200928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hústermelő állatok növekedésének és húsminőségük javításának előmozdítására női nemi szteroid hormonokkal

HU 200928 B A ta'álmány tárgya eljárás hústermelő állatok uövekeüésének és táplálékuk feldolgozásának el­őmozdítására és ennek következtében az így nyert hús minőségének javítására, különösen az olyan hústermelő állatoknál, mint a sertések, szarvasmar­hák, halak és hasonlók. Régi törekvés már, hogy a hústermelő állatoknál elősegítsék a növekedésüket és javítsák a belőlük származó hús minőségét, különösen ami a színhús­nak a zsírszövetekhez viszonyított arányát illeti. E téren történt is némi előrehaladás a különböző hús­termelő állatok hibridizálása és a kedvezőbb hatású takarmány-összetétel biztosítása révén; így az álla­tok növekedése és az elfogyasztott takarmány hasz­nosulása kedvezőbbé válik, tehát a nyers hús és a felvett táplálék arány jobb lesz. Ezekkel az ismert intézkedésekkel azonban további előrehaladás már nem várható. Egy másik régen ismert módszer a hím húster­melő emlősöknek általában fejlődésük korai szaka­szában történő kasztrálása, hogy ezáltal a hím álla­tot bizonyos értelemben „nőstényesítsék és ugyan­akkor agresszív hajlamait és nemi tevékenységét kiküszöböljék. Újabban a kasztrálást már hormon adagolásával is kombinálják úgy, hogy pl. a kasztrált állat fülbőre alá 2-3 hónapos korban olyan hormon­tartalmú tablettát ültetnek be, amelyből a ható­anyag folyamatosan szívódik fel. A beültetendő hormon minőségét és adagját úgy határozzák meg, hogy a hormonnak az állat szervezetébe történő beépülése folyamatosan éppen a szükséges mini­mum legyen, tehát a hormon mennyisége az állat levágott húsában csak minimális legyen és feleljen meg a hatóságilag előírt szintnek. S míg a kasztrálás egymagában vagy hormon-beültetéssel kombinálva jó eredményt hoz ugyan a hústermelésben a na­gyobb élőtömeg és a jobb hasznosulási hatásfok révén, addig a tömegtöbblet nagyrészben a zsírszö­vetet gyarapítja, vagyis rosszabb a sovány és a kövér részek aránya, aminek következtében a többletter­melés hasznát a gyengébb minőség lerontja. Komoly vizsgálatokat végeztünk és végeztek má­sok is a hormon-anyagcsere területén azért, hogy jobban meg lehessen ismerni a különféle állatfajok esetében a hormonkiválasztás bonyolult mechaniz­musát, valamint a rendkívül nagy változatosságát és az egyes állatfajokban a hormonok hatásmódját. Behatóan tanulmányoztuk például az olyan állatfa­jokat, mint a halak, a baromfi, a sertések és kérő­dzők, valmaint a szarvasok. Szakirodalomból is­mert, hogy a csontos halak, a baromfi, a patkány agyalapi mirigye (hypophosis) hogyan reagál az új­szülött! „kritikus a felnőtt és az öreg korban a már embrionális fejlődés során beadott nemi hormo­nokra. Ezt a vizsgálatot V.R. Pantic a „Synthesis and Release of Adenohypophyseal Hormones c. tanulmányában ismerteti (Plenum Press, N.Y. 1980., szerk. M. Jutisz és K.W. McKerns, 335-362 lap.). Úgy találták, hogy a gonadotrop-sejtek, ame­lyek az FHS - és az LH hormonokat választják ki, hanyatlóan átalakulnak, míg a prolaktin és a növe­kedést serkentő hormont termelő sejtek száma megnövekszik. Ez a hatás az embriófejlődési és az újszülötti kritikus időszakaszban a legerősebb. Eze­ket a kísérleteket prolaktin cél sejteken V.R. Pantic 1 tovább folytatta, mint a „Regulation of Target Cell Responsiveness c. tanulmányában olvashatjuk (Plenum Press. 2. kötet. N.Y. 1984., szerk. K.W. McKerns, AAakvaag, V. Hansson, 283-295 lap.). Ezenkívül F.C. Bancroft, P.R. Dobner és Li-Yuan Yu a „Synthesis and Release of Adenohyphyseal Hormones c. monográfiájukban is kimutatták (Ple­num Press, N.Y. 1980. szerk. M. Jutisz, K.W. McKerns, 311-333 lap), hogy a glikokortikoidok e növekedési hormon képződését lehetővé tevő „messenger (továbbító ribonukleinsav (RNS) kép­ződését segíti elő. Leírták, hogy törzsfejlődésUeg az ősi fehéijékből hogyan alakultak ki az alábbi fehér­je-hormonok: prolaktin, növekedési hormon és pla­centa korion-sejtjei által szintetizált szomatomam­­motropin. Mindezek laktogének és növekedést ser­kentők egyaránt (lásd W.L. Miller és S.W. Mellon „Regulation of Gene Expression Plenum Press, N.Y. 1983., szerk. K.W. McKerns, 117-202. lap). A fejlődés során ezeknek a hormonoknak a génjei elkülönült sejt-csoportokhoz vándorolnak és a kép­ződésük komplex szabályozó folyamatok alatt áll. A hormonok hatásának bonyolultságát és követ­kezményekre vonatkozó is ellentmondó, ismert eredmények illusztrálják. Ezeket az ellentmondó válaszokat - az állatok fejlődése során - a hormo­­nadagpk nagysága, az adagolás időtartama, vala­mint ismétlése egyaránt befolyásolja. így például az alacsony szintű folyamatos adagolás tartósan el­nyomhat egy bizonyos funkciót; viszont ez egyszeri nagyobb adag kezdetben elnyomhatja ugyanezt a funkciót; de azután ismét növekedés következhet. A mellékvese kéreg kiválasztásnak ösztrogének ál­tal történt elnyomását, majd ezt követőleg a mellék­vese glikokortikoid kiválasztás növekedést K.W. McKerns írta le a „The Regulation of Adrenal Function by Estrogens and Other Hormones c. tanulmányába (Biochemica et Biophysica Acta, 71 (1963) 710-718 lap.) A 3.636.211 lajstromszámú USA szabadalmi le­írásból ismeretes, hogy kb. 50 kg-os sertések húsmi­nőségének javítására dietil-stilbösztrolt (DES) és metil-tesztoszteront (MT) tartalmazó hormonké­szítményt alkalmaznak. A leírás szerint a sertések befejező, növekedési stádiumát befolyásolják ily módon. Hátránya a megoldásnak, hogy közvetlenül az állatok vágása előtti időszakra vonatkozik, akkor 'emeli meg a hormonszintet, amely így a vágásnál kimutatható, ez pedig a közismerten szigorú állami szabályozások miatt nem teszi lehetővé az állatok húsának forgalomba hozatalát. További problémát okoz, hogy a metil-tesztoszteron, akárcsak a többi tesztoszteron is jól ismert anobolikus szteroid, te­hát a hormonkészítmény nélkülözhetetlen alkotó­része: olyan szer, amelynek az alkalmazása önma­gában sem engedélyezett. Utalunk itt például a sportolók doppingellenőrzésére, ennek egyik fon­tos részét képezi, az analbolikus szteroidok kimu­tatása. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása a hústermelő állatok húsminőségének a javítására, amely által felhasznált készítmény nem tartalmaz testidegen hormont, az eljárás során ilyen típusú hormonnak az alkalmazása fel sem merül, mégis az eddig ismert megoldásokhoz képest jelentős mér­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents