200970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés toxikus, a környezetre káros szervesanyagtartalmú cianidos szennyvizek kezelésére

HU 200970A A találmány tárgya eljárás toxikus, a környezet­re káros szervesanyagtartalmú cianidos szennyvi­zek kezelésére, különösen az üyen szennyvizek cia­nid tartalmának eltávolítására és a szervesanyagtar­talom egyidejű csökkentésére, amelynek során a szennyvízben tartalmazott cianidokat 100 °C fölötti hőmérsékleten nyomás alatt elhidrolizálják. A ta­lálmány tárgyát képezi továbbá egy berendezés az eljárás foganatosításához. Ismeretes, hogy a cianidok csekély mennyiség­ben is veszélyes mérgek, ezért e vegyületeket a szennyvizekből már csatornába kerülésük előtt el kell távolítani vagy nem mérgező vegyületekké ala­kítani. Cianidtartalmú szennyvizek ártalmatlanítására ismeretes egy a cianidok hidrolízisén alapuló eljá­rás, amelynek lényege, hogy a cianidok vizes oldatát 100 °C fölötti hőmérsékleten, nyomás alatt kezelve a toxikus cianidokat viszonylag rövid reakció idő alatt (1... 100 perc) kevésbé ártalmas ammonium és hangyasav származékokká hidrolizálja. Egy ilyen bázisú eljárást ismertet például a 4 042 502. sz. US szabadalmi leírás, amelynél a hidrolízis reakciókö­rülményei: 200... 250 °C hőmérséklet, 40... 140 bar nyomás, és a reakcióidő a 220 °C hőmérséklet fölöt­ti zónában 5 perc. Egy hasonló eljárást ír le a 629 460 sz. CH szaba­dalmi leírás. Ennél a tipikus reakciókörülmények: 100 °C fölötti hőmérséklet, 2 bar-nál nagyobb nyo­más, pH 1... 14 közötti kémhatás, a reakcióidő pedig 20... 200 perc. A3120167.sz.DEközrebocsátásiiratnikkel-ci­­anid tartalmú szennyvizek nyomás alatti hidrolízis­sel történő ártalmatlanítását ismerteti. Az eljárást az jellemzi, hogy a hidrolízist erősen lúgos közegben végzik, a tipikus reakciókörülmények: 175... 200 °C hőmérséklet és 10 perc reakcióidő. A szennyvízhez nagymennyiségű fémhidroxidot (tipikusan nátri­­um-hidroxidot) adagolnak, ezzel elősegítve a nik­kel-cianidok hidrolízisét. A fentebb ismertetett ismert eljárások közös jel­lemzője, hogy a cianidos szennyvizek cianid tartal­mát 100 “C fölötti hőmérsékleten reduktív közeg­ben elhidrolizálják, és a cianidok hidrolízise az eljá­rások foganatosítása során végbemenő egyetlen ké­miai változás. % Gyakorlati tapasztalat szerint a cianidos szenny­vizek számos esetben egyidejűleg nagy, a környe­zetre káros, sőt nem ritkán toxikus szervesanyagtar­talommal is rendelkeznek. A szervesanyagtartalom csökkentésére önmagában ismert a szakiro­dalomból és többek között pl. az 1 555 176., 1 453 659. és 1543 337. sz. GB szabadalmi leírásokból, va­lamint a 4 000 068. és 4 124 505. sz. US szabadalmi dokumentumokból is a vízben oldott vagy szuszpen­­dált szervesanyagokat végső esetben vízzé és szén­dioxiddá oxidáló olyan eljárás, amelyet oxidáló ha­tású anyagok jelenlétében (pl. levegő oxigén-tartal­mú gázkeverékek, tiszta oxigén-hidrogén-peroxid stb.) tipikus reakciókörülményekként 100... 300 °C hőmérséklet, 40... 250 bar nyomás és 5 ... 