200691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pergolid-készítmények fény okozta bomlás elleni stabilizálásához

HU 200691 A A találmány tárgya eljárás pergolid tartalmú gyógyszerkészítmények fény okozta bomlás elleni stabilizálására. A pergolid egy ergolin-származék, melynek dopa­­minerg agonista aktivitása van, és csökkenti a plazma prolakün-koncentrációját is. A vegyfllet ezért felhasz­nálható a hiperprolakünémiával kapcsolatos fizioló­giás állapotok kezelésére. Kémiailag a pergolid D-6- n-propil-8ß-metil-merkapto-metil-ergoIin (lásd a 4.166.182 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírást). Minthogy a pergolid fény hatására bomlik (való­színűleg egy szulfoxiddá), a vegyület kezelést és a végsó dozirozott készítmény tárolását úgy kell meg­oldanunk, hogy elkerüljük a hatóanyag hátóképessé­­gének észrevehető csökkenését. Hogy elkerüljük a hatáscsökkenést, stabilizáló anyagokat kell a pergo­­lid-tartalmú készítményekhez adni, melyek a fénynek kitett vegyület bomlását meglepően csökkentik. A találmány tárgya eljárás a pergolidot vagy gyó­gyászati szempontból alkalmazható savaddíciós sóját tartalmazó gyógyszerkészítmény fény okozta bom­lással szembeni stabilizálására. Az eljárás abból áll, hogy a pergolid vagy gyógyászati szempontból alkal­mazható savaddíciós sója és a szokásos adalékanya­gok mellett polivinil-pirrolidon, a-tokoferol-szukci­­nát vagy propil-gaüát stabilizáló anyagot adunk a ké­szítményhez 03-2t% mennyiségben, mely meggá­tolja, hogy a hatóanyag fény hatására elbomoljon. Az egységnyi dózisok, például tabletták vagy kapszulák általában a terápiás hatás kiváltásához szükséges mennyiségű pergolidot vagy sóját tartalmazzák. A pergolidot, azaz a D-6-n-propil-8ß-metil-mer­­kapto-metil-ergolint a 4.166.182 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint állít­hatjuk elő. Az előállítás röviden a következő. Közömbös oldószerben, például kloroformban, metilén-dikloridban, toluolban, dimetü-formamid­­ban stb., metil-dihidrolizergátot reagáltatunk cián­­bromiddal, D-6-ciano-8ß-metoxi-karbonil-ergolint nyerve. Acianidcsoportkönnyen eltávolítható, példá­ul cinkporral és ecetsavval. A nyert szekunder amint - N-6 helyen - újra alkilezhetjük, például N-propil­­jodiddal, közömbös, előnyösen poláris oldószerben, mint amilyen a dimetü-formamid vagy a nitrometán, 20-50 *C közötti hőmérsékleten. A C-8 helyű észter­­csoportot azután redukáljuk, például dioxánban nát­­rium-bór-hidriddel. A kapott D-6-n-propil-8ß-hidro­­xi-metil-ergolint újra észterezzük metánszulfonil­­kloriddal piridinben, és így jutunk aD-6-n-propil-8ß­­meziloxi-metil-ergolinhoz. A meziloxi származékot dimetil-acetátben metil-merkaptánnal reagáltatva kapjuk a D-6-propil-8ß-metil-merkapto-meül-ergo­­lint, azaz a pergolidot A faltemlített amerikai szabadalmi leírás foglal­kozik a pergolid különféle sóinak az előállításával, ideértve a szervetlen savakkal - sósav, salétromsav, foszforsav és kénsav -, valamint a nem-toxikus szer­ves savakkal képzett savaddíciós sókat A találmány szempontjából csak a gyógyászatiig elfogadható sók jöhetnek számításba, mint amilyen a szulfát, nitrát foszfát, acetát, propionát, kaprilát oxalát malonát, fenil-acetát citrát, laktál, malát tartarát maleát, me­­tánszulfonát, toluolszulfonát, stb. A jelen találmány szempontjából előnyös a metánszulfonát, melyet úgy 1 állítunk elő, hogy a D-6-n-propil-8ß-metil-meikapto­­metil-eigolint metánszulfonsawal reagáltatjuk. D-6- n-propil-8ß-metil-merkapto-metil-ergolin-metänszul fonátot vagy röviden pergolid-mezilátot nyerve. Úgy találtuk, hogy a pergolidot vagy gyógyászeti . szempontból alkalmazható sót megvédhetjük a fény okozta bomlástól, ha stabilizáló anyagot nevezetesen polivinil-pirrolidont a-tokoferol-szukcinátot vagy propil-gallátot adunk a készítményhez. A polivinil­­pirrolidon (ismert povidone vagy PVP-ként is) a 1- etenil-2-pirrolidon kereskedelmi forgalomban lévő polimeije, melyet a gyógyszerkészítményekben disz­­pergáló- vagy szuszpendálószerként alkalmaztak. Az a-tokoferol-szukcinát az E-vitamin szukcinátja, me­lyet úgy álíthatunk elő, hogy piridinben E-vitamint borostyánkősav-anhidriddel reagáltatunk; lásd a 2 680749 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalom. Az a-tokoferol-szukcinát szintén beszerezhe­tő a kereskedelmi forgalomból. Ugyancsak kereske­delmi forgalomban van a propil-gallát is, azaz a 3,4,5- trihidroxi-benzoesav-propil-észter, illetve jól ismert módszerekkel könnyen előállítható. A találmány szempontjából előnyös stabilizáló szer a polivinil­­pirrolidon. A készítményben egy vagy több (előnyösen egy) stabilizálószert alkalmazunk olyen mennyiségben, mely a készítményt hatásosan védi a fény bomlasztó hatásától. PoHvinil-pirrolidon esetében ez a mennyi­ség a készítmény összsúlyának 0,3-2%-a, előnyösen 0,5-1,5%-a. a-tokoferol-szukcinát és propil-gallát esetében ez a mennyiség 0,15-0,7% között van, el­őnyösen a készítmény összsúlyának 0,3-0,5%-a. Egy adott készítmény esetében a stabilizálószer pontos mennyisége természetesen a dózisegység végső mé­retétől, a kiválasztott dozirozási módtól, a készít­ményben lévő pergolis mennyiségétől stb. függ. Szükséges hangsúlyozni, hogy a készítménynek olyan mennyiségben kel) tartalmaznia a stabilizáló­szert, hogy az kellő hatással védjen a fénnyel szem­ben. Vagyis a készítmény kevésbé bomlik el fény ha­tására, ha a stabilizálószerek valamelyikét tartalmaz­za (azaz stabilizált lesz a fény okozta bomlást illető­en). A fotokémiai bomlással szemben stabilizált gyógyszerkészítmény a pergolid vagy sójának gyó­gyászatiéig hatásos mennyiségét tartalmazza. A „gyógyászatiig hatásos kifejezés apergolidnak vagy sójának olyan mennyiségére utal, mely ahhoz szük­séges, hgoy a kezelendő szervezetbe napi 0,01-6 mg pergolid vagy sója jusson egyszeri vagy osztott dó­zisban. A találmány egyik előnyös megvalósításánál a pergolid mezilátsó formájában van a készítmény­ből az osztott vagy egyszeri dózisban bevitt készít­ményben, annak a mennyiségnek annyinak kell len­nie, hogy naponta 0,01-8 mg pergolid jussai a keze­lendő szervezetbe. A szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy a gyógyászatiig hatásos mennyiség tág határt* között változhat a bevitel módjától, a hatóanyag só vagy szabad bázis formájában való alkalmazásától függően. Természetesen más tényezők is befolyásol­ják a gyógyászatiig hatásos mennyiséget, nevezete­sen a kezelendő személy súlya és kora, az adagolás ideje, gyakorisága és a gyógyászerkészítmény meg­jelölési formája. Adott esetten ezt a mennyiséget a szakember megállapíthatja a szokásos titrációs tech-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents