200645. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények vízfelvételének javítására
HU 200645 A ban - a leírásban kizárólag a háromréteges fiilesz inkátokat és láncszilikátokat, valamint az ezeket legalább 10 tömeg% (előnyösen 20-50 ömeg%) mennyiségben tartalmazó kőzeteket, bányatemékeket és mesterséges keverékeket értjük. A felhasznál- 5 ható agyagásványok közül példaként a következőket soroljuk fel: Na-bentonit, aktivált (azaz Na-sóval vagy egyéb aktiválószerrel előkezelt) Ca-bentonit, illit, attapulgit, allevardit A természetes állapotú agyagásványokat célszerűen aktivált állapotban használ- 10 juk fel; ilyen állapotban ugyanis lényegesen könynyebben képesek reagálni a polimerrel, és reakcióképes helyeiken mintegy felfűződnek a polimer láncra, ami a gélszekezet stabilitását biztosítja. Aktiváláson az agyagásvány duzzadóképességének növelésére al- 15 kalmazott, ismert kezelésmódokat (például lúggal végzett gyúrás stb.) értjük; az aktiválás során az agyagásványok főtömegükben elemi lemezeikre, illetve láncaikra esnek szét, és ezek az elemi lemezek vagy láncok reagálnak a polimerekkel. 20 Az agyagásvány/polimer gélek előállításához - az idézett közleményekkel összhangban - minden olyan gásvánnyal reakcióba léphet; ezek közül példaként a reakcióképes csoportként -COOH, -COO'M* (M* 25 egyvegyértékű kationt jelent), -CONNH2, -OH és^agy -C-O-C- csoportokat tartalmazó, vízben oldódó polimereket említjük meg. Ezek a polimerek például a következők lehetnek: poliakrilamid, polimetakrilamid, poliakrilsav, polimetakrilsav, hidroli- 30 zált poliakrilamid, akrilamid-akrilsav kopolimerek, hidrolizált akrilamid-akrilészter kopolimerek, polivinil-alkanol - akriisav kopolimerek, polivinil-alkoholok, hidrolizált polivinil-ész terek, polietilén-oxidok, vízoldható poliszacharidok stb., illetve a felsorolt ho- 35 mo- és kopolimerek elegyei. A polimerek ojtásos kopolimerek is lehetnek; ilyenek például a cellulózvagy egyéb poliszacharid-oldalláncra ojtással felvitt akriisav-, metakrilsav-, akrilamid- és/vagy metakrilamid-oldalláncokat tartalmazó kopolimerek, továbbá 40 az akrilnitrillel mtott, majd hidrolízissel -CONH2 és/vagy -COCNF csoporttá alakított kopolimerek. A felhasználható polimerek móltömege általában 50.000 és 20.000.000 közötti, célszerűen 500.000 és 10.000.000 közötti érték lehet. 45 Alapvetően fontos intézkedés, hogy az agyagásvány és a polimer reakciójának végrehajtása előtt, alatt vagy utólag a gél víztartalmát olyan értékre állítsuk be, ahol á gél közegellenállása legalább a háomszoosa az ugyanilyen mennyiségű agyagásványt 50 tartalmazó, azonban polimer-mentes vizes szuszpenzió közegellenállásának. Az így képezett géleket kívánt esetben száríthatjuk és por formájában használhatjuk fel; előnyösebb azonban az a megoldás, hogy a kialakított nedves 55 (célszerűen 80-90% víztartalmú) hidrogéleket közvetlenül képződésük ütemében visszük fel a kezelendő területre. Miként a 4721/84 és 3386/84 alapszámú magyar szabadalmi bejelentésekből ismert, kívánt esetben az 60 agyagásvány/polimer gélszerkezetbe vízben nagymértékben duzzadni képes, azonban vízoldhatatlan xerogél-szemcséket ágyazhatunk be, és/vagy a gélszerkezetbe mezőgazdasági vegyszereket érthetünk be. Ezeket az anyagokat azonban utólag is hozzáke- 65 3 verhetjük a gélekhez. Kívánt esetből a gélszerkezetet aldehid kezeléssel utólagosan térhálósíthatjuk. A találmány szerinti kezeléshez olyan agyagásvány/polimer géleket használunk fel, amelyek duzzadóképessége legalább az eredeti térfogat ötszöröse, célszerűen 30-60-szorosa. Amennyiben a találmány szerinti kezelést előzetesen kiszárított, poralakú gélekkel végezzük, a kezeléshez előnyösen 0,01-1 mm, célszerűen 0,03-03 mm szemcseméretű porokat használunk. A poralakú gél megfelelő tapadásának biztosítása céljából a port a még nedves növényekre juttatjuk, vagy a gélpor felvitele előtt a korábbiakban ismertetett szénhidrogénolajokkal és/vagy alifás alkoholokkal permetezzük be. Eljárhatunk úgy is, hogy a gélporhoz a tapadóképességet fokozó anyagot (a gél lágyítószerének tekitnhető, a víznél nehezebben párolgó anyagokat), például glicerint, karbamidot vagy etil-uretánt keverünk. A tapadóképességet fokozó anyag a gélpor száraz tömegének 1-100%-a, célszerűen 5-20%-a lehet Tapadóképességet fokozó anyagként különösen előnnyösen használhatunk karbamidot, ami egyúttal levéltrágyaként is szolgál. A víztartalmú hidogéleket apró cseppecskék formájában permetezzük a növények föld feletti részeire. A víztartalmú hidrogélek rendszerint megfelelően megtapadnak a kezelt felületen, igy száraz növényekre is felhordhatók. Kívánt esetben azonban a víztartalmú hidrogélekhez is adhatunk tapadásfokozó anyagokat és/vagy a korábban felsorolt szénhidrogén-olajokat vagy alifás alkoholokat. A találmány szerinti kezelés során a gélporokat vagy hidrogéleket kívánt esetben mezőgazdasági vegyszerekkel, például növényi növekedést szabályozó, fungicid és/vagy inszekticid hatóanyagokkal, illetve műtrágyákkal együtt vihetjük fel. Ezeket a mezőgazdasági vegyszereket bekeverhetjük a gélporba vagy a hidrogélbe (esetenként magába a gélszerkezetbe is beépíthetjük), azonban a gélek felvitele előtt, után vagy azzal párhuzamosan, külön forrásból is a növényekre juttathatjuk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A példákban Ibmlast névvel jelölt agyagásvány/polimer gélt a következőképpen állítottuk elő: 100 gP2 típusjelzésű bentonitot (az Oszágos Érc- és Ásványbánya Vállalat terméke) intenzív keverés közben 1 liter vízbe mértünk be, majd néhány perc múlva a szuszpenzióhoz 100 g szárított, poralakú illitet (az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat terméke) adtunk. A keverést 10 percig intenzíven folytattuk, majd a szuszpenzióba az előzőnél lassabb ütemű keverés közben 300ml 1 tömeg%-os vizes Polyox WSR 301 típusjelű pofiéiért (a Du Pont de Nemeus, amerikai egyesült államokbeli cég terméke) adagoltunk be. A szuszpenzióból 1-2 perc alatt gél képződött. Ágéit vékony rétegben elterítve 105 *C alatti hőmérsékleten kiszárítottuk, megőröltük, és szitálással elkülönítettük a 0,05-0,15 mm méretű frakciót Ez a xerogél desztillált vízben két órán át áztatva saját tömegének 30-szorosát kitevő mennyiségű vizet vesz fel. Ljrflda. szí búzára szárbaindulás után (kalászhányás előtt) 4 3