200816. lajstromszámú szabadalom • Szabadtéri tartályuszoda

1 HU 200816 A 2 A találmány tárgya szabadtéri tartályuszoda, amely vízbe, általában élővízbe merülő fürdő­­medencét, fürdésre alkalmas minőségű víz csatlakozást, célszerűen hálózati víz csatlako­zást, és előnyösen szivattyúval ellátott ürítő egységet tartalmaz. Az épített monolit vagy elemekből összesze­relt medencék széles választéka ismert. A leg­több medencetípus az USA-ban található, me­lyeknek egy része a föld fölött helyezhető el. A 3,971,075 lajstromszámú USA szabadalmi leírás külső támelemekkel biztosított panelos szerke­zetű medencét, a 4,020509 lajstromszámú USA szabadalmi leírás fából és alumíniumból kom­binált falszerkezetű medencét, míg a 4,023,217 lajstromszámú USA szabadalmi leírás fémvázas szerkezetű medencét mutat be. A találmány szerinti tartályuszodához köze­lebb álló megoldást mutat be a 4,335,473 lajst­romszámú, víztárolóra és úszómedencére vo­natkozó USA szabadalmi leírás, mely terepen elhelyezett flexibilis műanyag zsák. A folyadék­nyomás felvételére a medencét körülvevő lég­párna szolgál, mély hasonló a felfújható gyer­mek pancsolómedencéhez. Ez utóbbi találmány hátránya, hogy száraz­földi elhelyezésre szolgál, hőszigeteléssel nem rendelkezik. A többi földbe süllyesztett, valamint a felszín feletti medencék általános hátránya­ként említhetjük a magas telepítési költségeket, és hogy értékes földterületet foglalnak el, amely különösen a városokban okoz nagy nehézsé­get. Az élővízbe meríthető ún. „kosáruszoda”, vagy az élővízben kijelölt strand közös hátrá­nya pedig az, hogy az élővíz gyakori szennye­zettsége és adott esetben alacsony hőfoka gyakran lehetetlenné teszi a fürdőzést. A 3.136,607 Isz-ú NSZK szabadalmi leírás olyan fürdőmedencét ismertet, amely alá — köveket tartalmazó zárt térbe — előmelegített fűtővizet vezetünk. Ez a melegítő tér adott esetben körülveszi a medence oldalát is. A fürdőmedencében lévő víz ilyen módon egyen­letes hőmérsékletűvé válhat, hőtároló kapaci­tása pedig megnőhet. A megoldás hátránya, hogy csak szárazföl­dön (!) alkalmazható. A hatalmas kőtárolót ugyanis — elsüllyedése miatt — gyakorlatilag nem lehet élővízbe telepíteni. Kedvezőtlen az is, hogy a medence vízének fűtése közvet­ve (!) történik, amely magasabb fűtési hőfok­lépcsőt, és így jelentős többletenergiát Igényel. A találmány célja olyan szabadtéri tártály­­uszoda létrehozása, amely az említett hátrá­nyoktól mentes, kihasználja a természetes, de fürdőzésre alkalmatlan élővizek adta környezet lehetőségeit, továbbá nem igényel értékes föld­területet. A találmány szerinti tartályuszoda alkalmas az élővízzel rendelkező városok és üdülőhe­lyek területén olcsó, gyorsan elkészíthető für­dők létesítésére, a strandok és uszodák hiányá­nak pótlására, függetlenül a befogadó élővíz 2 esetleges szennyezettségétől és viszonylag alacsony hőmérsékletétől. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az élővízbe helyezett ponton tagok között hálózati vízzel feltöltött medencét létesítünk, a medence vízét pedig célszerűen energiát hasz­nosító egységgel kötjük össze, akkor egy olcsó, túlzott hőmérséklet ingadozástól és szennyező­déstől mentes tartályuszodát kapunk. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti tartályuszoda, amely vízbe, általáhan élővízbe merülő fürdőmedencét, fürdésre alkal­mas minőségű víz csatlakozást, célszerűen há­lózati víz csatlakozást, és előnyösen szivattyú­val ellátott ürítő egységet tartalmaz, oly módon van kialakítva, hogy a fürdőmedence egy vagy több ponton taghoz van csatlakoztatva, a für­dőmedencéhez pedig energiát hasznosító egy­séggel, célszerűen napkollektorral ós/vagy hő­szivattyúval ellátott, a fürdést szolgáló vizet közvetlenül melegítő gépészeti berendezés van hozzárendelve. A találmány további ismérve lehet, hogy a fürdőmedence rögzítő szegélyt, korlátot, lépcső idomot és adott esetben lefedő szerkezetet tartalmaz, határoló fala pedig hőszigetelő tulaj­donságú, valamint használati melegvíz ellátó hálózattal rendelkezik, a hálózat összeköttetés­ben van a napkollektorok legalább egy részé­vel és előnyösen melegvíz tároló tartályt, to­vábbá szabályozó szervet tartalmaz. Az egyik kiviteli alaknál az ürítő egység hőhasznosító hőcserélő egységgel, pl. a hőszi­vattyú részét képező elpárologtató hőcserélő egységgel van összeköttetésben. Kialakítható az uszoda úgy is, hogy az élővíz medréhez rögzített műtárgyat tartalmaz, a műtárgy és/vagy a ponton tagok legalább egyike tartóz­kodásra, pl. napozásra szolgáló felülettel és célszerűen korláttal rendelkezik. Egy további kiviteli alaknál a fürdőmedence automatikus vízszint szabályozó szervvel és automatikus hőmérséklet szabályozó szervvel van ellátva, valamint a fürdőmedencéhez recir­­kulációs fűtési hálózat van csatlakoztatva, a fűtési hálózat szűrőegységgel van ellátva, és a hőmérséklet szabályozó szervvel, a napkollek­torral és/vagy a hőszivattyúval van összeköt­tetésben. Egy lehetséges kiviteli alaknál a hőszivattyú kondenzátor hőcserélő egysége a napkollekto­rok egy részével sorba van kötve, megkerülő ággal rendelkezik, a megkerülő ág mentén háromjáratú motoros szelep helyezkedik el, a háromjáratú motoros szelep a hőmérséklet sza­bályozó szervvel, míg az elpárologtató hőcse­rélő egység az élővíz terével van összekötte­tésben. A találmány szerinti tartályuszoda számos előnnyel rendelkezik. Lehetőség nyílik az élő­vízzel redelkező városok és üdülőhelyek terü­letén olcsó, gyorsan telepíthető fürdők létesíté­sére. A tartályuszoda nem vesz el értékes földterületet, és bármikor áthelyezhető, továbbá 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents