200784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklusos aminosav-származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 200784 B 4 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alk­­oxi-, aril-, aril-oxi-, az oldalláncban 1-4 szénatomot tartalmazó aralkil- vagy az oldal­láncban 1-4 szénatomot tartalmazó arilalkoxi­­csoportot jelent. Ezek a vegyületek savas vagy lúgos hidrolízissel olyan (Illa) és (Illb) általános képletű vegyületekké alakíthatók, amelyekben W hidrogénatomot jelent. Fentiek szerint állithatók elő például a (Via) és (Vila) általános képletű vegyületek butoxikarbonil-származékai [R3 jelentése -0- —C(CHa)3 csoport], amelyek savanyú közeg­ben (például tömény hidrogénbromiddal) olyan (Illa) és (Illb) vegyületté szappanosit­­ható el, amelyekben W hidrogénatomot jelent. Az endo-cisz konfigurációjú (Illb) és az exo-cisz konfigurációjú (Illa) általános kép­letű vegyületek racemátok. Az aminosavakat adott esetben észteresíthetjük. A (III) álta­lános képletű aminosavak előnyösen alkalmaz­ható tercier butilészterei (W jelentése tercier butilcsoport) a peptidkémiéban szokásos módszerekkel állíthatók elő, így például a sa­vakat izobutilénnel közömbös szerves oldó­szerben (például dioxánban) savak (például kénsav) jelenlétében reagáltatva. Különösen előnyösnek bizonyult az alábbi eljárás: A megfelelő aminosavat a nitrogénatomon acilezzük egy bázissal lehasítható védócso­­porttal, például metilszulfoniletoxikarbonil­­csoporttal (MSC-csoport) [Tesser, Balvert­­-Geers, Int. J. Pept. Protein Rés. 7. 295 (1975)] vagy 9-fluorenilmetil-oxikarbonilcso­­porttal (FMOC-csoport). A karbonsavat semleges vagy gyengén bázikus pH-tartományban szerves oldószer­ben, például piridinben, n-propilfoszfonsav­­anhidrid jelenlétében a megfelelő tercier-bu­­tilészterré alakítjuk. A tercier butilészter előállítható például FMOC-karbonsavszárma­­zékból is tercier-butanollal foszforoxiklorid jelenlétében. Az MSC- vagy FMOC-védöcso­­port erősen bázikus pH-tartományban vizes­­-oldószeres lúgoldattal vagy szerves bázissal szerves oldószerben eltávolítható és így elő­állíthatok a (III) általános képletű vegyületek tercier butilészterei (W jelentése tercier-bu­­til). Az (I) általános képletű vegyületek elő­állításához használt (II) általános képletű vegyületek, ahol n jelentése 2, R1 jelentése metilcsoport, R2 jelentése metil- vagy etil­csoport és X jelentése fenilcsoport, ismertek (37 231 sz. európai szabadalmi bejelentés). Ugyancsak ismertek a (II) általános képletű vegyületek, ahol n jelentése 2, R1 és X je­lentése metilcsoport és R2 jelentése etilcso­port [Tetrahedr. Lett. 23, 1677 (1982)]. A (II) általános képletű vegyületek előállítására kü­lönböző eljárások 'szolgálnak. Az egyik eljá­­rásváltozat szerinti (VIII) általános képletű ketont ismert eljárással Mannich-reakcióval (IX) általános képletű vegyülettel és (X) ál­talános képletű aminosavészterrel reagólta­­tunk, amely képletekben R1 jelentése a fen­tiekben megadott, W jelentése hidrogenolíti­­kus úton vagy savas közegben eltávolítható csoport, előnyösen benzil- vagy tercier-bu­­tilcsoport. A keletkező (XI) általános képletű vegyületben Rl, R2, X és W jelentése a fen­tiekkel egyezik, azzal a megkötéssel, hogy ha W jelentése hidrogenolitikusan eltávolítható csoport, különösen benzilcsoport, akkor R2 jelentése W’-tól eltérő. A W’-csoport hidro­­génezéssel például palládium alkalmazásával eltávolítható, és 3 molekvivalens hidrogén felvételével (II) általános képletű vegyületek keletkeznek. A (XI) általános képletű vegyületek elő­állíthatok továbbá (XII) általános képletű ve­gyületek és a fentebb említett (X) képletű vegyületek Michael-addiciójával az ismert el­járások szerint. Ez az eljárás különösen elő­nyös olyan (XI) általános képletű vegyületek előállítására, amelyekben R1 metilcsoportot, R2 etilcsoportot és X arilcsoportot jelent. A (XI) általános képletű vegyületek dia­­sztereomer-keverékként keletkeznek. Különö­sen előnyösnek tartjuk azokat a (XI) általá­nos képletű diasztereomereket, amelyekben a csillaggal jelölt királis szénatomok mindig S­­-konfigurációt mutatnak. Ezeket például kristályosítással vagy , kromatográfiásan, pél­dául kovasavgélen különíthetjük el. A W’­­csoport ezt követő lehasitása során a királis szénatomok konfigurációja nem változik. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítására irányuló reakció, amely a (II) és (III) általános képletű vegyületek reagáltatá­­sából áll, a peptidkémiában ismert kondenzá­ciós reakcióval valósítható meg. Kondenzáló­szerként például diciklohexilkarbodiimidet vagy metil-etilfoszfinsavanhidridet alkalmaz­hatunk. A W-csoportnak ezt követően történő savas közegben végzett eltávolításához elő­nyösen trifluorecetsavat vagy sósavat hasz­nálunk. A fent leírt reakcióban, amely a (III), és (I) általános képletű vegyületek előállítására irányul, a köztitermékek konfigurációja a két gyűrű anellációjánál, azaz 1- és 5-ös hely­zetben mindig állandó marad. A (III) általános képletű vegyületek ra­­cém keverékként keletkeznek és ilyen álla­potban használhatók fel a további reakciók­ban. Szétválaszthatjuk azonban a racémkeve­­réket optikai antipódjaira is szokásos mód­szerek igénybevételével, például optikailag aktív bázisokkal való sóképzés révén, és az így nyert tiszta enantiomerekkel is végez­hetjük a reagáltatást. A tiszta enantiomere­­ket izolálhatjuk is. Amennyiben az (I) álta­lános képletű vegyületek racemátjait kapjuk meg, ezeket a szokásos módszerekkel például optikailag aktív bázisokkal vagy savakkal történő sóképzés révén szintén enantiomerje­­ikre bonthatjuk szét, vagy kromatográfiával választhatjuk el. Az (I) általános képletű vegyületek ab­ban az esetben, ha R jelentése hidrogénatom, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents