200713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélhuzal többszörös húzására
HU 200713 B A találmány tárgya huzalhúzás, elsősorban pedig eljárás acélhuzal többszörös húzására. A jelen találmány technológiai száraz kenőanyag alkalmazása mellett végzett huzalhúzásnál hasznosítható. Valamennyi jelenleg ismert, acélhuzal többszörös húzására szolgáló eljárást bármely ismert húzóberendezésen a huzalnak egy sor egymás mögött elrendezett húzógyűrűn való áthúzásával valósítják meg. A húzásnál jelentkező zömítési intenzitást alapvetően befolyásolják azok a feltételek, amelyek mellett a kenőanyag az alakváltozási zónába jut. A kenőanyag rétegvastagsága az alakváltozási zónában az alkalmazott kenőanyag növekvő viszkozitásával, a bugafelület növekvő érdességével, valamint a fém egyre nagyobb folyási határával és a húzógyűrű egyre nagyobb munkakúpszögével együtt arányosan növekszik. Az első húzógyűrű kilépő keresztmetszetében a huzalfelületén egy folyamatos kenőréteg alakul ki az alakváltozási zónán áthaladt termékekből. Ezen kenőréteg fizikai-kémiai tulajdonságai különböznek a kiindulási technológiai kenőanyag tulajdonságaitól (nem ömleszthető, alkotórészeinek összetétele módosult, kopási termékekkel telített stb.). A többszörös száraz huzalhúzásnál az első húzógyűrűt követő húzógyűrűn áthúzott huzal, amely olyan kenőanyagréteget hordoz, amely felületén a megelőző húzógyűrűben alakult ki, egy a húzógyűrű előtt elrendezett, friss technológiai száraz kenőanyaggal feltöltött tartályban halad keresztül. Ennek következtében a következő húzógyűrű előtt a huzalfelüieten olyan kenőanyag alakulhat ki, amely a korábban (az előző húzógyűrűben) képződött kenőrétegből és az újonnan felvett kenőanyagból áll. (ízen kenőréteg egy része bejut az alakváltozási zónába, egy másik része viszont lehúzásra (leűzésre) kerül a huzalfelületről. így tehát a kenőanyag behúzása az alakváltozási zónába és a kenőanyag lehúzása (leűzése) egy egységes folyamat részeit képezi. A többszörös huzalhúzás gyakorlatból kitűnt, hogy az egymást követő szúrásokban, a másodiktól kezdve, a huzal a tartályból gyakorlatilag alig képes felvenni húzógyűrűben képződött kenőréteget hordozza a felületén. Ennél fogva az egymást követő húzógyűrűk előtt elrendezett tartályokban levő technológiai kenőanyag viszkozitása és a húzási sebesség csekély befolyást gyakorolnak a kenőanyag rétegvastagságára az elsőt követő szúrások során. A huzalfelület lesimítása és a huzalfém folyási határának növelése a megelőző szúrás során képződött és a következő húzógyűrű alakváltozási zónájába behúzható technológiai kenőréteg maximális vastagságának csökkenését eredményezik. Ezáltal a huzalon levő kenőanyag csak részben jut be a következő húzógyűrűbe, ami a húzási feszültség növekedését, a huzalszakadás gyakoriságának a növekedését és a huzalfelület károsodását eredményezi. A leírt jelenség kompenzálására többszörös száraz huzalhúzásnál valamennyi egymást követő húzógyűrűben egyre csökkenteni kell a zömítés (keresztmetszet-csökkentés) mértékét az előző húzó1 gyűrűhöz képest, ami viszont csökkenti a huzalhúzó berendezések kihasználási hatékonyságát (megnő a húzógép-egységek száma és nő az alakváltozási fokozatok száma, ami hátrányosan hat a húzótt termék minőségére és mechanikai tulajdonságaira). Jelenleg széles körben ismert egy eljárás többszörös száraz huzalhúzásra, amely egy sor azonos munkakúpszögű, egymás mögött elrendezett húzógyűrűn keresztül történő húzásból áll technológiai száraz kenőanyag alkalmazása mellett, amelynek alapját zsírsavsók képezik. Ennek az előzőekben leírtakhoz hasonló eljárásnak az alkalmazásával azok a feltételek, amelyek mellett a kenőanyag az alakváltozási zónába behúzásra kerül, az egymást követő szúrásokban a megelőzőekhez képest egyre rosszabbakká válnak. Ezáltal a húzóberendezés kihasználási hatékonysága az egymást követő szúrásokban egyre kisebbé váló részzömítések mellett egyre rosszabb lesz. Ismert eljárás többszörös száraz huzalhúzásra (lásd I.M. Perlin, M.S. Ermanok, „A húzás elmélete, Moszkva, Metallurgia Kiadó, 1971., 113, 117, 436. oldal), amely egy sor egymás mögött elrendezett, azonos munkakúpszögű húzógyűrűn keresztül történő húzásból áll technológiai száraz kenőanyag alkalmazása mellett, ahol a munkakúpszögek nagysága durva-középdurva húzáshoz3-18° határok közé esik. Az említett eljárás alkalmazásánál a lehetséges zömítési értékek az egymást követő szúrásokban az egyre romló feltételek következtében, amelyek mellett a huzalfelületen a megelőző szúrások során képződött kenőréteg az egymást követő húzógyűrűk alakváltozási zónájába jut, egyre csökkennek. Ezáltal a húzógépegységek kihasználási hatékonysága kisebb lesz és romlik a gyártmányok minősége is, mivel az eljárás során a zömítési intenzitás egyre csökken, ugyanakkor az alakváltozás lépcsőzetessége (fokozatszáma) növekszik. 'A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás kifejlesztése acélhuzal többszörös húzására egy sor egymás mögött elrendezett húzógyűrűn keresztül, amely húzógyűrűk olyan nagyságú munkakúpszögckkcl rendelkeznek, amelyek a zömítést az egymást követő szúrásokban intenzívebbé teszik azáltal, hogy magjavítják a megelőző szúrások során a huzalfelületen képződő kenőanyagrétegnek a mindenkori alakváltozási zónába való belépési feltételeit. Célunk a találmánnyal a bevezetőben említett hátrányok kiküszöbölése, vagyis lényegében a zömítési folyamatok intenzívebbé tétele az egymást követő szúrásokban azon feltételek javítása által, amelyek mellett a huzalfelületen a megelőző szúrások során képződő kenőréteg az alakváltozási zónába juthat. A kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozásával oldjuk meg, amely egy sor egymás mögött elrendezett húzógyűrűn keresztül történő húzásból áll, zsírsavsó bázisú technológiai száraz kenőeanyag alkalmazása mellett, ahol a találmány értelmében a húzógyűrűkön keresztül történő húzás olyan munkakúpszögű húzógyűrűkön keresztül történik, amely munkakúpszög egy megelőző húzógyűrűről egy rá2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
