200750. lajstromszámú szabadalom • Oximino-éter- vegyületeket tartalmazó herbicid készítmény és eljárás az oximino-éter- vegyületek előállítására

1 HU 200750 B 2 A találmány szerinti készítmények alkalmazásánál a megfelelő készítményt a gyomnyövényt tartalmazó területre hordjuk fel. Az alkalmazás módja lehet pre­­emergens vagy posztemergens és az alkalmazott aktív hatóanyag mennyisége 0,01-10 kg/ha közötti érték, előnyösen 0,05-4 kg/ha közötti érték. A találmány sze­rinti készítményekben hordozóanyagként bármely is­mert hordozóanyagot alkalmazhatunk, amely meg­könnyíti a növényre, magra vagy talajra való felhor­dást, továbbá a tárolást, a szállítást vagy a kezelést. A hordozóanyag lehet szilárd vagy folyékony, továbbá olyan anyag is, amely normál állapotban gáz halmaz­­állapotú, de nyomás hatására folyadékot képez. A ta­lálmány szerinti készítmények általában 0,5-95 tö­megbe hatóanyagot tartalmaznak. Szilárd hordozóanyagként előnyösen például a kö­vetkező anyagokat alkalmazhatjuk: természetes vagy mesterséges agyagok és szilikátok, így például termé­szetes eredetű szilícium-dioxid, így például diatóma­­föld, magnézium-szilikátok, például talkum; magnézi­­um-alumínium-szilikátok, például attapulgit és vermi­kulit; alumínium-szilikátok, például kaolinitek, mon­­tomorillonitok és csillám: kalcium-karbonát; kalcium­­-szulfát; ammónium-szulfát; szintetikus hidratált szi­­likon-oxidok és szintetikus kalcium- vagy alumínium­­-szilikátok, elemi formájú anyagok, így például szén vagy kén; természetes és mesterséges gyanták, így például kumaron gyanták, poli(vinil-klorid), sztirol po­­li(vinil-klorid) és sztirol polimerek és kopolimerek; szilárd poli-klór-fenolok; bitumen; viaszok; továbbá szilárd műtrágyák, például szuperfoszfátok. Folyékony hordozóanyagként például valamely kö­vetkező anyagot alkalmazhatjuk: víz; alkoholok, így például izopropanol és glikolok; ketonok, például ace­­ton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton és ciklohe­­xanon; éterek; aromás vagy aralifás szénhidrogének, például benzol, toluol vagy xilol; petróleum-frakciók, például kerozin és könnyű ásványi olajok; klórozott szénhidrogének, például szén-tetraklorid, perklór-eti­­lén vagy triklór-etilén. A fenti folyékony hordozóanya­gok keveréke is alkalmazható. A készítményeket előállíthatjuk olyan koncentrátu­­mok formájában is, amelyeket közvetlen a felhaszná­lás előtt kell felhígítani a kívánt koncentrációra. Ezen készítményekben kis mennyiségű felületaktív anyag alkalmazásával a hígítási folyamatot megkönnyíthet­­jük. Ennek megfelelően a találmány szerinti készít­ményekben a hordozóanyagok mellett kis mennyiségű felületaktív anyagot is alkalmazunk. Amennyiben a készítmény legalább két hordozóanyagot tartalmaz, ezek közül az egyik általában felületaktív anyag. A felületaktív anyag lehet emulgeáló, diszpergáló vagy nedvesítőszer, továbbá lehet ionos vagy nem-io­nos karakterű. Előnyösek például a következő anya­gok: poliakrilsavak és ligninszulfonsavak és ezek nát­rium- vagy kalciumsói; legalább 12 szénatomos zsír­savak vagy alifás aminok vagy amidok és etilénoxid és/vagy propilén-oxid kondenzációs termékei; glicerin, zsírsav-éterek, szorbit. szacharóz vagy pentaeritrol; ezen vegyületek etilén-oxiddal és/vagy porpilén-oxid­­dal képzett kondenzációs termékei; zsíralkoholok vagy alkil-fenolok, így például p-oktil-fenol vagy p-oktil­­krezol, etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei; ezen kondenzációs termékek szulfátjai vagy szulfonátjai: legalább 10 szénatomos kénsav vagy szulfonsav észterek alkáli- vagy földal­­kálifémsói előnyösen nátriumsói, így például nátrium­­-lauril-szulfát, nátrium szekunder alkil-szulfát, nátri­­um-szulfonát-ricinusolaj, nátrium-alkil-aril-szulfoná­­tok, így például dodecil-benzol-szulfonát; etilén-oxid polimerjei és propilén-oxiddal képzett kopolimerjei. A találmány szerinti készítmények lehetnek nedve­síthető porok, porok, granulátumok, oldatok, emulge­­álható koncentrátumok, emulziók, szuszpenzió-kon­­centrátumok és aeroszolok. A nedvesíthető porok ál­talában 25,50 vagy 75 tömeg% hatóanyagot és az inert szilárd hordozóanyag mellett még általában 3-10 tö­­meg% diszpergálószert és kívánt esetben 0-10 tömeg% stabil izátort és/vagy egyéb adalékanyagot, így például behatolást elősegítő vagy ragasztóanyagot tartalmaz­nak. A porokat általában koncentrált porkészítmények formájában állítjuk elő, amelyek összetétele az előző­ekben a nedvesíthető poroknál megadott összetétellel azonos, kivéve, hogy nem tartalmaznak diszpergáló­szert és jellemzőjük, hogy a felhasználás előtt további szilárd anyaggal hígítják, általában 0,5-10 tömeg% ha­tóanyag-koncentrációra. A granulátumokat általában 1,676-0,152 mm közötti szemcsefinomságú formában állítjuk elő, általában agglomerációs vagy impregnáci­­ós eljárással. A granulátumok általában 0,5-75 tömeg% hatóanyagot és 0-10 tömeg% egyéb adalékanyagot, így például stabilizátort, felületaktív anyagot, felszabadu­lást befolyásoló anyagot és kötőanyagot tartalmaznak. Az úgynevezett „száraz-folyékony porok” általában kis szemcseméretű, nagy hatóanyagkoncentrátumú granu­látumok. Az emulgeálható koncentrátumok általában az oldószer és ha szükséges a társoldószer mellett 10- 50 tf% hatóanyagot, 2-20 tf% emulgeátort és 0-20 tf% egyéb adalékanyagot, így például stabilizátort, be­hatolást elősegítő és korróziót gátló anyagot tartalmaz­nak. A szuszpenzió-koncentrátumokat úgy állítjuk elő, hogy stabil, nem szegimentáló, folyékony terméket nyerjünk* amely általában 10-75 tömeg% hatóanyagot, 0,5-15 tömeg% diszpergálószert, 0,1-10 tömeg% szuszpendálószert, így például védőkolloidot és tixot­­róp anyagot, továbbá 0-10 tömeg% egyéb adalékanya­got, így például habzásgátlót, korróziógátlót, stabilizá­tort, behatolást elősegítő és ragasztóanyagot, továbbá vizet vagy szerves folyadékot tartalmaz, amely folya­dékokban az aktív hatóanyag lényegében oldhatatlan. Bizonyos szerves szilárd anyagok vagy szervetlen sók is jelen lehetnek ezen készítményekben, amelyek meg­akadályozzák vagy gátolják a szegimentációt és fagyás­­gátló szerként is hatnak. A nedvesíthető porkészítményekből és egyéb kon­­centrátumokból vizes hígítással nyert vizes készítmé­nyek szintén a találmány oltalmi körébe tartoznak. Az emulziók lehetnek víz - az olajban vagy olaj - a vízben típusúak vagy lehetnek majonézszerű készít­mények is. A találmány szerinti készítményeket elkeverhetjük egyéb más hatónyagokkal is, így például herbicid, in­­szekticid vagy fungicid hatású anyagokkal is, továbbá ezen készítmények szinergetikus hatásúak is lehetnek. A következő példákkal a találmány szerinti eljárást mutatjuk be közelebbről. Az 1-78. példák a kiindulási anyagok előállítására vonatkoznak, a többi példa az (F) általános képletű vegyületek előállítását illusztrál­ja. A kapott vegyületek szerkezetét tömegspektromé­terrel és NMR analízissel bizonyítottuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents