200895. lajstromszámú szabadalom • Tiofoszforil-glicin-amid-származékot tartalmazó, szinergetikus hatású akaricid, larvicid és aphicid készítmények
1 HU 200895 B 2 fitlúgpor diszpergálószerekkel, majd ezt a porkeveréket ultraplex-típusú Alpine 100 LN malomban finomra őröljük. Az így nyert őrleményt homogenizáljuk az előzőleg elkészített, két hatóanyagot tartalmazó porkeverékkel. 40 tömeg % összhatóanyagtartalmú nedvesíthető porkészítményt kapunk, amelyben az (I) és (IV) képletű hatóanyagok tömegaránya 1:1. 9. példa Porozószer (3 D) előállítása 3 tömeg % Sipemat 50 hordozóra porkeverőben, keverés közben ömledék formájában ráporlasztunk 2 tömeg % I. táblázat 17. sz. vegyülete hatóanyagot, majd homogenizáljuk 1 tömeg % metomil hatóanyaggal és 4 tömeg % talkummal. Ezt a keveréket kontraplex- típusú Alpine 63 L malomban finomra őröljük. Az őrleményt 60 tömeg % finomra őrölt mészkőporral és 30 tömeg %, szintén finomra őrölt kovafölddel homogenizáljuk. így egy olyan porozószert kapunk, amely az (I) és (IV) képletű hatóanyagokat 3 tömeg % összmennyiségben és 2:1 arányban tartalmazza. 10. példa Emulzióképző koncentrátum (50 EC) előállítása Keverővei ellátott lombikba bemérünk 25 tömeg % I. táblázat 17. sz. vegyülete és 25 tömeg % BPMC hatóanyagokat, 30 tömeg % xilol és 12 tömeg % dimetil-formamid oldószereket, 7 tömeg % Emulsogen IP-400 és 1 tömeg % Emulsogen EL-400 emulgeálószereket. Teljes feltisztulásig kevertetjük, homogenizáljuk, majd szűrjük. így egy olyan emulzióképző koncentrátumot kapunk, amely az (I) és (V) képletű hatóanyagokat 50 tömeg % összmennyiségben és 1:1 arányban tartalmazza. 11. példa Porozószer (3 D) előállítása 3 tömeg % Wessalon S hordozóra porkeverőben, keverés közben ömledék formájában ráporlasztunk 1 tömeg % I. táblázat 17. sz. vegyülete hatóanyagot, majd homogenizáljuk 2 tömeg % BPMC hatóanyaggal és 4 tömeg % talkummal. Ezt a keveréket kontraplex típusú Alpine 63 L malomban finomra őröljük. Az őrleményt 45 tömeg % finomra őrölt mészkőporral és 45 tömeg % szintén finomra őrölt kovafölddel homogenizáljuk. így egy olyan porozószert kapunk, amely az (I) és (V) képletű hatóanyagokat 3 tömeg % összmennyiségben és 1:2 arányban tartalmazza. 12. példa Mikrogranulátum (6 G) előállítása 4 tömeg % I. táblázat 17. sz. vegyülete és 2 tömeg % BPMC hatóanyagokat feloldunk 8 tömeg % diklór-metánban, majd ezt az oldatot granuláló dobban 94 tömeg % kalcinált kovaföld granulátum hordozóra (Diszperl) permetezzük. Végül 40-50 *C közötti hőmérsékleten az oldószert elpárologtatjuk. így egy olyan mikrogranulátumot kapunk, amely az (I) és (V) képletű hatóanyagokat 6 tömeg % öszmennyiségben és 2:1 arányban tartalmazza. A találmány szerinti készítmények akaricid, larvicid és aphicid hatását közönséges takácsatkával, tormalevélbogárral, gyapotpoloskával és bükköny levéltetűvel szemben vizsgáltuk. Méréseink eredményeit a következő példákon mutatjuk be. 13. példa Akaricid hatás vizsgálata/ közönséges takácsatkán (Tetranychus telarius LINNÉ) Bab növényeket fertőzünk közönséges takácsatkával, majd a fertőzés után 24 órával bepermetezzük a növényeket a találmány szerinti készítmények 5- 1500 ppm hatóanyagmennyiséget tartalmazó vizes oldataival. Összehasonlításul tiszta vízzel, ill. az egyes hatóanyagokat önmagukban tartalmazó készítményekkel való permetezést is végezhetjük. A bepermetezett növényeket 24 órán át 24 ‘C-os, 60 % páratartalmú levegőn tartottuk, majd megszámoltuk az atkák élő és mortális egyedeit. A készítmények hatékonyságát a Henderson-Tilton képlettel kiszámítottuk, a következők szerint: Ai xB2 hatékonysági % - 100 x (1---------------) A2xBi ahol: Ai: az élő egyedek a kezelt leveleken az értékelés időpontjában A2: az élő egyedek száma a kezelt leveleken a kezelés előtt (a kísérlet beállításakor) Bi: az élő egyedek száma a kezeletlen kontroll leveleken az értékelés időpontjában B2: az élő egyedek száma a kezeletlen kontroll leveleken a kísérlet beállításakor, majd felrajzoltuk a hatóanyag-koncentráció - hatékonysági % összefüggést ábrázoló grafikont, amelyből megállapítottuk az LC50 (az atkák 50 %-ának pusztulását eredményező hatóanyag koncentráció) értékeket. Ezeket az értékeket foglaltuk össze a II. táblázatban (3 mérés átlaga). Továbbá az egyes hatóanyagok önmagukban mutatott LC50 értékeiből meghatároztuk az elegyek (két hatóanyagos készítmények) várható akaricid hatását, ezt azután összehasonlítottuk az elegyek mért akaricid hatásával és megállapítottuk, hogy ez nagyobb volt-e a várható hatásnál. A vizsgált kombinációknál a mért akaricid hatás nagyobb volt a várhatónál, így ezeknél a kombinációknál szineigetikus hatás lépett fel. A számítás menete a következő volt: Meghatároztuk a két hatóanyagos készítmények együttes toxicitási együtthatóját Yun-Pei Sun és E. R. Johnson: Journal of Economic Etnomology, 1960, 53, 5, 887-892 módszerének felhasználásával, (ld. ezenkívül a 4 182 772 sz. USA és 186 562 lajstromszánú magyar szabadalmi leírást). Az együttes toxicitási együttható az elegy tényleges toxicitási indexének és az elméleti toxicitási indexnek a hányadosa: Az elegy tényleges együttes toxicitási együttható- toxicitási indexe x 100 az elegy elméleti toxicitási indexe Az elegy tényleges toxicitási indexét úgy határozzuk meg, hogy az aktívabb komponens LCso-értékét elosztottuk az elegy LCso-értékével: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
