200845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagybonyolultságú és nagysebességű integrált áramkörök dinamikus átviteli tulajdonságainak mérésére
17 HU 200845 A 18 Elméletben matematikai módszerrel oldható meg az fcms(t) és fcH2s(t) minta vett átmeneti Jelből a torzító tényezők eliminálása. Mivel az f 1 s(t) egységugrás jelalak, ezért a f 1 s(p) = — és P az fcHis(t), fcH2s(t) mintavett átmeneti jelnek Is ennek kell lennie, természetesen korlátozott hibával. E' célból mind az íchis(P), mind az fCH2s(P) átviteli függvényt olyan bemeneti, kimeneti Schi(P), illetve Sch2(P) súlyfüggvénnyel kell megszoroznunk (konvolválnunk), hogy az alábbi egyenlőségek jöjjenek létre: fcHIS (P) XScHt (P) = ~ (Hl) P fcH2s (P) X ScH2 (P) = ~ (ÍV) Fenti műveletek lényegében frekvenciatartománybeli konvolúciót jelentenek. A találmány szerinti eljárás megoldása azonban csak az időtartományban való mérésre és kiértékelésre alapoz, a frekvenciatartományba való áttérést és visszatérést a jelentős számítási hibák és igen hosszú számítási idők miatt eleve elveti. A találmány szerinti eljárás alkalmazásánál egyik legfontosabb szempont a paraméteímérés gyorsasága. Egyetlen paraméter lemérése átlagban 50—130 ms értékű lehet. Esetleges több perc/paraméter adat, amelyet reálisan a frekvenciatartománybeli dekonvolúciók sorozatos elvégzése valószínűsít egyszerűen elfogadhatatlan. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy létezik olyan, diszkrét értékekből (pontokból) az időtartományban megállapított átmeneti karakterisztika, a találmányi leírás szerinti elnevezésében a továbbiakban bemeneti, kimeneti KcHi(t), KcH2(t) első korrekciós karakterisztika, amelyre igaz az alábbi összefüggés: KcHl(t) x ÍCH1 s(t) = ÍKCH1s(t) = f1s(t) = 1(t) (V) KCH2(t) X fCH2S(t) = f«CH2s(t) = f1S(t) = 1 (t) (VI) ahol aKcHi(t), KcH2(t) első korrekciós karakterisztika a bemeneti, kimeneti Mb, Mk mérővonal korrekcióit jelenti, fcHis(t). fCH2s(t) mintavett átmeneti Jel pedig a bemeneti, kimeneti Mb, Mk mérővonalon f 1 s(t) egységugrás jelalak Jellegű 1 (t) egységugrás jel lemérésével kapott mintavett Jelet. Az (V), (VI) jelölésű egyenlet műveletei elvégzésének eredménye a 7. ábrán látható. A találmány szerinti eljárással ily módon az előzőek figyelembevételével a bemeneti, kimeneti Mb, Mk mérővonalat jellemző fcHIS (p) = fcH2s (p) = ~ egyenlőség megvalósításával tudunk elvben pontosan mérni. A találmány szerinti eljárás az (V) és a (VI) egyenlet alapján az időtartományban állítja elő az fKCHis(t) = f«CH2s(t) = 1(t) egyenlőséget. A találmány szerinti eljárás során végzett időtartománybeli konvolúciós művelet a bemeneti és kimeneti Kcm(t), KcH2(t) első korrekciós karakterisztika, valamint a bemeneti, kimeneti fcms(t), fcH2s(t) mintavett átmeneti jelre úgy történik, hogy a bemeneti, kimeneti fcHis(t), fcH2s(t)mintavett átmeneti jel jelalakpontjaival, továbbá a bemeneti, kimeneti Kcm(t), KcH2(t) első korrekciós karakterisztika pontjaival az alábbi műveletet végezzük el: i P’j = 2 Pj — í x kj i = 1 ahol pj az fcHis(t) vagy fcH2s(t) j-edik pontja ki a Kcm(t) vagy KcH2(t) i-edik pontja I a KcHi(t) és KcH2(t) pontjainak száma Pj a szorzatok összegének eredménye, a korrigált jel, azaz a bemeneti, kimeneti fKCms(t), fKCH2s(t) korrigált, mintavett átmeneti jel j-edik pontja; Ezen fenti műveletet a bemeneti, kimeneti fCHis(t), fcH2s(t) minta vett átmeneti jel valamennyi jelalakpontjára elvégezzük. Amennyiben a bemeneti, kimeneti Kcm(t), KcH2(t) első korrekciós karakterisztika „I" számú jelalakpontja helyesen lett megválasztva, akkor az (V) és a (VI) egyenlet teljesül. A bemeneti, kimeneti Kcm(t), KcH2(t) első korrekciós karakterisztika meghatározása a következőképpen történik. Az előzőekben említett f1s(t) s 1(t) gerjesztőjel esetén a bemeneti fcHis(t) minta vett átmeneti jel a bemeneti Mb mérővonal átmeneti függvényével, a kimeneti fcH2s(t) mintavett át meneti jel a kimeneti Mk mérővonal átmeneti függvényével azonos. Ismert, hogy az átmeneti függvényből matematikai módszerrel előállítható a súlyfüggvény. Keressük azt a függvényt (karakterisztikát), amelynek ezen súlyfüggvénnyel végzett konvolúciója a 8 (t) Dirac függvényt fogja eredményezni. A keresett függvény a konvolúció in verzműveletével, például „pont-terület” módszer segítségével határozható meg. A találmány szerinti eljárás gyakorlati tapasztalatai szerint, ahol az átmeneti függvényt jelentő jelalak írise felfutási idejét 300 ps értékben állapítottuk meg, kiderült, hogy a keresett bemeneti, kimeneti Kcm(t), KcH2(t) első korrekciós karakterisztika négy szignifikáns ponttal rendel kezik, amelyek példakénti értéke az alábbi: Ki = + 3 K2 = — 2,5 K3 = + 0,6 K4 = — 0,1 Ezen pontok időtartománybeli elhelyezkedé se a 7. ábrán is láthatóan a bemeneti, kimeneti fcHis(t), fcH2s(t) mintavett átmeneti jel első négy jelalakpontjának időpontjában található. A további Ki pontok értéke közel nulla, így azok a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
