200972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halastó biológiai úton történő regenerálására
HU 200972 A 1 A találmány tárgya eljárás halastó biológiai úton i'Vténő regenerálására. Ismeretes, hogy a halastavak műszaki állaga fo- 1 rinaíosan romlik és ezzel együtt a halhús-termelő képességük is csökken. A halhústermelő képesség visszaesésének számos oka lehet, de biztos, hogy a meghatározó ok az eutrofizálódás folyamatában jelentkező vízinövény benövés. A vízinyövény benövés egyes esetekben a tó felszínének 80-90%-ára terjed és átlagosan is elér 20-30%-ot a benövés. A halastavak halhústermelő képességének helyreállítását - tapasztalat szerint - a műszaki rekontrukció nem tudja megoldani. Helyenként még az is előfordul, hogy a rekonstrukció elhúzódása során a növényzet elterjed és a rekonstrukció után a halhústermelés kevesebb, mint amennyi a műszaki felújítás előtt volt. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy halastó biológiai reaktiválása érdekében a tó vizét borító növényzet visszaszorítását és a tó természetes táplálék-készletének növelését biztosítsa. A találmány szerinti eljárás szerint a kitűzött cél úgy érhető el, hogy a halastó mellett tartjuk a ludakat. Ez biztosítja a felesleges és káros vízinövényzet visszaszorítását. Meg kell jegyezni, hogy általában tavak mellett, így halastavak mellett is előfordulhat spontán módon ludak és kacsák tartása. A kacsák jelenlétének halastóra nézve káros voltát egyértelműen megállapították, ezért a találmány szempontjából viszonyítási alapként nem merülhet fel a kacsák tó melletti tartása. Ludak tó mellé telepítése általában a ludak tartásának elsődlegességét tükrözte, mert a döntő cél az volt, hogylúdhúst és/vagy májat és/vagy tollat termeljenek, de nem azért telepítették a ludakat tó mellé, hogy a tó halhústermelő képességét fokozzák. Az eltérő cél a lúdtartás más technológiáját involválta. így például az ismert tómenti lúdtartás esetében a ludakat nem a vízinövényekkel benőtt tófelület mellé telepítették, mert nem volt cél a vízinövények lelegeltetése a hidakkal. Minthogy a lúdhús - máj, toll - termelés volt az elsődleges cél, a ludak takarmányozása, sőt a lúdfajták kiválasztása is ennek szemelőtt tartásával történt. Természetesen arra sem voltak tekintettel, hogy a tó felszínéhez viszonyítva a ludak száma a halhústermelés szempontjából legyen optimális. Ezzel szemben a találmány esetében a halastó vizének sajátos vizsgálata és a vízinövények mennyiségének és fajtamegoszlásának felmérése alapján tudatosan választjuk meg a telepíteni szándékolt lúdfajtát, a ludak számát és a ludakat a halastó vízinövényekkel borított felülete mellé telepítjük. Ugyancsak elemző vizsgálat alapján kell eldönteni, hogy a ludak tartása a tó mellett mennyi ideig indokolt, illetve, hogy mikor kell a ludakat tovább telepíteni. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy megállapítjuk a regenerálni szándékolt tó vize egységnyi térfogatának kémiai oxigénigényét, szervesanyag tartalmát és összes baktérium tartalmát, megállapítjuk a tó vízinövényzetének faji összetételét és a makrovegetáció abundanciáját, az előbbi 2 megállapítások alapján megválasztott fajtájú és életkori lúdállományt telepítünk a vízinövényzettel borított tórészlethez úgy, hogy 400-1000 db lúd essen egy hektár tófelületre, a lúdállományt zárt tartási körülmények között rászoktatjuk a vízinövények intenzív fogyasztására, kiegészítő takarmányozással 90-100 napig tartjuk a ludakat a telepítés helyén vagy a lúdállományt tovább telepítjük, ha a tó vizének kémiai oxigénigénye a 30-35 mg/liter értéket, szervesanyag-tartalma az 500-900 mg/liter értéket, H2S tartalma a 0,05-0,5 mg/liter értéket meghaladja. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a ludak kiegészítő takarmányozására naponként 15-25 dkg vegyes abrakot adunk ludanként. A találmány szerinti eljárás megvalósításának egyik lényeges része tehát, hogy a regenerálni szándékolt tónak, mint az eljárással érintett területnek a biológiai szempontból fontos felmérést elvégezzük. Ennek során szükséges előszöris a halastó vizének néhány adatát meghatározni. Általában szükséges, hogy a tó vizének kémiai oxigénigényét, a szervesanyag tartalmát, az ossz baktérium számát, vagyis az aerob és az anaerob baktériumállomány nagyságát, továbbá a klorofill-tartalmaz meghatározzuk. Á jelzett tulajdonságok meghatározása speciális hidrobiológiái méréseket igényelnek, amely mérések és a mérésekhez szükséges eszközök önmagukban ismertek. A találmány szerinti eljárás szempontjából általában az szükséges, hogy az eljárás alá vont tó vizének kémiai oxigénigénye ne haladja meg az 55 mg/litert, szervesanyag tartalma az 1000 mg/litert, az ossz baktérium száma a 2- 3,3xl06/millilitert és a klorofill-tartalma a 100-220 mg/m3 értéket. Amennyiben a tó vize az említett értékeket meghaladja, úgy olyan beavatkozás szükséges, hogy az említett értékek lecsökkenjenek a megadott számszerű értékek felső határai alá. A találmány szerinti eljárás megvalósításának következő lényeges lépése a vízinövényzet faji összetételének és domináns fajainak meghatározása. Ennek során megállapítjuk a makrovegetáció abundanciáját. A tó felületén kialakult vízinövény borítottság, továbbá az összes biomassza megállapított értéke alapján, és természetesen a vízminőségtől függően, előre meghatározzuk a lúdállomány nagyságát. Vagyis azt, hogy mennyi ludat szükséges vagy szabad a tó mellé telepíteni. Emellett megállapítható az is, hogy a tó reaktiválásának folyamata kb. mennyi időt vesz igénybe. Emellett az is meghatározható, hogy a ludak számára milyen tartástechnológia a legelőnyösebb. Mint korábban már említettük, a hagyományos és általában a lúdhústermelés érdekében történő, halastavak vagy általában tavak menti lúdtartással szemben a találmány szerinti eljárás értelmében a ludakat a vízinövényzettel borított területre telepítjük és nem a halastó egyéb területeire. A ludak telepítése során az a helyes eljárás, ha úgy választjuk meg a telepítés területét, hogy a kiegészítő táplálék béltartalma átlagminta alapján ne legyen kevesebb a nyersfehérje 8-12%-ánál, a nyers rost/biomassza 2,8-3,2%-ánál. Természetesen figyelembe kell venni az átlagminta összes száraz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
