200804. lajstromszámú szabadalom • Kadmiumfelület kromátozására szolgáló oldat
1 HU 200804 B 2 A találmány tárgya kadmiumfelület kromátozására szolgáló oldat. Kadmiumfelület kromátozására ismert az a megoldás, amelynél háromvegyórtékű krómvegyületet, szulfát-iont tartalmazó vegyületet, fluorld-lont tartalmazó vegyületet, hidrogén-peroxldot, vas- és kobaltvegyületet tartalmazó oldatban végzik a kromátozást; a savasság szabályozására kénsavat alkalmaznak (4 359.345. sz. amerikai szabadalmi leírás). Az említett eljárással kapott kromátozott felületek azonban nem tekinthetők tökéletesnek, mivel magasabb hőmérsékleten végzett, néhány órás hőkezelés után a bevonat korrózióállósága romlik, mint azt a sóködkamrás korróziós vizsgálatok során tapasztaltuk. Azt találtuk, hogy egyenletes, áttetsző, kék árnyalatú, és magas hőmérsékletű, többórás hőkezelés után is gyakorlatilag korrózióálló kromátbevonatok állíthatók elő kadmiumfelületen, ha a kromátozást olyan oldatban végezzük, amely oxidálószerkónt hldrogón-peroxld helyett nitrát-ionokat, vas- és kobaltvegyületek helyett cinkvegyületet tartalmaz és a háromvegyértékű krómvegyületen, szulfát-ionon és fluorid—ionon kívül szulfamlnsavat, hldrazint és/vagy hidrazln és ásványi sav sóját tartalmazza. Ennek megfelelően találmányunk kadmiumfelület kromátozására szolgáló olyan oldatra vonatkozik, amely 0,5—10 g/l háromvegyértékű krómvegyületet —Cr(lll)—ra számítva—; 1—25 g/l szulfát-iont 0,2—5 g/l fluorid-lont 3—35 g/l nitrát-iont 0,2—5 g/l kótvegyórtékű cinkvegyületet — Zn -re számítva — 0,5—12 g/l szulfaminsavat és 0,05—2 g/l hidrazin és ásványi sav sóját — hidrazinra számítva — tartalmazza vizes oldatban. A találmány szerinti megoldással kadmium felületén egyenletes, kékes árnyalatú áttetsző kromátbevonatok állíthatók elő, amelyek előnyösen alkalmazhatók mind védő, mind díszítő bevonatként, többek között a gépjármű-, szerszámgép- és műszeripari termékeknél. A találmány szerinti oldat egyes alkotói a következő vegyületekből nyerhetők: A háromvegyórtékű króm vegyületeinek forrását például az egyszerű, komplex, kettős és bázikus sók képezik, úgymint króm-nitrát, króm-szulfát, krom-klorid, krom-fluorid, krómammónium-tlmsó, káliumkróm-tlmsó, bázikus króm-szulfát és elegyeik. Szulfát-ionok forrásaként pl. az ammóniumszulfátot, az alkálifém- és magnézium-, króm- és cink-szulfátot vagy ezek elegyeit alkalmazzuk. Fluor-ionok forrásaként például az egyszerű és savanyú ammónium-fluoridot, alkálifém-, króm-, cink-fluoridot és ezek elegyeit használjuk. Nitrát-ionok forrásaként például az ammónium-, alkálifém- és alkáliföldfóm—, króm-, clnk-nltrátot vagy ezek elegyeit alkalmazzuk. Cinkvegyületek forrásaiként pl. a cink szervetlen savakkal alkotott sóit, a cink-nitrátot, cink-klorldot, cink-fluorldot, cink-szulfátot vagy ezek elegyeit használjuk. Hidrazin és ásványi sav sóiként például a hldrazin-nitrátot, hidrazin-klorldot, hldrazin-szulfátot vagy ezek elegyeit alkalmazzuk. A kromátozásra alkalmazható találmány szerinti oldatot száraz komponensek megfelelő mennyiségű vízben való oldásával állíthatjuk elő. Adott esetben, a pH-érték szabályozása, utánállítása válhat szükségessé, erre a célra például alkálifémsót, mint nátriumsót, így nátrium—hldroxldot, nátrium-karbonátot, Illetve-hldrokarbonátot, vagy kállumsót, pl kálium-karbonátot, vagy valamilyen megfelelő ammóniumvegyületet vagy egyéb, a pH-értók helyes irányú eltolódására alkalmas sót, Illetve savas irányban való eltoláshoz előnyösen szulfaminsavat, Illetve a szükséges pH-értók szabályozására önmagában ismert és szokásos sót vagy puffer-rendszert alkalmazhatunk. Adott esetben a pH-érték beállítását, szabályozását, stabilizálását biztosító adalékanyagok a kompozíció alkotórészét is képezhetik. A kadmlumfelületet a találmány szerinti oldattal úgy kromátozzuk, hogy kadmlumozás után a kromátozandó tárgyat az említett kromátozó oldatba merítjük, 10—35°C, előnyösen 25'C-on, 10—90 s, előnyösen 30 s időtartamra. Az oldat pH-értéke 1,5—3,5, előnyösen 2,5. Az alábbi példák kapcsán közelebbről Is ismertetjük a találmányunk szerinti megoldást, a találmány oltalmi körét a példák semmilyen tekintetben nem korlátozzák. A kísérletek céljára 60 cm2 felületű kadmiumozott acélmintákat alkalmazunk. A kísérletek közül az 1. jelűt az ismert megoldás (4 359 345. számú amerikai szabadalmi leírás) szerint kezeljük. A kromátozás után a mintákat kiemeljük, folyó vízzel leöblítjük és szárítjuk meleg levegő (60‘C) áramában. A szárítás után a minták felét szobahőmérsékleten hagyjuk, a többi mintát hőkezelésnek vetjük alá 250"C hőmérsékleten, 3 órán át, majd szobahőmérsékleten pihentetjük. A mintákat sóköd-kamrában a GOSZT 9.012-73 szabványnak megfelelően vizsgáljuk, az 1977. évi kiegészítések figyelembevételével. A vizsgálatok eredményeit az I. táblázat mutatja be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
