200725. lajstromszámú szabadalom • Adagolóberendezés hengeres tárgyaknak talpukkal egymáshoz rendezése és folytonosan mozgó szállítóeszközökbe történő töltésére
HU 200725 B 1 A találmány tárgya adagolóberendezés hengeres tárgyaknak, különösen lapos konzerveknek talpukkal egymáshoz rendezésére és az így kapott rakatnak folytonosan mozgó szállítóeszközökbe, különösen serlegekbe történd töltésére. Ilyen adagolóberendezést ismertet a 186 881 sz. magyar szabadalmi leírás. Ennél az ismert megoldásnál az adagolószalagon érkező, talpukon álló hengeres konzerveket adagolócsillag választja szét, majd egy fektetőelem oldalukra billenti és behordószalagra juttatja. A behordószalagon adagoló-megfogó szervet alkalmaznak, amely az egy serleg megtöltéséhez szükséges számú konzerv áthaladása után a soron következő konzervet megfogja, és mindaddig fogva tartja, amíg az éppen töltött serleg helyére be nem lép a következő, üres serleg. , Hiányosságot jelent ennél a megoldásnál, hogy a pontos számlálás rendkívül kényes feladat, mert akármilyen kis pozitív hiba a halmozódás folytán előbb-utóbb felesleges konzerv beadagolását eredményezi, ami üzemzavart okoz és kezelői beavatkozást tesz szükségessé. A negatív hiba ugyan nem okoz üzemzavart, de rontja a hatásfokot, mivel üres hely marad a serlegben. Hiányosságot jelent továbbá, hogy a megfogásnál dinamikus hatás lép fel, ami káros igénybevételeket eredményez. Hiányosságot jelent az is, hogy lapos hengeres konzervek esetén az oldalra billentés problematikus, a lapos konzervek ugyanis csak talpukon állnak meg stabilan. Ha viszont akár csak egy konzerv nem megfelelő helyzetben kerül a behordószalagra, már üzemzavar következik be (felborul a számlálás rendje, nem jön létre a kívánt konzervrakat, a serlegbe való betöltés nehézzé válik stb.), de a lapos konzervek általában a dominóelv szerint feldöntik egymást, tehát az üzemzavar teljessé válik. A konzervgyári durva üzemi viszonyok között egyébként különösen nehéz érzékeny mechanizmusokat pontosan működtetni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába alkalmazzák a legkorszerűbb, legfinomabb elektronikus számláló és sebességszabályozó rendszereket, nem tudják a szükséges pontossággal összehangolni a szalagsebességet és a darabszámot. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmány feladata tehát olyan adagolóberendezés létrehozása, amelynél nincs szükség a konzervek számlálására, mivel a rendszer maga határozza meg, hogy hány konzerv juthat a behordószalagra egy töltési ciklusban. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha az adagolócsillagot nem a behordószalaggal, hanem a folyamatosan mozgó szállítóeszközök meghajtó eszközével hozzuk kényszerkapcsolatba, akkor az áttételek megfelelő megválasztásával minden zavaró körülmény ellenére mindig annyi és csak annyi konzerv fog a behordószalagra kerülni, amennyit a folyamatosan beállító szállítóeszközök képesek befogadni. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan adagolóberendezés hengeres tárgyak, különösen lapos konzervek talpukkal egymáshoz rendezésére és az így kapott rakatnak folytonosan 2 mozgó szállítóeszközökbe, különösen serlegekbe történő töltésére, amelynek adagolócsillaggal ellátott adagolószalagja, felvevő végével az adagolószalag leadó végéhez és oldalával a szállítóeszközök töltési helyéhez csatlakozó behordószalagja, valamint meghajtó szervei vannak, és amelynél a találmány értelmében az adagolócsillag meghajtó szerve a folytonosan mozgó szállítóeszköz - különösen továbbítólánccal ellátott serleg - meghajtószervével van - célszerűen fogaskerekes hajtómű és kardántengely útján - összekapcsolva. A találmány szerinti adagolóberendezés egy előnyös kiviteli alakjánál szabadonfutóval ellátott adagolócsillagot alkalmazunk. Egy másik előnyös kiviteli alaknál fordulatszámot maximáló szabadonfutót alkalmazunk. Egy további előnyös kiviteli alaknál az adagolószalag leadó végéhez buktatólemez van csatlakoztatva, amelynek a behordószalag felőli vége le van hajlítva. Előnyös, ha a buktatólemez lehajlított szakaszának hossza kisebb az adagolt konzervek átmérőjénél, de nagyobb azok sugaránál. Végül előnyös, ha a folytonosan mozgó szállítóeszköznek változtatható áttételű hajtóműve van. A találmányt a következőkben a csatolt rajzon vázolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az la ábra a példa szerinti adagolóberendezés felülnézete, és az lb ábra ugyanezen adagolóberendezés oldalnézete. A bemutatott berendezésnek 3 adagolószalagja van, amelynek leadó végéhez 13 behordószalag felvevő vége csatlakozik. A 3 adagolószalag leadó vége 12 buktatólemezzel van ellátva, amelynek a 13 behordószalag felőli vége mintegy 0,8 D hosszban 15-20® alatt le van hajlítva (ahol D az adagolt hengeres lapos 11 konzervek átmérője). A 3 adagolószalag 1 adagolócsillaggal van ellátva, amelynek 2 meghajtó szerve 5 tengelykapcsolókon és 6 kardántengelyen át fogaskerekes 7 hajtómű kimenetével van összekapcsolva. Az 1 adagolócsillag 4 szabadonfutóval van ellátva, amely önmagában ismert ún. racsnis szerkezet lehet (pl. kerékpárok hátsó kerekén alkalmaznak ilyet). A13 behordószalag oldala mellett 9 továbbítóláncok által hordqzott 8 serlegekből álló szállítóberendezés (pl. sterilező berendezés serlegeit függőleges kígyóvonal mentén továbbító szerkezet) van elrendezve. A 7 hajtómű bemenete az egyik 9 továbbítólánc lánckerekének 10 tengelyével van összekötve. A 9 továbbítóláncok nem ábrázolt (pl. elektromotoros) meghajtással vannak ellátva. A13 behordószalag pl. két párhuzamos, végtelenített kötélből áll, amelyeket 16 hajtómű hoz mozgásba. A kötelekkel párhuzamosan, azok között 19 belökőkar van elrendezve. A 3 adagolószalag 17 lánchajtás útján a 13 behordószalaghoz van kapcsolva. A13 behordószalag felvevő vége alátámasztó 14 lemezzel van ellátva, hogy a lebukó 11 konzervek ne hozzák lengésbe a köteleket. Az alátámasztó 14 lemez után 15 megfogóelem van elrendezve, amely a megfelelő számú 11 konzerv áthaladása után a soron következőt kissé felemeli a 13 behordószalagról, és ütközőhöz szorítja, ily módon meg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
