200986. lajstromszámú szabadalom • 3-fenoxi-fenil-ecetsav-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására

HU ?0Q986 B szonnövényekben, például búza, árpa, rozs, riz kukorica, cukorrépa, gyaport és szójaüitetvények ben a haszonnövény csak jelentéktelen károsodás; szenved, vagy egyáltalán nem károsodik. Ennélfog­va igen szelektív gyomirtásra alkalmasak az új ve­­gyületek a mezőgazdaságilag fontos haszonnövé­nyek ültetvényeiben. A találmány szerinti készítményeket permetpo­rok, emulgeálható koncentrátumok, szórható olda­tok porozószerek, csávázószerek, diszperziók, gra­nulátumok vagy mikrogranulátumok formájában alkalmazhatók a szokásos készítményekben. A permetporok vízben egyenletesen diszpergál­­ható készítmények, amelyek a hatóanyagokon kívül és egy hígító- vagy inert anyagon kívül adott esetben még nedvesítőszer, például polietoxilezett alkil-fe­­nolt, polietoxilezett zsíralkoholt, alkil- vagy alkil-fe­­nil-szulfonátot és diszpergálószert, például nátri­­um-ligningszulfonátot, nátrium-2,2’-dinaftil-me­­tán-6,6’-diszulfonáíot, nátrium-dibutil-naftalin­­szulfonátot vagy nátrium-oleoil-metil-taurinátot tartalmazhatnak. Az előállítás a szokásos módon, például a komponensek megőrlésével és összeke­verésével történhet. Az emulgeálható koncentrátumokat például úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot inert szerves ol­dószerben, például butanolban, ciklohexanonban, dimetil-formamidban, xilolban vagy magas forrás­pontú aromás anyagban, vagy szénhidrogénekben feloldjuk egy vagy két emulgeátor hozzáadása köz­ben, a folyékony hatóanyagok esetén az oldószer­rész teljesen vagy részben elmaradhat. Emulgeá­­torként például használhatunk alkil-, aril- szulfon­­savátokat, például kaldum-dodecil-benzol-szulfo­­nátot vagy nemionos emulgeátorokat, például zsír­­sav-poli(glikol-észter)-t, alkil-aril-poli(glikol­­éter)-t, zsíralkohol-poli(glikol-éter)-t, propilén­­oxid-etilén-oxid-kondenzációs terméket, zsíralko­­hol-propilén-oxid-etilén-oxid-kondenzációs ter­méket, alkil-poli(glikol-éter)-t, szorbitán-zsírsav­­észtert, polioxi-etilén-szorbitán-zsírsav-észtert vagy poli(oxi-etilén)-szorbit-észtert. A porozószereket például a hatóanyag és fine meloszlású szilárd anyag, például talkum, termé­szetes agyagok, például kaolin, bentonit, pirofillit vagy diatomaföld együttes megőrlésével állíthatjuk elő. A granulátumokat vagy úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot adszorpcióképes granulált inert anyagra porlasztjuk, vagy a hatóanyag-koncentrá­­tumokat kötőanyag segítségével visszük fel a hordo­zóanyag felületére, kötőanyagként használhatunk például poli(vinil-alkohol)-t, poliakrilsav nátriu­­mósót vagy ásványi anyagokat, és hordozóként al­kalmazhatunk homokot, kaolinitet vagy granulált inert anyagot. A megfelelő hatóanyagokat a trágya-granulátu­moknál szokásos módon kívánt esetben trágyával összekeverve is granulálhatjuk. A permetporokban a hatóanyag-koncentráció például 10-30 tömeg% lehet, és a 100%-ig hiányzó rész a szokásos formálási komponensekből áll. Emulgeálható koncentrátumoknál a hatóanyag­koncentráció 5-30 tömeg% is lehet. A porformájú készítmények többnyire 5-20 tömeg% hatóanya­3 got, a permetezhető porok 2-20 tömeg% hatóany­­got tartalmaznak. A granulátumoknál a hatóanyag tartalom részben attól függ, hogy a hatásos vegyük: folyékony vagy szilárd és hogy melyik granulálási segédanyagot vagy töltőanyagot használjuk. A nevezett hatóanyagkészítmények emellett adott esetben a szokásos tapadást elősegítő szert, nedvesítőszert, diszpergáló-, emulgeáló-, penetrá­ciót elősegítő oldószert, töltő- vagy hordozóanya­got is tartalmazhatnak. Az alkalmazáshoz a kereskedelmi forgalomban szokásos koncentrátumokat adott esetben ismert módon hígítjuk, például a permetporok esetén emulgeálható koncentrátumoknál, diszperzióknál és részben mikrogranulátumoknál is a hígítószer legtöbbször víz. Porformájú és granulált készítmények, valamint permetezhető oldatok esetében az alkalmazás előtt már nem használunk inert anyagot hígításhoz. A külső körülményekkel, mint például a hőmér­séklet, nedvesség függvényében változhat a felhasz­nálási mennyiség, általában tág határok között vál­tozhat, például 0,005 és 10 kg/ha, vagy több ható­anyag használható előnyösen 0,01-5 kg/ha közölt változik. Más hatóanyagokkal, például inszekticidekkel, akaricidekkel, herbicidekkel, trágyákkal, növeke­dést szabályzókkal és fungicidekkel is összekever­hetjük adott esetben a hatóanyagot. A találmány részletei a következő példákból tűn­nek ki. Formálási példa A. Porozószert kapunk, ha 10 tömegrész 1. példa szerinti hatóanyagot 90 tömegrész talkumot vagy inert anyagot elkeverünk és kalapácsmalomban megaprítunk. B. Vízben könnyen diszpergálható nedvesítő­port kapunk, ha 25 tömegrész 2. példa szerinti ha­tóanyagot 64 tömegrész kaolintartalmú kvarc inert anyagot, 10 tömegrész kálium-ligninszulfonátot és 1 tömegrész-nátriumoleil-taurinátot mint nedvesí­tő vagy diszperpergálószert összekeverünk és meg őriünk. C. Vízben könnyen diszpergálható diszperzió­­koncentrátumot kapunk, ha 20 tömegrész 1. példa szerinti hatóanyagot elkeverünk 6 tömegrész (Tri­ton x 207) alkil-fenol-poli(glikol-éter)-re, 3 tömeg­­rész izotridekanol-poli(glikol-éter)-rel (8 AeO) és 71 tömegrész paraffinásványolajjal (forrásponttar­tomány kb. 255-377 °C felettig) golyós malomban 5 mikron alatti fmomságúra őröljük. D. Emulgeálható koncentrátumot kapunk 15 tö­megrész 2. példa szerinti hatóanyagból, 75 tömeg­­rész ciklohexanonból mint oldószerből és 10 tö­megrész etoxilezett nonil-fenolból (10 AeO) mint emulgeátorból. Kémiai példák 1. példaN-(2-Metoxi-etil)-5-(2,6-diklór-4-triflu­­or-metil-fenoxi)-2-nitro-fenil-acetamid 4,10 g (0,01 mól) 5-(2,6-diklór-4-trifluor-metil­­fenoxi)-2-nitro-fenil-ecetsavat 50 ml tionil-klorid­­ban melegítünk 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt és a tionil-klorid feleslegének ledesztillálása 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents