200887. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azol-származékokat tartalmazó fungicid hatású emulgeálható koncentrátum

1 HU 200887 B 2 A találmány vizes és nemvizes közeggel egyaránt kompatibilis, hatóanyagként azol-származékokat tar­talmazó fungicid hatású emulgeálható koncentrátu­­mokra vonatkozik. Az lH-imidazolok és lH-l,2,4-triazolok kiemel­kedő antimikrobás hatását ismertetik például a 3 575 999, 3 717 655, 3 658 813, a 3 927 017, a 4 156 008 és a 4 079 062 számú amerikai egyesület államokbeli és a 2 026 486, a 2 027 701 és az 1 589 852 számú nagy-britanniai szabadalmi leírások­ban. E vegyületek antimikróbás hatásuknak köszönhe­tően kiválóan alkalmazhatók élő és nemélő szerves anyagok, tárgyak, mikroorganizmusok által okozott bomlási folyamatainak megakadályozására. Elő anya­gok ill. tárgyak alatt egyaránt értünk emberi és állati élőlényeket, valamint növényeket, nemélő szerves anyagok alatt pedig olyan szerves anyagokat értünk, mint például a fa, különböző bevonatok, leszedett gyümölcs, élelmiszertermékek, gyógyszerek és más hasonlók. A fentiekben említett azol-származékokat önma­gukban vagy valamely alkalmas készítmény formá­jában, általában megfelelő hígítás után használják. Az azol-származék fajtájától ill. a védeni kívánt tárgy vagy anyag természetétől függően a felhasznált ké­szítmény vizes vagy szerves karakterű. Továbbá az azolokkal elérni kívánt hatás kiegé­szítésére e vegyületeket általában valamely más anyaggal, például egy másik peszticiddel, például fungiciddel vagy inszekticiddel kombináltan alkal­mazzák. Ezeket az anyagokat bekeverhetik közvetle­nül a kiindulási készítménybe, de a kívánt keveréket előállíthatják a két készítmény utólagos, valamely vizes vagy szerves, alkalmas közegben való össze­keverésével is. Tekintve, hogy a különböző készítményeket mindig a hatóanyagnak legjobban megfelelő hordozóanyaggal állítják elő, két különböző készítmény összekeveré­sekor nem minden esetben lehet a különböző, így például stabilitási követelményeket kielégíteni, ame­lyek pedig a kiindulási vagy a készíteni kívánt ké­szítmények esetében kezelhetőségi vagy felhasználási szempontból igen fontosak. A találmány szerinti készítmények hatóanyagként azol-származékokat tartalmaznak és vizes és nemvizes közegekkel egyaránt kompatibilisek. A hatóanyag az lH-imidazolok vagy 1H-1,2,4- triazolok csoportjába tartozik és az (I) általános képlettel írhatjuk le. Az (I) általános képletben . X jelentése -CH- csoport és Rí jelentése (b) képletű csoport, amelyben Ar jelentése adott esetben 2 halogénatommal szubsztituált fenilcsoport, R jelentése 2-7 szénatomos alkenilcso­­port. A találmány szerinti vizes és nemvizes közeggel egyaránt kompatibilis készítmény i) 1-60 t/tf % (I) általános képletű azol-szárma­­zékot, ii) 1-30 t/tf % emulgeálószert, iii) adott esetben 0,5-15 t/tf % ko-emulgeálószert, és iv) 1-98 t/tf % oldószert tartalmaz. A találmány szerinti előnyös készítmények ható­anyagként l-[2- (2,4-diklór-fenil)-2-(2-propenil-oxi)­etil]-lH-imidazolt - általános néven imazalilt - vagy ennek alkalmas savaddíciós sóját tartalmazzák. A találmány szerinti készítményekhez alkalmas oldószerek azok, amelyek a hatóanyagot és kívánt esetben az alkalmazott másik hatóanyagot is kielé­gítően oldják, továbbá a készítményekhez használt emulgeálószerrel is jól elkeverhetők. A kívánt oldóhatásuk és az emulgeálószerek széles skálájával való összeférhetőségük miatt előnyösek a különböző alkán-diolok, így például az 1,2-etán-diol, 1,2-propán-diol és 1,3-propán-diol, amelyek közül különösen előnyös az 1,2-propán-diol, elsősorban ol­dóhatása és magas lobbanáspontja miatt. Mivel a találmány szerinti készítményeknek a különböző anyagok és adalékok igen széles skálájával kell kompatibilisnek lennie, célszerűen megfelelő mennyiségben nemionos emulgeálószert is tartalmaz­niuk kell. Erre a célra felhasználható emulgeálószerként, el­sősorban a legkülönbözőbb vizes és nemvizes kö­zegben való oldhatóságuk és ezekkel való összefér­hetőségük, valamint a különböző adalékanyagokkal, ko-emulgeálószerekkel valamint további aktív anya­gokkal való összeférhetőségük alapján poli(etilén­­oxid) és poli(propilén-oxid) blokkokból álló kopoli­­mert alkalmazunk. Azt találtuk, hogy amennyire a kompatibilitás szempontjából a kopolimer megválasztása nem kri­tikus a szerves bázisú készítményeknél, a kopolimer kiválasztása annál inkább kritikus a vizes bázisú készítményeknél. így előnyös emulgeálószer a 30-60 % etilén-oxid-tartalmú és 950-5000 g molekulatö­megű poli(propilén- oxid)-ot tartalmazó kopolimer, még előnyösebben az 50 % poli(etilén-oxid) tartalmú és 3250 móltömegű poli(propilén- oxidot) tartalmazó kopolimer. A találmány szerinti készítmények az azolok, egy esetleges másik aktív hatóanyag, oldószer és emul­geálószer mellett egy vagy több további adalékot is tartalmazhatnak. Ezeket az anyagokat a kiindulási vagy a felhasználásra kész készítmények tulajdonsá­gainak javítására adagoljuk. Ilyen alkalmas adalékanyag például egy ko-emul­­geálószer, amelyet a kezdeti kiindulási készítményhez adagolunk vizes vagy szerves közegben, és így sokkal stabilabb oldatot nyerünk. Alkalmas ko- emulgeálószer például valamely 8-16 szénatomos alkil-benzolszul­­fonsav. A találmány szerinti azolokat tartalmazó készít­ményekben további aktív hatóanyagként alkalmazha­tunk például antimikróbás vagy inszekticid hatású anyagokat. Antimikróbás anyagként felhasználhatók például a következő anyagok: fenolszármazékok, így például 3.5- diklór-fenol, 2,5- diklór-fenol, 3,5-dibróm-fenol, 2.5- dibróm-fenol, 2,5-, ill. 3,5- diklór-4-bróm-fenol, 3.4.5- triklór-fenol; klórozott hidro- difenil-éterek, így például 2-hidroxi-3,2’,4’-triklőr-2-benzil- éter, fenil­­fenol, 4-klór-2-fenil-fenol, 4-klór-2-benzil-fenol, dik­­lórofén, hexaklorofén; aldehidek, így például formal­dehid, glutáraldehid, szalicilaldehid; alkoholok, így például fenoxi- etanol; antimikróbás hatású karbon­savak és származékaik; organofém-vegyületek, így például tributil-ón-vegyületek; jódvegyületek, így pél­dául a jodoform, jodid-vegyületek; mono-, di és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents