200894. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként benzotiazinon-száramazékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás e vegyületek előállítására
1 HU 200894 B 2 és a kialakult betegség mértékét megvizsgáltuk, és az eredményeket százalékban adtuk meg. c) Árpa lisztharmat elleni hatásvizsgálat (Erysiphe graminis f sp. hordei; Eg) Levélpermetezéssel gyógykezelő eljárást folytattunk. Árpa magoncok (cv. Golden Promise) leveleit poroztuk be a penész konidiumokkal egy nappal a vizsgálandó hatóanyaggal való kezelés előtt. A beoltott növényeket egy éjszakán át üvegházban tartottuk környezeti hőmérsékleten és nedvességtartalom mellett. A permetezést ezután 1 kg/ha mennyiségű hatóanyaggal végeztük az a. pontban említett mozgatható készülékkel. (Az 1. formálási példa szerinti készítményt alkalmazva.) A palántákat megszáradás után 20-25 °C-os, mérsékelt nedvesség-tartalmú kamrába tettük, és 7 napon át itt tartottuk. Az értékelést ezután úgy végeztük, hogy a spóraképződés mértékét a kontrolihoz hasonlítottuk, az eredményeket százalékosan adtuk meg. d) Paradicsom korai penész elleni hatásvizsgálat (Alternária Solani; As) A vizsgálatot a vizsgálandó hatóanyag kontakt, profilaktikus hatásának meghatározására végeztük levél permetezés alkalmazásával. Paradicsom (cv Outdoor Girl) magoncokat neveltünk a második, valódi levél megjelenéséig. A palántákat ezután az a. pontban említett, mozgatható készülékkel permeteztük be. A permetezésre olyan oldatot vagy szuszpenziót alkalmaztunk, amely 1:1 térfogatarányú víz és aceton oldószerelegyben megfelelő mennyiségű vizsgálandó hatóanyagot, valamint 0,04 % felületaktív anyagot (Tween 20 - márkanév) tartalmazott. (1. formálási példa szerinti készítményt használva.) A kezelés után egy nappal a magoncok levelének felső felületét 104 spóra/ml koncentráriójú A. solani konidium szuszpenzióval permeteztük be. A beoltás után a palántákat közel 100 % relatív nedvességtartlamú üvegházi kamrában tartottuk 21 °C-on. Ezután a palántákat nedves, de nem telített nedvességtartalmú környezetben tartottuk. A beoltás után 7 nappal végeztük az értékelést úgy, hogy a foltok sűrűségét és kiterjedésük mértékét vizsgáltuk. e) Hatás vizsgálat búza levélfoltosság ellen in vitro (Herpotrichoides; PhI) Ezt a viszgálatot a hatóanyagok in vitro hatásának meghatározására végeztük búza levélfoltosságot okozó gombák ellen. A vizsgálandó hatóanyagot (2. formálási példa szerinti készítményt használva) félig megömlött burgonya dextróz agar tápközeghez adtuk úgy, hogy a kész tápközeg 100 ppm hatóanyagot 3,5 % acetont tartalmazzon. Az agar megdermedése után a lemezeket olyan, 6 mm átmérőjű, agart és micéliumot tartalmazó dugókkal oltottuk be, amelyeket 14 napos P. herpotrichoides tenyészetből nyertünk. Ezután a lemezeket 20 °C-on 12 napig inkubáltuk, és mértük az oltódugó sugár növekedését. fi Fusarium elleni in vitro hatásvizsgálat (Fusarium sp.; Fsl) A vizsgálatot a hatóanyagok szár- és gyökérrothadást okozó gombák elleni in vitro hatásának meghatározására végeztük. A vizsgálandó hatóanyagot (a 2. formálási példa szeriti készítmény alakjában) hozzáadtuk félig megömlött burgonya dextróz agar tápközeghez úgy, hogy a kész tápközeg 100 ppm hatóanyagot és 3,5 acetont tartalmazzon. Az agar megdermedése után a lemezeket olyan 6 mm átmérőjű, agart és micéliumot tartalmazó dugókkal oltottuk be, amelyeket 7 napos Fusárium sp. tenyészetből nyertünk. A lemezeket ezután 20 °C-on 5 napig inkubáltuk, és mértük az oltódugó sugámövekedését. g) Rizs levélüszög elleni hatásvizsgálat (Pyriculeria oryzae; Po) A vizsgálatot a hatóanyagok közvetlen gyógyító hatásának meghatározására végeztük levélpermetezés alkalmazásával. Rizsmagoncok (edényenként 30 magonc) leveleit bepermeteztük 1(P spóra/ml koncentrációjú, vizes szuszpenzióval 20-24 órával a vizsgálandó hatóanyaggal való kezelés előtt. A beoltott palántákat egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú helyen tartottuk, majd hagytuk megszáradni. Ezután 1 kg/ha mennyiségű, vizsgálandó hatóanyaggal permeteztük be (Á 4. formálási példa szerinti készítményt hígítva) az a. pontban ismertetett, mozgatható készülék segítségével. A kezelés után a palántákat nagy nedvességtartalmú rizskamrában tartottuk 25-30 °C-on. A kezelés után 4-5 nappal végeztük az értékelést úgy, hogy a leveleken lévő üszkös foltok számát a kezeletlen kontrolihoz hasonlítottuk. h) Búza barna rozsda elleni hatásvizsgálat (Puccinia recondita; Pr) Közvetlen védő kezelést végeztünk levélpermetezéssel. Búza (cv Brigand) magoncokat neveltünk 1-1 1/2 leveles állapotig. A növényeket ezután 1 kg/ha mennyiségű, vizsgálandó hatóanyaggal permeteztük be az a. pontban ismertetett, mozgatható készülék segítségével. A vizsgálandó hatóanyagot olyan 1:1 térfogatarányú acetont és víz elegyben oldottuk vagy szuszpendáltuk, amely 0,04 % felületaktív anyagot (márkanév: Tween 20) tartalmazott. A kezelés után 18-24 órával a magoncokat olyan vizes, spóra szuszpenzióval permeteztük be minden oldalról, amelynek koncentrációja 1( spóra/ml volt. A beoltást követő 18 órán át a növényeket nagy nedvességtartalmú helyen tartottuk 20-22 °C-on. Ezután a növényeket üvegházi környezetben, mérsékelt nedvességtartalom mellett tartottuk 20 °C-on. A betegség kialakulását 10 nappal a beoltás után vizsgáltuk úgy, hogy növényeken lévő üszkös spóraképződményeket a kontrolihoz hasonlítottuk, és az eredményeket százalékban adtuk meg. Az előzőek szerint végzett vizsgálatok mindegyikénél a betegség elleni hatás mértékét a kezeletlen kontrolihoz vagy a híg permetezőszerrel kezelt kontrolihoz viszonyítva adtuk meg a következő kritériumok szerint: 0 - a kontrolihoz képest a védelem kevesebb, mint 50 %, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
