200884. lajstromszámú szabadalom • Kerítés rágcsálóknak az elkerített területre történő bejutása meggátlására
1 HU 200884 B 2 A találmány kerítésre vonatkozik, amely rágcsálóknak az elkerített területre történő bejutása meggátlására szolgál. Vetőmagüzemek, magtárak, terménytárolók és hasonló létesítmények gyakran épülnek szántóföldi területeken, vagy azok közelében, amiből következik, hogy az itt élő rágcsálók - elsősorban az egér és a pocok, különösen az őszi és téli időszakokban - betelepülnek ezekbe a létesítményekbe, és az ott tárolt mezőgazdasági terményekben súlyos károkat okoznak. A rágcsálókkal szemben ezeken a helyeken a védekezés gyakorlatilag egyetlen eszköze különféle mérgek kihelyezése. Ezzel a módszerrel azonban a rágcsálók elszaporodását és kártételük mértékét legfeljebb csak mérsékelni lehet. Ugyanakkor a mérgek használata környezetvédelmi szempontból súlyosan kifogásolható, mert elkerülhetetlenül házi, és egyéb hasznos állatok nagymérvű pusztulásához is vezet. A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson, amelynek segítségével a vetőmagüzemekben, magtárakban és hasonló létesítményekben tárolt termények a rágcsálóktól méreg alkalmazása nélkül is hatékonyan megvédhetők. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a rágcsálókkal szembeni védekezés leghatékonyabb módja a rágcsálók tárolóépületekbe jutásának meggátlása, amire megfelelő kerítés-, illetve kapukialakítással - mérgek használata nélkül is - lehetőség van. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan kerítés segítségével oldottuk meg, amely legalább egy bejárattal rendelkezik, és alsó része a talajba van ágyazva, és amelynek az a lényege, hogy a kerítés külső tér felé néző oldalán körbenfutó, felülről lefelé irányuló ferdeségű, sima felületű fedél van rögzítve, amelynek külső peremétől ugyancsak sima felületű szegélylemez nyúlik lefelé; és a bejárat - előnyösen kapu - körül a terepszint alatt a terepszintre kitorkolló nyílással rendelkező, felülről lefelé szélesedő keresztmetszetű, sima belső falfelülettel rendelkező, a védett területet a bejárat tartományában határoló védőcsatoma van kialakítva, amelynek végeihez előnyösen - ugyancsak sima belső felületű - aknák csatlakoznak. Célszerű, ha a védőcsatoma keresztmetszetben lefelé szélesedő trapéz alakú. Egy további találmányi ismérvnek megfelelően a védőcsatoma felülnézetben U-alakú, és végeihez a külső téren levő aknák csatlakoznak, mimellett az U szárait alkotó védőcsatoma-szakaszok a bejárat függőleges síkjára keresztirányúak, célszerűen arra merőlegesek, míg a száraknak megfelelő szakaszokat összekötő védőcsatoma- szakasz a bejárat függőleges síkjától a védett terület felé eső oldalon helyezkedik el, és e síkkal előnyösen párhuzamos. A védőcsatoma terepszintre kitorkolló nyílásának szélessége legalább mintegy 10 cm, és a védőcsatomában vagy/és az aknában - célszerűen a rágcsálók legnagyobb testméretét meghaladó mélységű - folyadék, például víz van. Általában a védőcsatoma peremein élvédő elem, célszerűen szögacél van rögzítve. A kerítés egy másik előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a kizáróelem a ferde fedelének felső peremétől felfelé nyúló lemezrész, például hosszirányban végigfutó rögzítőelem szögidom egyik szára, és kötőelemek, például csavarok vagy/és csapok segítségével van a kerítéshez erősítve. Célszerű, ha a ferde fedél a vízszintessel legalább 5 °-os szöget zár be, és ha a ferde fedél vízszintes vetületének a hosszúsága legalább 30 cm, továbbá, ha a ferde fedél felső pereme a terepszint felett legalább mintegy 50 cm-es távközzel van - előnyösen hézagmentesen - a kerítés külső oldalához csatlakoztatva, valamint ha a kizáróelem lefelé nyúló szegélylemezének függőleges vetületi magassága legalább mintegy 20 mm. Általában a kerítés talpa a terepszint alatt előnyösen legalább mintegy 70-80 cm-es mélységben húzódik. Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a kizáróeleimet alkotó ferde fedél, a szegélylemez, valamint rögzítőelem egy tagban vannak kialakítva; a kizáróelem többnyire sima felületű fémből vagy műanyagból van. Végül egy további kiviteli példa szerint a kerítésnek betonból készült lábazata és abból felfelé nyúló, oszlopok és rácstagok által alkotott felső része van, mimellett a kizáróelem a lábazat külső oldalához csatlakozik. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a kerítés egy előnyös kiviteli példáját és annak néhány szerkezeti részmegoldását tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a kerítés vázlatos felülnézetben látható; a 2. ábrán a kerítés egy részét nagyobb méretarányú perspektivikus nézetben tüntettük fel; a 3. ábrán ugyancsak prespektivikus nézetben látható a kapu(k) környezetében létesítendő védőcsatoma egy részlete. Az 1. ábrán felülnézetben látható 1 kerítés a 5 védett területet határolja el a 6 külső tértől. A 5 védett területen (nem ábrázolt) terménytároló létesítmény, vetőmagüzem vagy magtár van telepítve. A 1 kerítésbe 2 kapu van beépítve, amelyet belülről és oldalról a terepszint alá mélyített, felül nyitott, és a 6 külső téren kialakított 3 aknában végződő, felülnézetben U-alakú 4 védőcsatoma határol. A 4 védőcsatoma 4a „U” szárai a kapubejárat y függőleges síkjára - vagyis a 1 kerítés hosszirányára merőlegesek, míg az ezeket összekötő 4b védőcsatoma-szakasz a 5 védett területet határolja, természetesen a 4a „U” szárai egy részével együtt. Amint a 2. ábrán jól látható, a 1 kerítés 7 lábazata M mélységgel a t terepszint alá nyúlik, ami kizárja azt, hogy a rágcsálók a kerítés alatt hatoljanak be az A nyíl irányából, vagyis a 6 belső térről a 5 védett területre. A 7 lábazat M mélysége 80 cm, mert így a 1 kerítés alaptesteként is funkcionáló 7 lábazat talpa a fagyhatár alá kerül. A jelen kiviteli példa esetében monolitbetonból készült 7 lábazatban felfelé nyúló 8 oszlopok vannak befogva, és két-két 8 oszlop között egy-egy 9 rácstag helyezkedik el, amelyek a 8 oszlopokhoz 10 tartóelem segítségével vannak csatlakoztatva. A 7 lábazát külső oldalán felül a 6 külső tér felé kinyúló 11 kizáróelem van felszerelve, amely a 1 kerítés teljes hosszában végighúzódik, vagyis az 1. ábra szerinti 2 kapu egyik oldalától indul ki és a másik oldalánál végződik. A 11 kizáróelem korrózióval szemben ellenálló (nem oxidálódó), sima felületű lemezanyagból, például műanyag- vagy fémlemezből 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1
