200716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás munkadarabok forgácsoló megmunkálására

HU 200716 B meglévő elhasználódási fokot mutat fel, amely azonban a maximálisan elhasználódott vágóélpot­­hoz képest csekélyebb mértékű. További forgácsoló megmunkálás egy így elhasz­nálódott vágéllel nem igazán lehetséges, mivel a vá­góéi leginkább elhasználódott pontjának vagy egy akörüli tartománynak a kitöredezéséhez, azaz a vá­góéi katasztrofális elhasználódásához vezet. így a vágóéi egy adott pontjának maximális el­használódása mértékadó a vágóéi teljes forgásoló­forgácsolószerszám teljes üzemidejét végigdolgoz­ta. Az elhasználódott vágóélszakasz egy teljesérté­kű vágóélszakaszra történő kicserélésével, azaz a forgácsolószakasz köralakú vágóéllel rendelkező vágóelemének egy a vágóéi síkjára merőleges ten­gely körüli elforgatásakor a forgácsolási zónából a maximálisan elhasználódott vágóélponton kívül azokat a vágóélpontokat is eltávolítják, amelyek vá­gási tulajdonságaikat még nem veszítették el teljes mértékben és amelyek még alkalmasak lennének további forgácsolási művelet elvégzésére. így az ismert forgácsoló megmunkálási eljárások nem teszik lehetővé, hogy a vágóéi egyetlen, telje­sen elhasználódott vágóélpontján kívül a többi vá­góélpontot optimálisan, azaz a T éltartalommal megegyező optimális üzemidőn át hasznosítsuk, ami a vágóélszakasz vágóképességét és a forgácso­lószerszám vágóelemének teljes üzemi idejét jelen­tősen lecsökkenti. A munkadarab forgácsolószer­számmal történő megmunkálásának eredménye­képpen a munkadarab felületén mikroszkopikus egyenetlenségek képződnek, amelyek keresztmet­szetükben meghatározott magasságú fésűalakot adnak és a megmunkált felület durvaságára jellem­zőek. A mikroszkopikus egyenetlenségek egyetlen fésűfogának azt az oldalfelületét, amely a fésű he­gyétől előtolási irányban húzódik, a forgácsolószer­szám vágóeleme vágóélének segédszakasza alakít­ja ki, amely segédszakasz a forgácsolószerszám vá­góeleme vágóélének csúcspontjától az előtolási iránnyal ellentétes irányban fekszik. A mikroszko­pikus egyenetlenségek egyetlen fésűjének azt az ol­dalfelületét, amely a fésű csúcsától az előtolási iránnyal ellentétes irányban húzódik, a vágóelem vágóélének az a fő szakasza alakítja ki, amely a vá­góéi csúcspontjától előtolási irányban feszik. A for­gácsolószerszám vágóelemének vágóéle lekerekí­tett, ezáltal a vágóéi csúcspontjától az előtolási iránnyal ellentétes irányban húzódó leválasztandó forgácskeresztmetszet, illetve forgácsvastagság egészen nullára csökken. A forgácsolási folyamat során a vágóéi elhasználódása, valamint lekerekíté­si sugara folyamatosan nő. Ha a forgácsolószer­szám^vágóelemevágóéléneklekerekítésisugaraösz­­szemérhető a leválasztandó forgács forgácsolási vastagságával, úgy a forgácsolási folyamat a munka­darab felületének a forgácsolószerszám vágóélével történd képlékeny alakításával alakul át. Mivel a le­választandó forgács vastagsága az egyes fésűk csú­csán nulla, úgy az ezeken a pontokon bekövetkező jelentéktelen vágóéi elhasználódás és az ezáltal lét­rejövő lekerekítési sugár növekedés ahhoz vezet, hogy a mikroszkopikus egyenetlenségek fésűjének azon oldalát vagy oldalának egy részét, amelyik a 3 fésű hegyétől előtolási irányban húzódik, forgácso­ló megmunkálás helyett képlékeny alakítással mun­káljuk meg. A munkadarab azon felületének a forgácsoló­­szerszám vágóélével történő képlépeny alakítása következtében, amely a mikroszkopikus egyenet­lenségek fésűjének csúcspontjától az előtolási iránnyal ellentétes irányban húzódik, a megmunká­landó fém a vágóéi mentén a’már megmunkált fe­lület irányában képlékenyen meg fog folyni, ami a mikroszkopikus egyenetlenségeit fésűinek magas­sági növekedéséhez és a megmunkált felület minő­ségének romlásához vezet. Azáltal, hogy a mindennapi életből hiányoznak azok a forgácsoló eljárások, amelyeknél a forgácso­lószerszám vágóeleme vágóélének minden egyes pontját tekintve jelentős terhelés kiegyenlítődése valósulna meg, a forgácsolószerszámnak a forgá­csolási zónában történő áthaladása során a forgá­csolószerszám elhasználódása mértékének, vala­mint a vágóéi lekerekítési sugara mértékének egyi­dejű kézbentartása mellett, nincs lehetőség arra, hogy a forgácsolószerszám vágóelemének az üze­midejét a megmunkált felület minőségének jelentős javítása mellett lényegesen megnöveljük. A találmánnyal célunk munkadarab forgácsoló megmunkálására alkalmas olyan eljárás kialakítá­sa, amellyel a vágóéi munkadarabbal érintkező for­gácsolószakaszának minden egyes pontjára ható terhelés lényegesen egyenletesebben osztható el és a vágóéi elhasználódásának egyenletessége az el­használódás mértékének egyidejű ellenőrzése mel­lett azt a lehetőséget nyújtja, hogy a forgácsolószer­szám vágóeleme vágóélének élettartamát, azaz él­tartósságát lényegesen megnövelhetjük és a meg­munkált felület minőségét ezáltal jelentősen meg­emelhetjük. A kitűzött feladatot munkadarabok forgácsoló megmunkálására vonatkozó eljárással oldottuk meg, amelynek során a munkadarabnál, illetve kö­ralakú vágóéllel rendelkező vágóelemmel ellátott forgácsolószerszámnál főmozgást és előtoló moz­gást valósítunk meg, ahol a vágóéi saját síkjára me­rőleges tengely körüli elforgatásával a vágóéi el­használódott szakaszát teljesértékű, éles szakaszra cseréljük. Az eljárás során a találmány értelmében a vágóelemet egyik kiválasztott irányban, a vágóéi munkadarabbal érintkéző forgácsolószakaszát is magábanfoglaló, legfeljebb 180°-os szögtartomá­nyon belül forgatjuk el, míg a vágóéi adott pontját a vágóéi egyenletes elhasználódását biztosító idő alatt vezetjük végig a forgácsolószakaszon. A forgácsolószerszám vágóelemének ilyen mér­tékű elforgatása révén a forgácsolószerszám vágó­eleme vágóélének minden egyes pontjára a vágóé! forgácsolószakaszonvalóáthaladása során hatóösz­­szegzett terhelés lényegében kiegyenlítődik. Ez úgy valósul meg, hogy a vágóéi minden egyes pontján a forgácsolószerszám két elforgatása közötti műkö­dése során a terhelés legalább kétszer jelentkezik, melynek értéke kisebb vagy azonos azzal a legna­gyobb terheléssel, azonban nagyobb vagy azonos azzal a legkisebb terheléssé, amely a végóélre an­nak a munkadarabbal érintkező forgácsolószaka­szán belül hat. Ezenkívül a vágóelem elforgatása so­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents