200879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szélenergiának öntözés céljára történő felhasználására
t HU 200879 B 2 A szélkerék által nyert energiával a kútból az 5 m magas tartályba szállítható vízmennyiség m-Vnap-ban (a víz szállítási veszteségeinek elhanyagolásával): március április május június július augusztus 165 306 317 260 109 69 Amennyiben az öntözést a napi öntözővízigénynek 69.10 m3 megfelelően végezzük, a legkisebb terület öntözéséhez 10- 5,3 ha elegendő víz augusztusban első tíz napjáig áll ren-13.10 mJ/ha delkezésre. így a 6 m átmérőjű szélkerékkel nyert öntözésére elegendő. energia így 1 db 6 m átmérőjű szélkerék által nyert nagy vízigényű zöldség esetén: energiával 3,8 ha nagy vízigényű zöldség, illetve 5,3 69.10 m3 15 ha gyümölcsös öntözhető. A találmány szerinti eljá- 3,8 ha rással a talaj víztárolóképességének felhasználásával 18.10 m3/ha ugyancsak 1 db 6 m átmérőjű szélkerék által nyert energiával 10 ha nagy vízigényű zöldség, illetve 15 gyümölcs esetén: ha gyümölcsös öntözhető. Ezt az alábbi öntözési adatokkal támasztjuk alá nagy vízigényű zöldség esetén: április május június július augusztus öntözővíz tárolt:-37 100 93 31 mennyisége a hónapban kiemelt: 41 98 78 34 21 elfogyasztott öntözővíz:-10 45 65 45 tárolási veszteség: 4 25 40 31 — Gyümölcsös esetén március április május június július augusztus öntözővíz tárolt:-6 60 100 87 28 mennyisége a hónapban kiemelt: 7 61 65 52 22 14 elfogyasztott öntözővíz:— 28 53 25 tárolási veszteség: 1 7 25 37 28 A példánál feltételeztük, hogy a talaj 100 mm öntözővizet képes tárolni, valamint azt, hogy a tárolási veszteség a tárolt víz esetében 10 % márciusban és áprilisban, 20 % májusban, 30 % júniusban, 50 % júliusban. A példában felhasznált adatok forrásai Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, 1978); Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság: Vízrajzi adatgyűjtemény (Szolnok, 1979). A fenti példából megállapítható, hogy a szél energiáját a találmány szerinti eljárás jóval hatékonyabban hasznosítja, mint az eddig ismert és alkalmazott, a napi öntözővízigényt kielégítő pontszerű öntözés. A példa adatai is jól bizonyítják, hogy a vízhiányos nyári hónapokban általában kevesebb szélenergia áll rendelkezésre valamint a vizet a kutakból mélyebbről kell felszállítani, mint a tavaszi hónapokban. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a talaj víztárolóképességének felhasználása jelentősen csökkenti a növények, különösen a vízhiányra igen kényes nagy vízigényű zöldségnövények, esetleges szélcsend okozta, energiahiányból származó károsodásának lehetőségét. SZABADALMI IGÉNYPONT 1. Eljárás szélenergiának öntözés céljára történő felhasználására, amelynek során az öntözővizet szél- 45 energiával kiemeljük, az öntözni kívánt helyre szállítjuk és ott a talaj felszínére vagy a talaj felszínére húzott barázdába vagy a talaj felszíne alá juttatjuk, azzal jellemezve, hogy a növények öntözővízigényét kielégíteni képes szélenergia- és vízforrás hozamnál 50 nagyobb szélenergia- és vízforrás hozam esetén a talajt az abban termeszteni kívánt növénykultúra víztürőképességéig időben periódikusan lökésszerű öntözéssel vízzel feltöltjük, öntözővízzel telítjük, az öntözővizet a talajban tároljuk, míg a szélenergia- 55 és/vagy a vízforrás hozamának csökkenése esetén a termelt növények vízigényétől és a talajban lévő víztartalék nagyságától függő arányban időben periódikusan, lökésszerűen öntöztünk, továbbá az öntöző vizet a termesztő talajfelületnél kisebb, célszerűen pontszerű, felületre juttatjuk ki. Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Dr. Szvoboda Gabriella osztályvezető AGUILAR & TÁRSA Kft - GYŐR Felelős vezető: Javier Aguilar ügyvezető ig. 60