200 perc tartózkodási idő mellett végeznek. A találmány célja olyan eljárás, valamint ezen el­járás foganatosítására alkalmas egyszerű berende­zés kialakítása, amellyel egyszerű módon és egyet­1 len lépésben elvégezhető a szennyvizek toxikus cia­­nidtar talmának eltávolítása és a szervesanyagtarta­lom ill. az utóbbi toxikusságának jelentős csökken - tése is. A kitűzött célt olyan tárgyi eljárás kialakításával és foganatosításával érjük el, amelynek során a cia­nidok nyomás alatti hidrolízisét találmányunk sze­rint oxidáló hatású reagens(ek) jelenlétében végez­zük. Találmányunk alapját annak felismerése képe­zi, hogy a tipikus reakciókörülmények lényegi azo­nossága miatt a cianidok mellett jelentős mennyi­ségben toxikus vagy a környezetre káros szerves­anyagokat is tartalmazó szennyvizek ártalmatlaní­tó kezelése oxidáló hatású reagens(ek) jelenlétében végzett nyomás alatti hidrolízissel egylépésben megoldható, mert ilyenkor a cianidok hidrolízise és a szervesanyagok oxidációja egymással párhuza­mosan játszódik le, és a két reakció egymást köl­csönösen nem zavarja. Különösen előnyösnek bizo­nyult, ha oxidáló hatású reagensként a levegő oxi­génjével dolgozunk. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a hagyomá­nyos, redukáló közegben végzett nyomás alatti hid­rolízishez képest az oxidáló reagens jelenlétében, különösen levegő adagolással végzett reakció a cél­kitűzés szerint elérni kívánt ártalmatlanításhoz ké­pest az alábbi, nem várt többlet hatásokkal is jár: A levegő átbuborékoltatása a reaktoron intenzí­ven keveri a reakcióelegyet, mivel a gázfázis lineá­ris áramlási sebessége legalább egy nagyságrenddel nagyobb a folyadék áramlási sebességénél. A reak­­cióelegy intenzív keverése viszont gyorsítja a cianid hidrolízist, növeli annak reakciósebességét. A cianid hidrolízis egyik végterméke az ammó­nia. A hidrolízist levegőadagolással végezve az am­mónia csaknem teljesen átmegy a gáz-fázisba, el­lentétben a hagyományos reduktív módszerrel, ahol az ammónia nagyrésze a vizes fázisban marad oldott állapotban. Az ammóniának mint egyik reakcióter­méknek a vizes fázisból történő eltávolítása az egyensúlyt a hidrolízis irányába tolja el, és ezzel el­ősegíti a még bomlatlan cianidok hidrolízisét. Célszerűnek bizonyulhat az eljárás olyan foga­natosítása, amelynél a kezelő reakció(ka)t katalizá­tor jelenlétében végezzük. Előnyösnek találtuk a ke­zelést jellemző reakciókörülményekként 140 ... 310 'C hőmérsékleten és 5... 160 bar nyomáson 3... 60 perc tartózkodási idővel végezni. A kezeléssel nyert tisztított víz általában aggálymentesen el­ereszthető. Bizonyos esetekben és különösen szigo­rú környezetvédelmi feltételek mellett ugyanakkor előnyös, ha a kezelt tisztított vizet önmagában is­mert biológiai szennyvíztisztítóba vezetjük és ott továbbtisztítjuk, majd ezt követően engedjük el. A találmány szerinti eljárás eredményeként te­hát a cianidok hidrolízise mellett a szennyvízben je­lenlévő szerves anyagok is elbomlanak a nedves oxi­dációnak nevezett reakció szerint, miközben eljárá­sunk a fentebb részletezett meglepő többlethatások mellett még azzal az ugyancsak nem elvárt előnnyel is jár, hogy az oxidálóközegben lezajló reakció kö­vetkeztében az alkalmazott berendezés szerkezeti elemeinek korróziós hajlama is csökken, mivel az érintkező felületeken egy passzíváié réteg alakul ki. így pl. költséges különleges anyagok helyett szerke-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents