200975. lajstromszámú szabadalom • Betonhőkezelő eljárás és infrasugárzós mobil berendezés beton hőkezelésére
HU 200 975 B A találmány tárgya betonhőkezelő eljárás és inírasugárzós mobil berendezés beton hőkezelésére. ismeretes, hogy a különböző betonelemek, így betonlapok és a monolit (öntött) betonszerkezetek keményedési, szilárd ulási idejének csökkentésére hőhozzávezetést alkalmaznak. A hőközlés történhet meleglevegős kezelés, gőzérlelés, vagy valamilyen sugárzó hőforrás. így például infrasugárzók használatával. Az infrasugárzók üzemeltetése elektromos áram, gáz vagy olaj felhasználásával történhet. Elektromos árammal működik például a 22.50685 vagy a 2250686 számú NSZK közzétételi iratban bemutatott berendezés. Ezeknél a megoldásoknál a betonelemeket készítő asztal felett vannak a sugárzótestek elhelyezve. Ezeket az egyik megoldás szerint váltakozva lehet az egyik vagy másik asztalnál felhasználni. A másik változat szerint a gyártószerkezetet a sugárzástól visszaverő betétekkel védik. Mindkét konstrukció előregyártott betonelemek érlelésére alkalmas, tehát gyártósoron elhelyezett berendezés. Ugyancsak a gyártósorba szerelhető a 7 114 706 számú NSZK használati minta bejelentésben leírt konstrukció. Itt a sugárzótestek a hőkezelő alagútba vannak beépítve oly módon, hogy tartósíneken cserélhetően vannak rögzítve. A 27 28 825 számú NSZK közzétételi iratban olyan berendezést ismertetnek, ahol a sugárzó testek saját síkjukban mozgathatók, így az előregyártott betonelemeket, legalább egyes részeiknél, periodikusan változó sugárzással lehet kezelni. Az elmondottakból látható, hogy valamennyi ismert megoldásnál az infrasugárzók előregyártott betonelemek készítésénél használatosak, helyhez kötött berendezésekbe vannak beépítve, azaz a monolit szerkezetépítésnél, az építkezés helyszínén a beton hőérlelésére nem alkalmasak. További hátrányuk még az, hogy a sugárzótestek csak ott alkalmazhatók, ahol kiépített, energiahordozót szállító csővezeték van. Kiépített vezeték által szolgáltatott energiahordozó felhasználása a fenti megoldások bármelyikének alkalmazásával a jelenlegi szerkezetépítési technológiák miatt nem lehetséges. A 700 506 lajstromszámú szovjet szabadalmi leírásban főleg autóutak, csatornafelületek, repülőterek betonozásánál használható berendezést ismertetnek, melynél a betont 70-90 °C-ra melegítik fel egyidejűleg 0,001-0,5 kp/cm“ nyomás alkalmazása melleit. A sugárzóelemek a keretszerkezetre fixen "annak elhelyezve és a beton közvetlen közelében helyezkedjek el. A 3 801 212 lujstromszámú USA szabadalmi leírásban útburkolat javítására szolgáló felszedő, hevítő és olvasztó berendezést ismertetnek. A berendezés önjáró, vagy traktorral vontatható. A sugárzó szerkezei fémvázas, amely direktiánggal érintkezve felhevt;i és így adja át hőjét az aszfaltburkolatnak, hogy azt meglágyítva, majd felszedve és új anyaggal kiegészítve továbbhevítse, hogy terítésre és hengerlésre alkalmas legyen. Az utóbbi két leírásitól egyértelműen következik, hogy ezek a berendezések függőleges falszer1 kezeteknél és kommunális - több szintes - épületeknél egyáltalán nem alkalmazható. Ezek alkalmazása kifejezetten káros - a direkt hőközlés miatt - az épület betonszerkezetére. Különösen káros hatású a 3 801 212 lajstromszámú USA szabadalmi leírásban alkalmazott hevítőszerkezetnél a kéményeken keresztül távozó égéstermék. A technika jelenlegi állása szerint az építőipari technológiák között vezető szerepe van az alagútzsalus építési módnak, ahol a magas beruházási költségek elkerülése miatt rendkívül fontos a betonozás minél gyorsabb elvégzése. Ezért a betonozás célszerűen vagy nagyszámú zsaluzatot, vagy rendkívül rövid szilárdulási időt igényel. Ehhez járul még, hogy a magasépítészetben az alagút, illetve térzsaluzatok egymást követik, ha megfelelő racionalizálási hatást akarunk elérni. Az eddig alkalmazott meleglevegős hőérlelés - az alacsony hatásfok, az alagútba kerülő égéstermékek és ebből adódóan a zsalutáblák korrózióra való hajlama, a direktfűtés magas hőmérséklete, valamint a hosszú érlelési idő miatt - nem jelent korsze rű megoldást. Az alagutakat a szénmonoxid jelenléte miatt nem lehet előmelegíteni (holott ez a gyorsabb érlelés, valamint a formaleválasztás érdeké ben szükséges lenne), amikor felette munkavégzés van. A jelen találmánnyal ezért olyan megoldás kidolgozása a célunk, amelynek segítségével az építkezés helyszínén gyorsan ás gazdaságosan lehet hőérlelést végezni, anélkül, hogy ennek során káros égéstermékek keletkeznének vagy a zsaluzat károsodna, és amelynek alkalmazásával a szilárdulás után tökéletes formaleválasztást lehet biztosítani. A kitűzött feladatot úgy oldottuk meg, hogy a beton hőérlelése során, amikoris a betont infrasugárzókkal melegítjük, a találmány szerint a zsaluzatot a helyszínen legalább 25 °C-ra előmelegítjük, majd a zsaluzatba töltött betont 50-70 °C hőmérsékletre melegítjük oly módon, hogy a betonná! érintkező légtérben 80% fölötti relatív páratartalmat hozunk létre. A beton melegítését 6-8 órán át célszerű végezni, 5-8 kW/m3 hőteljesítménnyel, mégpedig oly módon, hogy az infrasugárzókat a betontól 2-2,5 m távolságban helyezzük el. A 80% feletti relatív páratartalmat előnyösen a légtérnek fóliával és/vagy ponyvával történő lezárásával biztosítjuk. A találmány szerinti betonhőkezelő berendezés mobil hordozószerkezetre szerelt energiaforrás ból, lefejtőegységből és elgőzölögtető vezérlő egységből, valamint a vezérlő egységhez flexibilis vezetékkel kapcsolódó legalább egy inírasugárzóból áll. A mobil hordozó szerkezet kerekekkel és/vagy emelőfülekkel ellátott szállítókocsi, amelynek alapkeretén palacktartó elemek vannak. A palacktartó elemek célszerűen billenthető, kúpos palacktartó gyűrűk. A PB gázpalackokat adott esetben a szállítókocsin állítva is el lehet helyezni, ebben az esetben a gázpalackok búvárcsővel vannak ellátva. A berendezés elgőzőlögtető-vezérlő egységének elgőzölögtető részében két azonos méretű és felépítésű, a vezérlő egységben lévő relékhez csatla2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2