201004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrometán-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 201004 B A találmány tárgya eljárás ún nitrometán-szár­­mazékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyó­gyászati készítmények előállítására. A találmány szerint előállított új vegyületek gátolják az aldóz-re­­duktáz enzim működését, ennek megfelelően a gyó­gyászatban például a cukorbetegség vagy a galakto­­zémia egyes kísérő tüneteinek kezelésére használ­hatók fel. Ismert, hogy a melegvérűek szervezetében (köz­tük az emberi szervezetben) az aldóz-reduktáz en­zim az aldózokat, így a glükózt és a galaktózt kata­litikus úton a megfelelüő alditokká, így szorbittá és galaktittá alakítja. Az alditok csak kismértékben hatolnak át a sejthártyán, és a szervezetben képző­dött alditok csak további lebontási folyamatok út­ján távolíthatók el. Ennek megfelelően az alditok felhalmozódnak azokban a sejtekben, amelyekben képződtek, így növelik a sejt belső ozmózisnyomá­sát, ami esetenként az adott sejt működését jelen­tősen károsítja, vagy meg is szüntetheti. A túl nagy mértékű aldit-szint következtében az alditokból képződött metabolitok szintje is a normális érték fölé emelkedhet, ami szintén egyes sejtfunkciók károsításához vagy megszüntetéséhez vezethet. Az aldóz-reduktáz enzim viszonylag kevéssé reaktív, és rendszerint csak viszonylag nagy koncentrációjú al­­dóz jelenlétében fejti la hatását. Ilyen nagy aldóz­­koncentráció lép fel a szervezetben cukorbetegség és galaktozémia esetén (ekkor a glükóz, illetve a galaktóz szintje emelkedik a normális érték fölé). Az aldóz-reduktáz enzim működését gátló anyagok a cukorbetegség vagy galaktozémia olyan kísérő tüneteinek visszaszorítására vagy megszüntetésére alkalmasak, amelyek legalább részben a szorbit vagy galaktit szövetekben (így a szem, az idegek és a vese szöveteiben) való felhalmozódására vezethe­tők vissza. Ilyen kísérő tünetek például a követke­zők: foltos ödéma, szürkehályog, recehártya-bán­­talmak, ideggyengeség, és az idegi ingerületvezetés romlása. Noha eddig már számos aldóz-reduktáz inhibi­tort ismertettek és alkalmaztak a klinikai gyakorlat­ban, változatlanul szükség van újabb aldóz-reduk­táz inhibitorokra. A szakirodalomban eddig már több, az (I) álta­lános képletnek megfelelő nitrometán-származé­­kot ismertettek. A Q helyén fenil- vagy 4-metil-fe­­nil-csoportot tartalmazó származékokat a 4.053.633. sz. amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás ismerteti; ezek a vegyületek az antimik­­róbás hatású dibróm-nitrometán-származékok szintézisének közbenső termékei. A Q helyén fenil­­, illetve 4-fluor-, 4-klór-, 4-metil- és 4-acetamido-fe­­nil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű ve­­gyületeket a felhasználási kör megjelölése nélkül ismerteti a J. Heterocyclic Chem. 14, 1415-1416 (1977) közlemény. A Q helyén 4-vinil-fenil-, 2-kar­­boxi-fcnil-, illetve 4-bróm-fenil-csoportot tartalma­zó (I) általános képletű vegyületeket szintézisek intermedierjeiként ismerteti a J. Polymer Science, Polymer, Chem. Ed. 22(7), 1963 (1985), a Chem. Abstr. 52, 6341g és a J. Pract. Chem. 101,136-157 (1920) közlemény. Egyik közlemény sem utal arra, hogy az ott ismertetett vegyületek aldóz-reduktáz inhibitor hatással rendelkeznének. 1 Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű új nitrometán-származékok és bázissal képezett, gyógyászatiig alkalmazható sóik — a képletben Q jelentése (i) egy, két vagy három azonos vagy eltérő szubsztituenst, éspedig halogénatomot, cianocso­­portot, hidroxilcsoportot, karboxilcsoportot, ami­­nocsoportot, 1-4 szénatomos alkil-amino-csopor­­tot, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-csoportot, for­­mamidocsoportot, 2-4 szénatomos alkanoil-ami­­no-csoportot, 2-4 szénatomos alkanoilcsoportot, 1-6 szénatomos alkilcsoportot, 3-4 szénatomos al­­kenil-oxi-csoportot, fluorozott 1-4 szénatomos al­kilcsoportot, 1-6 szénatomos alkoxiesoportot, flu­orozott 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 1-6 szén­atomos alkoxiesoportot, fluorozott 1-4 szénatomos alkoxiesoportot, hidroxi-(l-4 szénatomos alkil)­­csoportot, karbamoilcsoportot, mono- vagy di(l—6 szénatomos alkil)-karbamoil-csoportot, mono­vagy di(l-5 szénatomos alkil)-szulfamoil-csopor­­tot, (1-4 szénatomos álkoxi)-karbonil-csoportot, (1-4 szénatomos alkil)-S(0)n- általános képletű csoportot (amelyben n értéke 0,1 vagy 2), halogén­­fenil-csoportot, fenoxiesoportot, benzíl-oxi-cso­­portot és/vagy benzamido-csoportot hordozó fenil­­csoport, vagy (ii) a benzolgyűrű két szomszédos szénatomjá­hoz kapcsolódó (1-2 szénatomos alkilén)-dioxi­­csoporttal vagy négy vagy öt halogénatommal vagy 1- 4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenil­­csoport, vagy (iii) egy vagy két halogénatommal és/vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált naftil­­csoport, vagy (iv) 10 vagy 14 szénatomos szubsztituálatlan aro­más csoport, azzal a feltétellel, hogy Q jelentése 4-íluor-, 4- klór-, 4-bróm-, 4-metil-, 4-vinil-, 4-acetamido- és 2- karboxi-fenil-csoporttól eltérő — jelentősen gá­tolják az aldóz-reduktáz enzim működését. A leírásban és az igénypontsorozatban az „alkil megjelölésen egyenes vagy elágazó láncú csoporto­kat egyaránt értünk. Az egyes konkrét alkilcsopor­­tok nevének feltüntetésekor a láncelágazást külön jelöljük; így például a „propil megjelölés csak az n-propil-csoportot jelenti, és a megfelelő elágazó láncú csoportot „izopropil-ként tüntetjük fel. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képvi­selői egy vagy több aszimmetrikusan szubsztituált szénatomot tartalmazhatnak, ennek megfelelően optikailag aktív izomerek vagy izomer-elegyek (köztük racemátok) formájában létezhetnek. Oltal­mi igényünk az (I) általános képletű vegyületek aldóz-reduktáz inhibitor hatással rendelkező ösz­­szes lehetséges izomerjének vagy izomer-elegyének és az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények­nek előállítására kiterjed. Az optikailag aktív (I) általános képletű vegyületeket ismert szerves ké­miai módszerekkel, például optikailag aktív kiindu­lási anyagok alkalmazásával vagy a racemátok re­­zolválásával állíthatjuk elő, és az egyes izomerek aldóz-reduktáz inhibitor hatását szokásos, a későb­biekben ismertetendő laboratóriumi módszerekkel vizsgálhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületket a rokonszer­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents