200878. lajstromszámú szabadalom • Egyedi fakezelésre alkalmas termelőkonténer
1 HU 200878 B 2 a 2. ábra a találmány szerinti termelőkonténer szúrcsapszondájának axonometrikus képe, kitörésekkel. Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti termelőkonténer alapját egy a terméketlen 1 talajba kiképzett, célszerűen hengeres alakú 2 konténerüreg képezi. A 2 konténerüregből kiemelt földet célszerűen három halomba rakjuk, kb. l/4:2/5:1/3 arányban. Minimum 20 % szervesanyagot tartalmazó anyag és duzzasztóanyag megfelő arányú hozzáadásával ezek közül kettőből két különböző minőségű 3 és 4 termőréteget állítunk elő, míg a harmadik, tisztán eredeti talajt tartalmazó halom képezi visszatöltéskor az 5 takaróréteget illetve a konténert körbesáncoló 6 tányérföldet. A 2 konténerüreg feneke a dőlésszöggel van kiképezve, amelynek értéke célszerűen 1-3°. A 2 konténerüreg legmélyebb pontján 7 szivódrénhálózati csatlakozóval van ellátva, amely a termelőkonténer mellett húzódó, fektetőgéppel elhelyezett 8 szivódrénhálózatra (alagcsőhálózatra) van becsatlakoztatva. Az így kialakított 2 konténerüregbe kerül visszatöltésre egymás fölé az alsó 3 termőréteg, a felső 4 termőréteg, végül az 5 takaróréteg illetve a tányérföld. Az 5 takaróréteg visszatöltése előtt, a 4 termőréteg betöltésével egyidejűleg helyezzük el a termőkonténerben a telelpített 9 facsemete egyedi öntözésére illetve kezelésére szolgáló 10 szúrcsapszonda amelynek részletesebb felépítését a 2. ábra kapcsán ismertetjük. A 10 szúrcsapszondán keresztül a termelőkonténerbe juttatott tápanyagok és kemikáliák elszivárgásának megakadályozására illetve az esetleges oldalirányú vízmozgások konténerbe való bejutásának megakadályozására a 2 konténerüreg 11 szigetelőpalásttal van kibélelve. A szigetelés szükségességét a felszíni vízmozgások illetve a terepviszonyok ismeretében lehet megítélni. A műtrágyák és egyéb kemikáliák környezetkímélő felhasználása érdekében mindenkor tanácsos a 11 szigetelőpalást beépítése. Amennyiben számottevő vízmozgás nem válható és az adott környezet nem teszi szükségessé a környezetkímélő műtrágya- és vegyszerfelhasználás megvalósítását, ezesetben a 11 szigetelőpalást elhagyható. Amennyiben viszont a domborzati viszonyok és a vízmozgási adatok arra utalnak, hogy oldalirányú vízmozgás veszélyezteti a kialakított termelőkonténert, úgy a szigetelést feltétlenül el kell végezni. All szigetelőpalást beépítésének elsődleges célja az, hogy tápanyagkimosás és környezetszennyezés ne fordulhasson elő, valamint káros anyagok az oldalirányú vízmozgással ne kerülhessenek a konténerbe. 11 szigetelőpalástként célszerűen fekete, 0,25-0,40 mm vastag műanyagfólia kerülhet felhasználásra. A találmány szerinti termelőkonténer alapvető fontosságú alkotórészét képezi az elültetett növényegyed, adott esetben 9 facsemete egyedi öntözésére és kezelésére szolgáló 10 szúrcsapszonda, amelynek részletesebb felépítése a 2. ábrán látható. A 10 szúrcsapszonda alapvetően egy zárt palástú, föggőleges 12 betöltő szárból, egy ehhez 13 könyökidomon és alul perforált 14 összekötőcsövön keresztül csatlakozó, a vízszinteshez képest minimális, ß - 1° dőlésszögű perforált 15 csőgyűrűből és a 15 csőgyűrűből a 13 könyökidom folytatásaként kialakított 14 összekötőcső becsatlakoztatásával