200686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reumás eredetű ízületi gyulladások kezelésére, vagy megelőzésére alkalmas, EPA-t és/vagy DHA-t tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 200686 B den egyes csapadék képződése és eltávolítása után a zsírsav koncentrációját megnöveljük az oldatban, az oldószer egy részének lepárlásával, majd folytatjuk a hűtési lépést Ily módon gyakorlatilag ugyanolyan ki­termelés és tisztaság érhető el, különösen alacsony hőmérsékletek alkalmazása nélkül, mely utóbbi egy nagyobb léptékből végzett eljárásnál nehézségeket okozhatna. Előnyösen az EPA és DHA elválasztásához alkal­mazott olaj a lehető legfrisebb, és ily módon az elvá­lasztást a zsírsavak jelentős lebomlása előtt már elvé­gezhetjük. A találmány szerinti eljárás céljára alkal­mas EPA és DHA magas koncentrációját tartalmazó természetes zsírok és olajok például a következők: tengeri állatok zsírjai és olajai, például makréla, szer­dába, csuka és hering olaj, csukamájolaj és egyéb ten­gői állatok, például gamélarák-jellegű állatok olajai és zsírjai. Megjegyezzük azonban, hogy a találmány szerinti eljárás során bármely forrásból származó EPA és DHA alkalmazható. Előnyös, ha az olaj for­rásául szolgáló hal a lehető leghidegebb környezetből származik. A deltaó-deszaturáz enzim, mely az eiko­­za-tetraénsavnak EPA-vá történő átalakulását katali­zálja, optimális aktivitási hőmérséklete 90 *C. Ezért a hideg vizekből származó halak nagyobb mennyisé­gű EPA-t tartalmaznak, mint a melegvízi halak. Még nagyobb EPA-kitermelés érhető el olyan ha­lakból, melyeket szabáylozott környezetben tenyész­tettek. Ha a halat gamma-linolénsavban gazdag táp­lálékon tartjuk, 9 *C hőmérsékletű sós vízben, optimá­lis mennyiségű EPA keletkezik. A természetes zsírt vagy olajat elszappanosítjuk vagy alkoholizisnek vetjük alá a triglicerideknek sza­bad zsírsavakká vagy zsírsav-észterekké történő át­alakítására. Célszerű olyan módszert alkalmaznunk, melynek során nincs jelen erősen bázikus reagens, és a reakció hőmérséklete nem magas, mivel ezek pero­xidációhoz és cisz-transz átrendeződéshez vezetnek. Az előnyös hidrolízis-módszer az enzimer hidrolízis, melynek során lipáz enzimet alkalmazunk 35-40 'C hőmérsékleten és 6-7 pH-értéken. A lipázt szokásos módon cisztein vagy aszkorbinsav nyomokkal akti­váljuk. Alipáznak elszappanosításra történő alkalma­zása azért is előnyös, mivel a lipáz sztereospecifikus, és így nem bontja a transz-zsírsavakat, melyek a ter­mészetből a trigliceridből képződhetnek. így, még ha a kiindulási anyagban jelen is van transz-EPA vagy transz-DHA, azt a nem-elszappanosított anyaggal együtt eltávolítjuk, és nem lesz jelen a végtermékben. A természetes zsírok és olajok hidrolizálásának egy másik módszere a lipázzal vagy erős bázissal történő részleges hidrolízis. Ha lipázt alkalmazunk, az 1,5-2 órán át végzett hidrolízis, szemben a szokásos 6 órá­val, gazdagabb EPA-foirást biztosít, mivel a lipáz el­őnyösen a kezelt triglicerid első és harmadik elágazá­sát távolítja el. Ismeretes, hogy természetes triglice­­ridekben a szélső elágazások magasabb fokban telí­tett láncokat tartalmaznak, mint a középső lánc. így a hidrolízis fokának csökkentése automatikusan eltá­volítja a telítettebb savak jelentős részét is. Kálium-hidroxid is alkalmazható a természetes zsírok és olajok részleges hidrolízisére. Ilyen esetben az olaj kiindulási anyagot 15-20 perc időtartamig ke­zeljük a kálium-hidioxiddal, a trigliceridek részleges hidrolizálására. Mint a lipáz esetében, ez a részleges 5 hidrolízis is gazdagabb EPA forrást biztosít, mivel a triglicerid első és harmadik lánca előnyösebben tá­madható a bázissal A részleges hidrolízis után a hidrolizis-elegyhez kénsavat vagy más, erős ásványi savat, például sósa- . vat vagy salétromsavat adunk a zsírsav-elegy elvá­lasztásra. A zsírsavak elegye az elegy tetejére úszik, és az alsó, vizes fázist döntjük. Ez a részleges hidrolizis-lépés arra is alkalmas, hogy más, többszörösen telítetlen vegyületeket eltá­­volítsunk a trigliceridjeiktől, függetlenül a trigliceri­dek forrásától. A szabad zsírsavak clegyei természetes forrásuk­tól elválaszthatók átészterezési eljárással is. Azsürsa­­vat tartalmazó anyagot, például tengeri állatból szár­mazó olajat száraz etanollal vagy száraz metanollal, és nyomnyi mennyiségű nátrium-fémmel visszafo­­lyatás közben forraljuk. Ennek során az etil-, illetve metil-észtereket nyeljük, ezáltal a szabad zsírsavak megfelelő etil- vagy metil-észteieit felszabadítjuk a triglicerid molekulákból. Ez a módszer lényegesen enyhébb körülményeket igényel, mint a bázikus hid­rolízis, més megkíméli a reakcióelegyet az erős kö­rülmények által okozott sötétedéstől. Az észterek az extrakciós eljárás bármely lépésében a szabad zsírsa­vakká alakíthatók, önmagukben ismert hidnáizis­­módszerekkd. Bizonyos esetekben azonban kívána­tos lehet közvetlenül az észterek alkalmazása anélkül, hogy azokat a szabad savvá alakítanánk. A következő lépésben a nem-elszappanosított anyagokat, például koleszterint, A és D vitaminokat és szénhidrogéneket szövés oldószerrel végzett mo­sással eltávolítunk. Éne a célra bármely szerves ol­dószer például petroléter, metilén-klorid, etil-éter stb alkalmazható. A szerves fázis elváalsztása után a vizes fázist megsavanyítjuk. Erre a célra bármely sav alkalmaz­ható, bár előnyösen a gyógyászatiig elfogadható sa­vak. Ennek során a szabad zsírsavak szerves fázisként elválnak. A vizes fázist elöntjük. Kis mennyiségű nát­­rium-klorid vagy más só hozzáadása jelentősen javít­ja az elválást Ezután a zsírsav elegyet karbamiddal kezeljük, és ily módon elválasztjuk a telített és mono-telítetlen zsírsavakat A katbamisod kezdés során a karbami­­dot olyan poláros, szerves oldószerhez adjuk, mely teljesen oldja a kaibamidot és a zsírsavakat egyaránt Ilyen megfelelő oldószer például a metanol, etand, izopropanol, petroléter, benzol, triklór-etilén és me­­til-izobutil-keton. Előnyösen etanolt alkalmazunk, mivel ilyen esetekben nem lép fel toxicitási problé­ma. A kaibamidot az oldószerben oldjuk, kívánt eset­ben melegítés közben, és így olyan kaibamid-oldatot kapunk, melynek karmabid-tartalma általában 10- 20%. Ezután a karbamid-oldatot és a zsírsav elegyet elegyítjük. Bár magát a zsírsav elegyet is adhatjuk a karbamid-oldathoz, előnyösen úgy járunk el, hogy a zsírsav elegyet először egy másik szerves oldószer­ben oldjuk, mivel ez a módszer bizonyos mértékben védi a zsírsavakat a karbamid-oldat magas hőmérsék­letével szemben. A szabad zsírsavak pctroléterben vagy más, poláros oldószerben, például acetonban, etanolban vagy metanolban oldhatók. A karbamid-ol­datot 1 tömegrész zsírsav elegyre vonatkoztatva leg­alább 0,5 tömegrész, előnyösen 1-4 tömegrész 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents