentenek — előnyösen előál­líthatjuk 3-formil-5,6-dihidro-2H-tiopiránok kata­lizátorok jelenlétében végzett hidrogénezésével, ha egy (II) általános képletű 3-formil-5,6-dihidro-2H- tiopiránt — a képletben R1 a fenti jelentésű — nikkel-, kobalt-, platina-, réz- és/vagy ezüsttartalmú katalizátorok jelenlétében hidrogénezünk. A (II) általános képletű kiindulási vegyületet előállíthatjuk úgy, hogy egy (III) általános képletű bisz(ß-formil-etil)-szulfidot — a képletben kR1 a fenti jelentésű — és/vagy egy (IV) általános képletű 3-formil-4-hidroxi-tetrahidrotiopiránt — a képlet­ben R1 a fenti jelentésű — savas katalizátorok je­lenlétében reagáltatunk. A (II) általános képletű kiindulási vegyületet előállíthatjuk úgy is, hogy egy első műveletben egy (V) általános képletű akroleint — a képletben R*a fenti jelentésű — a) bázisos katalizátorok és oldószerként meti­lén-diklorid, aromás szénhidrogének és/vagy 1,1,2- triklór-etán, és/vagy b) karbonsavamidok jelenlétében hidrogén­­szulfiddal reagáltatunk, majd egy második művelet­ben egy (III) általános képletű bisz(ß-formil-elil)­­szulfid — a képletben R1 a fenti jelentésű — és egy (IV) általános képletű 3-formil-4-hidroxi-tetrahi-2 201049 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents