200860. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa

HU 200860 B A találmány villamos izzólámpa, amelynek váku­­umtömören lezárt, füvott, forgásszimmetrikus bó­rája van, amelynek szimmetriatengelye van, a szim­metriatengelyre keresztirányban mért legnagyobb átmérője van, egy szabad véggel rendelkező, nyaka­lakú első falrésze van, a nyakalakú falrésszel szem­ben lévő második falrésze van, a második falrész és a legnagyobb átmérő közötti részen egy tükörbevo­natú, belülről konkáv, harmadik falrésze van, amely falrész a tengelyirányú metszetben lényegében egy körív mentén görbül és amelynek görbületi közép­pontja egy körön van, továbbá a nyakalakú falrész és a legnagyobb átmérő közötti részen egy negye­dik, átlátszó falrész van, a szimmetriatengely körül, erre keresztirányú síkban, lényegében a legnagyobb átmérőjű részen egy izzószál van elrendezve, az iz­zószáltól árambevezetők nyúlnak a nyakalakú fal­rész szabad végéhez csatlakozó fejen lévő érintke­zőkhöz. Ilyen lámpa ismeretes az 1.147.918. sz. FR sza­badalmi leírásból. Az ilyen lámpákat öblös tükörlámpaként alakít­ják ki és külső parabolikus reflektorokban alkal­mazzák, amely reflektor a lámpa tükörbevonatú fal­részével szemben helyezkedik el. Az izzószál által előállított fény a tükörbevonatú falrészre, majd on­nan a parabolikus reflektorra vetítődik. A reflek­torra beeső fényt koncentrálja. A kereskedelmi forgalomban kapható öblös lámpák tükörbevonatú falrésze gömbalakú. A tü­körbevonatú falrésznek a szimmetriatengely köz­vetlen közelében lévő középső része kúpos lehet, vagy lehet az is, hogy nincs tükörbevonattal ellátva. Abban az esetben, ha a középső rész gömbalakú és tükörbevonattal rendelkezik, akkor a ráeső fény na­gyobb része a nyakalakú falrészre reflektálódik és elvész. Abban az esetben, ha a középső részen nincs tükörbevonat, akkor az oda eső fény hozzáadódik a reflektor által előállított fénnyalábhoz. Abban az esetben, ha a középső rész nem gömbalakú, hanem például kúpos és tükörbevonattal rendelkezik, ak­kor a ráeső fény legalább részben a reflektorra ve­títődik. A kereskedelmi forgalomban kapható öblös tü­körbevonatú lámpákban az izzószál nyitott alapú trapéz formában van egy olyan sík egyik oldalán el­rendezve, amely sík tartalmazza a szimmetriaten­gelyt. Az izzószálnak ez az aszimmetrikus elrende­zése ahhoz szükséges, hogy a tükörbevonatú falrész ne állítson elő olyan képet, ami az izzószálra esik, mert ebben az esetben az izzószálnak helyileg jelen­tősen nagyobb lenne a hőmérséklete, ami a lámpa élettartamát lerövidítené. Az izzószál excentrikus elrendezésének az a kö­vetkezménye, hogy az izzószálnak minden része (az elemek) viszonylag nagy távolságban helyezkedik el a szimmetriatengelytől és ezzel együtt nagy távol­ságra van a reflektor fókuszától, ami a lámpa bórá­jának szimmetriatengelyén kell, hogy legyen. A ref­lektor által előállított fénynyaláb viszonylag széles és közepén az intenzitása viszonylag kicsi. A fénnyaláb nem eléggé homogén, ami azt jelenti, hogy egy ernyőre vetítve, középen egy sötét folt lesz. A fentebb említett 1.147.918. sz. FR szabadalmi leírás szerinti lámpa egy olyan fényforrás, amely egy 1 reflektorral együtt jobb fénnyalábot állít elő. Ennek érdekében a harmadik falrész a tengelyirányú met­szetben egy körív mentén görbül, amelynek sugara a búra legnagyobb átmérőjének mintegy negyede, fly módon a görbületi középpont a hozzá tartozó körívvel együtt a szimmetriatengely egyazon olda­lán helyezkedik eL ez a falrész egy olyan forgástest, amelyet úgy kapunk, ha a körívet a szimmetriaten­gely körül körbeforgatjuk. Ekkor a szimmetriaten­gely körül egy olyan képzeletbeli kört kapunk, ame­lyen a görbületi középpontok helyezkednek el. Az izzószál koronaszerűen helyezkedik el a tengely kö­rül, a görbületi középpontokon keresztül. Azt találtuk azonban, hogy ez a lámpa nem állít elő lényegesen jobb fénnyalábot, mint a kereskedel­mi forgalomban kapható lámpák. A találmány elé célul tüztük ki többek között egy olyan, a bevezetőben körülírt lámpának a kidolgo­zását, amely egy külső reflektorral együtt keskeny fénnyalábot tud előállítani, amelynek a közepén nagy az intenzitás. A kitűzött célt a találmány szerint úgy értük el, hogy a tükörbevonatú harmadik falrésznél a görbü­leti középpont és a hozzá tartozó ív a szimmetria­­tengelynek és a legnagyobb átmérőnek az egyik ol­dalán helyezkedik el, és az izzószálnak egy olyan szimmetriasíkja van, amely lényegében egybeesik a szimmetriatengelyre fektetett első síkkal, és az iz­zószál a szimmetriatengelyre fektetett második, az első síkra merőleges síknak mindkét oldalára át­nyúlik. A görbületi középpontok elhelyezkedése követ­keztében, a harmadik, tükörbevonatú, belülről kon­káv falrész nem állítja elő az izzószál éles képét az izzószálon. Az izzószálat a visszavert sugárzásból csak egy szétterülő „felhő burkolja, így annak hő­mérséklet eloszlása normális és a lámpa élettarta­ma is fenntartható. A görbületi középpontok hely­zete lehetővé teszi, hogy az izzószál sokkal közpon­­tosabb elrendezésű legyen, amely most a szimmet­riatengelyre fektetett második síknak mindkét ol­dalára átnyúlik. Az izzószál így a szimmetriaten­gelyhez, és ezzel együtt a külső reflektor fókuszá­hoz sokkal közelebb helyezkedik el, amely fókusz a búra legnagyobb átmérőjének közelében, a szim­metriatengelyen kell, hogy legyen. Mindennek kö­vetkeztében sokkal keskenyebb fénynyalábot ka­punk, amelynek nagyobb az intenzitása és a nyaláb közepén nagyobb a homogenitása. A külső reflektorra előállítandó fénnyaláb szem­pontjából előnyös, ha az izzószálat alkotó részek szimmetriatengelyétől vett átlagos távolsága mini­mális. Ezt úgy érhetjük el, hogy az izzószálat poli­­gon alakban helyezzük el. Ennek azonban az a hát­ránya, hogy bonyolult szerkezet szükséges ahhoz, hogy az izzószálnak ezt az alakját megtarthassuk. Ezen túlmenően, mindegyik tartónál az izzószálnak egy töréspontja van, ami a lámpa fénykibocsátásá­ban veszteséget okoz annak a ténynek a következ­tében, hogy a tartók hőt vonnak el az izzószáltól. Az izzószál töréspontjainál lévő szög nagysága korlá­tozott. A lámpa első alkalommal történő felizzítá­­sakor az izzószál zsugorodik. Annak érdekében, hogy az izzószálnak a teljes hossza mentén a zsugo­rodás után azonos menetemelkedése legyen, szük­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents