200812. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadéknak nyomás alatti vezetékbe történő bevitelére
3 Hü 200812 8 4 fogadja be a továbbítandó folyadékot. A felső II térben vannak elrendezve az egészében 30 hivatkozási számmal Jelölt pneumatikus vezérlőrendszer elemei. Az alsó I térben lévő folyadék felszínének — szintjének — az érzékelésére a 3 úszó szolgál, amelynek 3a működtetőkarja a 8 vakkarlmán keresztül át van vezetve a felső II térbe, ahol pneumatikus 4 aktivátorhoz kapcsolódik. A 4 aktlvátor 11 fojtószelepen át vezérelhető 5 zárószervvel van összekötve, amely az adott esetben kétutas levegőszelep. Az 5 zárószerv az alsó I teret alternatív módon (nem ábrázolt) sűrített levegő forrással, vagy a 7 tartályon kívüli térrel (a légkörrel) köti össze. A felső II tér legfelső pontja levegőztető 12 cső útján szintén össze van kötve a külső térrel. A 30 pneumatikus vezérlőrendszer a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli példa esetében érzékelő útszelepként kialakított 4 aktlvátort és munkaszelepként kialakított vezérelhető 5 zárószervet tartalmaz, amelyek között egymással párhuzamosan kapcsolva a 21 vezetékbe épített 11 fojtószelep és a 15 vezetékbe épített 19 visszacsapószelep van elrendezve. A 2. ábrán a rendszer alaphelyzete látható, ekkor a 7 tartály alsó I terébe az 1 vezetéken át az a nyilaknak megfelelően gravitációsan áramlik a szennyvíz, míg a 3. ábra az ürítési helyzetnek felel meg. A sűrített levegő forrással összekötött betápláló 20 vezeték egyrészt a 4 aktlvátorra van csatlakoztatva (annak működtető közegét szolgáltatja), másrészt a 18 ágvezetéken keresztül az 5 zárószervvel áll működési kapcsolatban oly módon, hogy amikor az 5 zárószervet alkotó kétutas szelep 5a működtető részét a 4 aktivátor a 15 vezetéken keresztül működésbe hozza, a 20 vezetéken és a 13 levegővezetéken át a működtető közeg a 7 tartály (1. ábra) alsó részébe jut. Amikor a 7 tartályban összegyűlő folyadék felszíne a 7 tartály alsó I terében egy előre meghatározott v szint fölé emelkedik, a 3 úszó 3a működtetőkarja átkapcsolja a 4 aktlvátort a 2. ábra szerintiből a 3. ábrán látható helyzetbe, így a 4 aktivátoron és a 19 visszacsapószelepen át sűrített levegő Jut a vezérelhető 5 zárószerv 5a működtető részébe. Ennek következtében az 5 zárószerv nyugalmi helyzetéből (amikor a 7 tartály belső tere a 13, 14 levegővezetékeken át a külső térrel van összekötve) munkahelyzetébe kerül, amikoris a 20 vezetékből sűrített levegőt Juttat a 7 tartály alsó I terébe. Ekkor az 1 vezetékbe épített 2 visszacsapószelep zár, a folyadék (szennyvíz) nyomás alá kerül, és a 9 szifonon, valamint a megnyíló 2a visszacsapószelepen és a nyitott elzáró 6 szelepen át a nyomás alatti 10 vezetékbe, onnan pedig a csatornahálózatba jut, amint ezt az 1. ábrán a b nyilak érzékeltetik. Amikor a folyadékszint előre meghatározott mérték alá csökken — ami a 11 fojtószelep beállítása által meghatározott Idő függvénye — a 3 úszó nyugalmi helyzetbe kapcsolja vissza a 4 aktlvátort. Ennek következtében az 5 zárószerv 5a működtető részéből a sűrített levegő a 11 fojtószelepen és a 4 aktlvátor 16 nyílásán át a 7 tartály felső terébe, illetve a levegőztető 12 csövön át a külső térbe áramlik. A11 fojtószelep megfelelő beállításával szabályozható az 5 zárószerv nyitvatartási Ideje. A 4. és 5. ábra szerinti pneumatikus 30 vezérlőrendszer annyiban tér el a 2. és 3. ábra szerintitől, hogy a 11 fojtószelep nem a 4 aktlvátor és az 5 zárószerv között, hanem a 4 aktlvátor működtető részének 16 nyílásánál van elhelyezve. Ebben az esetben nincs szükség a 3. és 4. ábra szerinti 19 visszacsapószelepre. Amint erre már utaltunk, a 2. és 4. ábrák a nyugalmi helyzetet szemléltetik, tehát azt az állapotot, amikor a 7 tartály alsó I tere a 13,14 levegővezetéken át a külső térrel van összekötve (nincs nyomás alatt), és mind a 4 aktlvátor, mind az 5 zárószerv kiindulási állapotban van, tehát az utóbbi nyomásmentes, az előbbi pedig zárt (rugónyomás folytán). A 3. és 5. ábrák az ürítési állapotnak felelnek meg, amikor tehát a 7 tartályból a szennyvíz a 10 vezetéken át a b nyilaknak megfelelően távozik. A sűrített levegő távozását a 4 aktivátorból a 17 nyíl érzékelteti. A találmány szerinti berendezés előnye, hogy egyszerű felépítésű, olcsó, megbízható, karbantartást alig igényel és dugulásra nem érzékeny. A szennyvíz adagolása és szállítása a vezeték teljes keresztmetszetén történik, nincs szűkület (a visszacsapószelep Is teljes keresztmetszetben nyit, Illetve zár). A rendszerben nincs olyan kényes szerkezet, amely az üzemelés biztonságát veszélyeztetné. Nincs szükség gépi berendezésre (például speciális szivattyúra). A működés teljesen automatikus, segódenergiát (a pneumatikus szállításhoz szükséges sűrített levegőn kívül mást, például elektromos energiát) nem igényel. A berendezés lényegesen olcsóbb, mint a szivattyús adagoló, vagy vákuumszelepes szerkezet. Karbantartást alig Igényel. A berendezés Javítása a tartály nyomott részétől elkülönített felső rész cseréjével egyszerűen megoldható. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. A vezérlőszerkezetet például nem kell feltétlenül a tartály felső terében elhelyezni, vagyis nem szükséges kétterű tartályt alkalmazni, hanem a vezérlőszerkezet a tartályon kívül is elhelyezhető. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés folyadéknak, különösen szennyvíznek nyomás alatti vezetékbe történő bevitelére, amely berendezésnek egyrészt a továbbítandó folyadékot szolgáltató bemenő vezetékkel, másrészt a nyomás alatti vezetékkel összekötött zárt tartálya, valamint a bemenő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
