200632. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagymegbízhatóságú diagnosztikai rendszerhez, elsősorban erőművi alkalmazásra

1 HU 200632 A 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nagy megbízhatóságú diagnosztikai rendszerhez, mely elő­nyösen alkalmazható például atomerőművekben reak­tor és primerköri főberendezések folyamatos rezgés­­-figyelésére, szekunderköri berendezések rezgés-figye­lésére, elszabadult alkatrészek detektálására, akusz­tikus tér ellenőrzésére vagy hermetikus burkolat és turbinaalapozás elmozdulásának a figyelésére. A kapcsolási elrendezésben érzékelők célszerűen az érzékelőkhöz egyenként hozzárendelt erősítőkön keresztül kábel rendezőre csatlakoznak, a kábel ren­dező egyik kimenete célszerűen multiplexeren keresz­tül intelligens jelprocesszorral van összekötve, továbbá az intelligens jelprocesszor és a multiplexer diag­nosztikai számítógépre kapcsolódnak, a multiplexer második kimenete tranziens rögzítőn keresztül a diag­nosztikai számítógéppel van összekapcsolva, a kábel rendező másik kimenete többségi szavazó logikán keresztül a diagnosztikai számítógépre csatlakozik és a multiplexer harmadik kimenete sokcsatornás analóg adatrögzítővel van összekötve. Az ismert diagnosztikai rendszerek olyan speciális mérőperifériákkal ellátott számítógép-irányítású mérő­­rendszerek, amelyeknél a diagnosztizálást a megfele­lően feldolgozott és nyilvántartott mérési adatokból képzett adatbázis könnyíti meg. A számítógép-irányí­tású mérőrendszerek szakirodalmát jól foglalja össze Dr. Sebestyén Béla számítógép-irányítású mérőrend­szerek című, a Műszaki Könyvkiadónál 1976-ban megjelent könyve, melyben bőséges szakirodalom­jegyzék is található. A köny szerint a számítógépes mérőrendszer alapsé­mája a mérendő tárgy és a mérést végző ember közé ha­tásláncban sorbakapcsolt következő rendszerelemeket tartalmazza: mérőhálózat, számítógép szoftverrel, em­­berkapcsolatú perifériák. A mérőhálózatnak pedig a kö­vetkező fő rendszertechnikai elemei vannak: tárgycsat­lakozó, mérőblokk, gépcsatlakozó. A tárgy csati akozó a diagnosztizálandó tárgy felé, a gépcsatlakozó pedig a számítógéphez biztosítja a csatlakozás feltételeit. A könyv jóllehet csak a villamos paraméterek mérésére alkalmas mérőrendszerekkel és mérőháló­zatokkal foglalkozik, a rendszer-architektúrával kap­csolatos megállapításai azonban minden további nél­kül általánosíthatók nem villamos paraméterek méré­sére szolgáló mérőrendszerekre és így a diagnosztikai rendszerekre is, ha a tárgy-csatlakozók és a diag­nosztizálandó gép és/vagy technológia közé nem-vil­lamos mennyiségek mérésére szolgáló átalakítókat illetve végrehajtó szerveket iktatnak. Az így kialakított és a megfelelő adatbázissal és kiértékelő szoftverrel ellátott rendszerek tehát lényegé­ben diagnosztikai rendszereknek is nevezhetők, és semmi sem különbözteti meg őket a piacon hozzá­férhető, legkorszerűbbnek tekintett hasonló rendel­tetésű rendszerektől. Megfelelő szoftver alkalmazásá­val u. i. olyan tanuló rendszerek architektúráivá fej­leszthetők, amelyek tudásbázisú szakértői rendszerek kialakítását teszik lehetővé. Az ismert rendszerek architektúrájából azonban hiányoznak azok az önmagukban ismert rend­szertechnikai elemek, amelyek viszonylag kis számú paraméter megbízható, kellően pontos figyelése alap­ján hozott döntés után lehetővé teszik bármely idő­pillanatban az események visszatekintő, ..post mor­■> tem” jellegű elemzését akár off-line, akár on-line üzemmódban. Pedig a múltbeli események nagypon­tosságú automatikus elemzési lehetőségeinek a biz­tosítása nagyértékű gépeknél vagy technológiáknál igen fontos kérdés, hiszen a múltbeli események analizálásával létrehozott adatbázis új minőségű irá­nyítási és diagnosztikai algoritmusok kidolgozását teszi lehetővé. A találmány célja az ismert megoldások említett hiányosságainak kiküszöbölése, azaz olyan elsősorban erőművi alkalmazásra szolgáló nagy megbízhatóságú diagnosztikai rendszertechnika kialakítása, amely le­hetővé teszi a múltbeli események megbízható, kellő­en szélessávú és kellően pontos analízisét. A találmány tárgya a fenti igényeket kielégítő kapcsolási elrendezés nagymegbízhatóságú diagnosz­tikai rendszerhez. Felismertük ugyanis, hogy a hagyományos diag­nosztikai rendszereknek tranziens rögzítővel, többségi szavazó logikával és sokcsatornás analóg adatrögzítő­vel való kiegészítése olyan új rendszerarchitektúra kialakítását teszi lehetővé, amellyel megoldható a múltbeli kritikus események nagymegbízhatóságú és kellően nagypontosságú analízise. A találmány kapcsolási elrendezés nagy megbíz­hatóságú diagnosztikai rendszerhez elsősorban erő­művi alkalmazásra. A kapcsolási elrendezésben érzé­kelők az érzékelőkhöz célszerűen egyenként hozzá­rendelt erősítőkön keresztül kábel rendezőre csatlakoz­nak, a kábel rendező egyik kimenete célszerűen multiplexeren keresztül intelligens jelprocesszorral van összekötve, és az intelligens jelprocesszor és a multiplexer diagnosztikai számítógépre kapcsolódnak. A találmányt az jellemezi, hogy a multiplexer második kimenete tranziens rögzítőn keresztül a diagnosztikai számítógéppel van összekapcsolva, a kábel rendező másik kimenete többségi szavazó logikán keresztül a diagnosztikai számítógépre csatlakozik, és a multi­plexer harmadik ki menete sokcsatornás analóg adat­rögzítővel van összekötve. A találmány előnyös kiviteli alakjai további rend­szertechnikai elemként a multiplexer és az intelligens jelprocesszor közé iktatott programozható analóg elő­feldolgozó egységet és/vagy a tranziens rögzítő és a diagnosztikai számítógép közé iktatott intelligens spektrum analizátort és/vagy a multiplexerhez a kábel­­rendezőn és illesztőn keresztül hozzárendelt jeladót tartalmaznak. A találmány további előnyös kiviteli alakjában a diagnosztikai számítógép lokális hálózaton keresztül, a többségi szavazó logika pedig közvetlenül van felügyeleti rendszerrel összekapcsolva. A találmányt a továbbiakban rajzon szemléltetett kiviteli példákon ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajz, azaz az 1. ábra a nagymegbízhatóságú diag­nosztikai rendszer lehetséges kapcsolási elrendezései­nek a halmaza. Az l. ábrán folytonos vonallal ábrázoltuk a példa­­kénti alapkapcsolási elrendezést, és szaggatott vonallal pedig a kiegészítő egységeket és ezek csatlakozásait. Az 1. ábrán kiviteli példaként bemutatott lehetséges alapelrendezésben 1 érzékelők célszerűen az 1 érzéke­lőkhöz egyenként hozzárendelt 2 erősítőkön keresztül 3 kábel rendezőre csatlakoznak. A 3 kábel rendező egyik kimenete célszerűen 4 multiplexeren keresztül 5 intel-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents