201036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etanon-oximszármazékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 201036 B hűljük. A kapott reakcióoldatot jég és hidrogénklorid elegyébe öntjük, kloroformmal extraháljuk, vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, majd szárazon pároljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluens- S ként benzol és n-hexán egyenlő arányú (1:1) elegyét alkalmazva; így olajos anyagként 8,3 g l-[2-hidroxi- 4-(2-fenetil)-fenil]-etanont kapunk, ebből a 8,3 gnyi hidroxiszármazékból a 33. példában leüt módon kapunk 5,4 g 2-(4-metil-piperazin-l-il)-l-[2- 10 hidroxi-4-(2-fenetÓ)-fenil]-etanont. Ezt az 5,4 g-nyi terméket feloldjuk 100 ml tokióiban, hozzáadunk 3,2 g kálium-hidroxidot és 50 ml vízben oldott 0,6 g tetrabutil-ammónium-bromidot és az elegyet nitrogén atmoszférában, szobahőmér- 15 sékleten harminc percig keverjük, majd hozzáadunk 3,7 g dietil-szulfátot és további három óráig folytatjuk a keverést 90 °C hőmérsékleten, majd lehűtjük az elegyet. Az oldatot szeparáljuk, a toluolos fázist vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton 20 szárítjuk és hozzáadunk hidrogén-klorid 20%-os etanolos oldatából 3,2 ml-t. A kivált kristályokat kiszűrjük és 2-propanolból átkristályosítjuk; így 3,6 g 2-(4-metil-piperazin-l-il-l-[2-etoxi-4-(2-fenetil)-f enil]-etanon-dihidrogén-klorídot és az 1. példánál 25 leírtak szerint végzett konverzió után 1,5 g cím szerinti terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 206-209 °C (bomlási hőfok). 2. táblázat r r*<Q-6ch2-r3 11 12 35.példa 2-(4-Metil-piperazin-l-il)-l-[3-(2-fenetil)-fenil j-etanon-oxim előállítása 30 ml THF-ben 1,0 g magnéziumól és 10,0 g 3- (2-fenetil)-bróm-benzolból szintetizált grignard reagenst csepegtetünk -60 °C hőmérsékleten, nitrogén atmoszférában, keverés közben három perc alatt 20 ml THF-ban oldott 7,6 g vízmentes ecetsavhoz és az elegyet további egy órán át keveijük, majd beleöntjük jeget és ammónium-klorid telített vizes oldatát tartalmazó elegybe és toluollal extraháljuk. Az oldatot szeparáljuk és mossuk előbb 2n nátrium-hidroxidos vizes oldattal, majd telített sósvizes oldattal, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, majd szárazon pároljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluensként benzol és n-hexán egyenlő arányú (1:1) elegyét alkalmazva; így olajos anyagként 7,9 g l-[3-(2-fenetil)fenil]-etanon-oxim-hidrogén-klorídot [olvadáspont: 185-188 °C (bomlási hőfok)] és 0,5 g (E)-2- (4-metil-piperazin-l-il)-l-[3-(2-fenetil)-feniI]-eta non-oximot (olvadáspont: 133-134 °C) kapunk. 36-44’. példa A 6. táblázatban szereplő vegyületeket a 35. példában leírt módon állítjuk elő. Pld.sz. R1 R3 Oximizomer Addíciós só Olvadáspont 2-i O í-ch3 w Z HC1 225-228 °C (bond, hőfok) 3. <E>-99 99 szabad bázis 196-198°C 4 öo-99 99 99 173-174°C 5 <£>CH2-r> 99 99 180-182°C 6 o=c-ch2 O-N-99 99 99 207-208°C 7 > 99 99 99 214-215°C (bomlhőfok) Q>ch 2ch2-99 99 HC1 175-183°C (bomlhőfok) 8’ » 99 E 99 198-200°C 9 y>-N^N-C2Hs \y Z 99 191-192#C 10 » 187-190#C (bomlhőfok) 11 99 •o szabad bázis 120-122 °C 7