ellentétes oldalon a 15 csőgyűrű legmélyebb pontján leágaztatott, legalább részben perforált 16 szondaszárból áll. A 10 szúrcsapszonda úgy van a termelőkonténerbe telepítve, hogy 12 betöltőszára kiemelkedik a talajból, vagyis a termelőkonténerből, míg 15 csőgyűrűje a felső 4 termőréteg tetején, az 5 takaróréteg alatt, körülveszi az elültetett 9 facsemetét, pontosabban annak gyökérzetét, ugyanakkor pedig a 16 szondaszár függőleges irányban lehatol egészen az alsó 3 termőréteg közepéig. A 2. ábrán a közvetlen feltöltésű 12 betöltő szár 17 zárófedéllel van ellátva, de ezt vezetékes vízhálózatra való csatlakoztatás esetén egy T- idom-csatlakozó, megint más esetben egy kiegyenlítő-adagoló tartály helyettesítheti. Mind a 14 összekötőcső, mind pedig a 16 szondaszár célszerűen 18 T-idomon keresztül van a célszerűen két félgyűrűből kialakított 15 csőgyűrűhöz csatlakoztatva. A 15 csőgyűrűt és a 16 szondaszárát egyaránt speciális textilből készült 19 terfilhüvely burkolja, amely megakadályozza a folyadékkibocsátó furatok eltömődését. A 16 szondaszár egyébként célszerűen úgy van kialakítva, hogy felső részét 20 perforált cső, alsó részét pedig a 15 csőgyűrűhöz hasonló felépítésű 21 dréncső képezi, ahol a folyadékkibocsátó furatok a nagyobb átmérőjű csőszakaszok közötti kisebb átmérőjű csőszakaszok palástján vannak kiképezve, és amely fékezettebb, egyenletesebb folyadékkibocsátást tesz lehetővé. A 16 szondaszár végét alul 22 végdugó zárja le. A találmány szerinti termelőkonténer kialakítása az alábbiak szerint történik: A 2 konténerüreg kitűzött helyén kiemelt 1 talajt három külön halomba rakjuk a 3, 4 termelőrétegek és az 5 takaróréteg mennyiségi igényeit figyelembe véve, és a megfelelő adalékanyagok, vagyis szerves anyag és duzzasztóanyag hozzáadásával létrehozzuk a kívánt minőségű alsó illetve felső 3, 4 termőréteg anyagát. Miután a kimélyített 2 konténerüreg, valamint a visszatöltendő, megfelelően kezelt és csoportosított talajrétegek rendelkezésre állnak, a telepítést az alábbiak szerint végezzük. Először meggyőződünk a konténerfenék adőlészszögének előírás szerinti értékéről és ellenőrizzük, hogy helyén van-e és megfelelő állapotban van-e a 7 szivódrénhálózati csatlakozó. Ezekután, ha szükséges, beillesztjük a 2 konténerüreget kibélelő 11 szigetelőpalástot, majd megkezdjük az alsó 3 termőréteg visszatermelését, permetszerűen adagolt és folyamatos vízadagolás mellett. Az alsó 3 termőréteg beterítése után folyamatosan beterítjük a felső 4 termőréteget is. Ezzel párhuzamosan folyik 10 szúrcsapszonda behelyezése, a 16 szondaszár beiszapolásával és a horizontális 15 csőgyűrű ß - l°-os dőlésszöggel történő beállítása a 16 szondaszár felé. Ezután beültetjük a 9 facsemetét a 15 csőgyűrű közepébe, vízzel iszapolva és gázosodó rovarölőt adagolva. A maradék felső 4 termőréteg talajából felkupacolva lefedjük a 15 csőgyűrűt és rögzítjük a 9 facsemetét. Végül a kezeletlen talajból 5 takaróréteget képezve lezárjuk a termőkonténert, míg a megmaradt kitermelt talajt a 9 facsemete körül szétterítve 6 tányérföldet képezünk iletve dombos területeken a rétegvonal mellett vízfogó teraszbarázdát (rézsüt) építünk. A találmány szerinti termelőkonténer működésmódja a következő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
