200834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés periodikus mozgás megfigyelése és kiértékelésére

1 HU 200 834 B 2 A találmány tárgya berendezés periodikus mozgás megfigyelésére és kiértékelésére. A találmány szerinti berendezés periodikus mozgást végző tárgyak helyzetének folyama­tos észlelésére, a folyamatosan kapott helyzet­adatok regisztrálására és a mozgás elméleti egyensúlyi helyzetének, azaz középhelyzeté­nek meghatározására szolgál. Ismert olyan berendezés lengések közép­­helyzetének meghatározására, amely berende­zés a lengést megfigyelő és regisztráló optikai rendszerrel van ellátva, ahol az optikai rendszer ismert távolságokra elhelyezett jelérzékelők­­kel, minimálisan század másodperc felbontású időadóval, valamint az idő és helyzetadatok feldolgozását végző célszámítógéppel rendel­kezik. Ilyen Jellegű megoldást alkalmaz a MOM Gi-B11 típusú giroteodolitja. Ennél a megoldás­nál a lengést megfigyelő és regisztráló optikai rendszerben adott helyeken jeláthaladást érzé­kelő elemek vannak, amelyek a jeláthaladás (lengésáthaladás) pontos Időpontját érzékelik. Az ismert helyeken elhelyezett érzékelőkön megjelenő jellmpulzusok közti időkülönbségek­ből bonyolult matematikai módszerrel megha­tározzák a periodikus mozgás egyensúlyi hely­zetét. A berendezés hátránya, hogy a pör­­gettyűs egységet előzetesen jól be kell tájolni az északi irányhoz képest, mivel a helyzetér­­zókelők optikai tartománya max. 2—3°. Továb­bi hátrányként említhető, hogy a jeláthaladási időpontok meghatározásának pontosságát erő­sen csökkentik a főmozgást jelentősen és sza­bálytalanul terhelő másodlagos zavaró lengé­sek. Ismert továbbá olyan berendezés, amelynek segítségével a lengés szélső helyzeteit határoz­zák meg és ezekből számítják ki a lengéskö­zepet. Ilyen jellegű berendezés például a MOM GT-12 típusú giroteodolitja, amely periodikus mozgást végző pörgettyűs egységet, a pör­­gettyűs egységen elrendezett forgórésszel, va­lamint jelérzékelőket tartalmazó állórésszel el­látott szögadót, a szögadóval összekapcsolt előerősítő és jelformálót és erre csatlakoztatott vezérlőegységet tartalmaz. A vezérlőegység jelelőfeldolgozóval, ezzel összekapcsolt UP­­DOWN impulzus számlálóval, valamint kézzel működtethető mérést indító jeladóval, továbbá az UP-DOWN impulzus számlálóval összekap­csolt párhuzamos kimenetű adattárolóval és erre csatlakoztatott meghajtóval és adatkijelző­vel van ellátva. A mérést indító jeladó kimenete az adattároló vezérlőbemenetére van kapcsol­va. Ezen berendezés a lengés fordulópontjait érzékeli és ezekből a szélső értékekből kell vizuális leolvasás és számolás alapján a len­gésközepeket meghatározni. A fordulópontok­nál a szögértékek kijelzése automatikusan megáll. Az első fordulópontig eltelt idő függ a lengéslndítás pontosságától, a műszer előzetes tájolásától, amely időtartam véletlen jelleggel elérheti a lengésidő felét is, azaz ezt az időt várakozással kell eltölteni. További hátrány, hogy a főmozgásra szuper­­ponált másodlagos zavaró lengésekből adódó an több hamis szélsőpont (fordulópont) is meg­jelenik. A találmány révén megoldandó feladat ab­ban van, hogy periodikus mozgás megfigyelé sére és kiértékelésére olyan berendezést hoz zunk létre, amely az ismert berendezések hát­rányait kiküszöböli, ill. lényegesen csökkenti, időmegtakarítást eredményez, a főmozgásra rászuperponálódott másodlagos lengések za­varó hatását megszünteti, egyszerű módon tör ténő kiértékelést tesz lehetővé. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a mérési idő rövidíthető, ha a kiértékelésbe bevont helyzetadatok nincsenek kitüntetett pontokhoz kötve (fordulópontok, illetve adott helyeken való áthaladás), hanem a lengés elin­dítása után rövid időn belül, néhány másodperc elteltével, a kiértékelés alapjául szolgáló hely­zetregisztrálást meg lehet kezdeni. A lengés­görbe bármely pontjára ugyanis érvényes, hogy a periódusidő felének elteltével — szabályos szinuszlefutású mozgás esetén — a lengés elméleti tengelyére szimmetrikus pontot ka punk. (Ehhez a lengés periódusidejének isme­rete szükséges, ez az adott földrajzi helyre érvényes és a műszerre jellemző adat.) Tehát ezekből a pontokból meghatároz ható — a két ponthoz tartozó szögérték átla gából — az egyensúlyi helyzet. Ez a felismerés adja a mérés és kiértékelés alapját. Az eddig ismert összes megoldásnál ezt a számítási le hetöséget kizárólag a fordulópontokra tartották helyesnek. Felismertük továbbá, hogy a főlengésre rá­szuperponálódott másodlagos lengések pon tosságcsökkentő hatását azzal lehet megszün tetni, hogy folyamatosan sok összetartozó hely­zet- és időadatot adott időközönként, pl. 1—10 másodpercenként regisztrálunk. Ez a regisztrá­lás vizuálisan — pl. stopperóra felhasználásá­val — is végrehajtható. Az adatok kiértékelése átlagképzéssel tör­ténhet, ami jelentősen leegyszerűsíti a kiérté­kelést, az egy periódusidőn belül feldolgozható adatok száma jelentősen növelhető, — elérhe tő, hogy a mintavételezési időkülönbség akár 1 s is lehet — amivel a berendezés pontossága lényegesen növekszik., A feladat megoldására olyan berendezést hoztunk létre, amelynek periodikus mozgást végző pörgettyűs egysége, a pörgettyűs egy­ségen elrendezett forgórésszel, valamint jelér­zékelőket tartalmazó állórésszel ellátott szög­adója, a szögadóval összekapcsolt előerősítő és jelformálója és az előerősítő és jelformáló kimenetére kapcsolt vezérlőegysége van, ahol a vezérlőegység jelelőfeldolgozóval, annak ki­menetére kapcsolt UP-DOWN impulzus szám­lálóval, valamint az UP-DOWN impulzus szám­láló kimeneteire kapcsolt adattárolóval van el­látva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents