200646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás légnemű anyagok kijuttatásával kombinált felszín alatti öntözésre
HU 200646 A 3 A találmány tehát eljáiás légnemű anyagok kijuttatásával kombinált öntözésre elsősorban szántóföldi, gyep, fás és lágyszárú kertészeti, erdészeti és egyéb növények öntözésére. Az eljárás során a művelt területen a növénykultúrák gyökérzónájának mélységéből - önmagában ismert - felszínalatti öntözővezeték van lefektetve, adott esetben a vezeték alá helyezett, meghatározott idő alatt elbomló műanyag csíkkal, oly módon, hogy a talaj - és éghajlati adottságoknak megfelelően a vezetéken, adott esetben adalékokkal ellátott, vízzel együtt vagy külön légnemű anyagokat juttatunk a gyökérzónái». Légnemű anyagon levegőt és/vagy dúsított levegőt és/vagy széndioxidot és/vagy fitotoxikus gázokat értünk. Az öntözővízzel szükség szerint algásodási gátló - célszerűen klór-, réz-, kéntartalmú - anyagokat és/vagy gyökérbenővést gátló - célszerűen hetbicideket vagy hasonló hatású - anyagokat juttatunk ki a csőhálózaton. Sós vízzel történő öntözés esetén a vezetékben lerakódó sókat szükség szerinti savas kezeléssel távolítjuk el. Középkötött, jó vízgazdálkodású, közepes és jó víztartó képességű talajokon a csöveken keresztül kijuttatott víz a talaj tulajdonságainál fogva megmarad a kívánt zónában. Kötött, gyenge vízáteresztő- és nagy víztartó képességű talajokon az öntözéssel együtt vagy az után levegő és/vagy oxigén juttatható a talajba a kiépített csővezetéken keresztül, amivel még az ilyen talajokon is beállítható a kívánatosat megközelítő víz-levegő arány, ami nagyobb vízadag vagy csapadék esetén természetes körülmények között csak napokkal később állna be. Hasonlóképpen a főleg arid klímában előforduló nagy sótartalmú laza talajokon és/vagy magas sótartalmú vízzel történő öntözésnél a talaj nagy vízáteresztő képessége miatt a kijuttatott víz egy része a talaj mélyebb rétegei felé gravitál, ami természetes módon elősegíti, a növények vízszükségletének kielégítésén kívül a káros sónak a többletként adagolt vízzel együtt a talaj mélyebb rétegeibe való leszivárgását Széndioxidnak a csöveken keresztül történő talajba juttatásával a felszálló gázok révén nagyobb mérvű asszimilációra serkentjük a növényeket, ezzel az adott helyen a szokásos termésnél jóval nagyobb eredmények érhetők eL Akettős célú csővezeték (folyékony, légnemű) bemeneti szektora oly módon került kialakításra, hogy az mind a vizet és a benne oldott anyagokat, mind a légnemű anyagokat vagy ezek keverékét juttassák a vezetékbe. A vízadó oldalon kiképzett - (kunagában ismert - adagolószerkezettel tetszés szerinti mennyiségben oldott kemikáliák (tápanyagok, nyomelemek, szuszpenziók) juttathatók a gyökérzónába. 1. Példa Gyümölcsültetvénynél (alma) a lefektetett csővezetéken keresztül az előzetes talajvizsgálatok alapján a téli csapadék ellensúlyozására O2 gázt juttatunk a gyökérzónába tavasszal, a vegetáció kezdetén. Magyarországon májustól rendszeresen N-gázt is adagolunk. Akijuttatandó vízzel együtt fitotoxikus anyagként etil-NJí-izobutil-trikarbonát 25%-os oldatát jutatjuk ki a gyökérbenövés meggátolására. 4 2 .Példa Gyepterületen a vegetáció ideje alatt az öntözőcsővezetéken keresztül az asszimiláció serkentésére CO2 gázt is adagolunk az 1. példában leírtakon túl. Az algásodás meggátolására legalább kéthavonként egyszer az öntözővizet klórgázzal vagy rézszulfáttal dúsítjuk. Az eljárás megfelelő agrotechnika alkalmazásával együttesen elősegíti a talaj termőképességének javítását, szervesanyag-felhalmózódását a termőrétegben, a talaj szerkezetének javulását és ezzel a területen termesztett kultúra hozamának a folyamatos emelkedését Igen nagy előnye a leírt felszín alatti öntözési eljárásiak a Iris vízadagok alkalmazása, ami arid területeken a feszüli öntözéshez képest annak vízigényével számolva 3-5-ször nagyobb terület vízellátását biztosítja és ezzel a termőterület nagymérvű kiterjesztését teszi lehetővé a vízszegény térségekben is. Az eljárás feszínen végzett munkákat - beleértve a gépi munkákat - nem gátolja, a nagyüzemi táblák kialakítását is lehetővé teszi. Minimálisra csökkenti a párolgási veszteséget, ezzel - különösen száraz éghajlaton - biztosítható, hogy a kiöntött víz a legnagyobb hatékonysággal érvényesüljön. Etil-N,N-diizobutil-triokarbonát hatóanyagú szerek 25%-os oldatátjuttatjuk ki a gyökérbenövés meggátolására. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás légnemű anyagok kijuttatásával kombinált felszín alatti öntözésre elsősorban szántóföldi, gyep, fás- és lágyszárú kertészeti, erdészeti és egyéb növények öntözésére, melyek során a művelt területen a növénykultúrák gyökérzónájának mélységéből felszín alatti vezeték van lefektetve - adott esetből a vezeték alá helyezett meghatározott idő alatt elbomló műanyagcsíkkal - azzal jellemezve, hogy a talaj - és éghajlati adottságénak megfelelően, adott esetben sólerakódás ellen kezelt vezetéken - adott esetben fitotoxikus anyagokat és/vagy ásványi sókat tartalmazó adalékokkal ellátott-vízzel együtt vagy külön légnonű anyagokat (gázokat jutatunk a gyökérzónába. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy légnemű anyagként (gázként) levegőt és/vagy oxigénnel dúsított levegőt és/vagy széndioxidot, N-tartalmú gázokat, elemi klórt és/vagy fitotoxikus anyagokat juttatunk a gyökérzónába. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fitotoxikus anyagként szükség szerint algásodást gátló kemikáliákat és/vagy gyökérbenövést gátló heibicideket és/vagy a növények élettani tevékenységét befolyásoló, az adott talajviszonyoktól függő anyagokat előnyösen Fe-, Mg-, Cu-, Mn-, Se-, Co sókat juttatunk a gyökérzónába. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy Ids víztartóképességű talajokon - gyakorlatilag homokon - a vízadagoló vezeték alá meghatározott idő - 2-3 év - alatt elbomló anyagból előnyösen polietilénből, készült műanyag csíkot fektetünk. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy magas oldható sótartalmú vízzel való öntözés esetén a vezetékben történő sólerakódás ellen savas kezelést alkalmazunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
