200598. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 1-alkiltio-1-metilamino-2-nitroetilén vegyületek előállítására

1 HU 200598 A 2 A találmány tárgya eljárás 1 -alkiltio-1 -metilami­­no-2-nitroetilén vegyületek előállítására. Ezek a ve­­gyületek mint gyógyszerintermedierek használatosak, olyan hisztamin H2- receptor antagonista hatóanyagok szintéziséhez, melyek -NHC(=CHN02)NHCH3 vég­­csoportot tartalmaznak, mint pl. a ranitidin. A találmány tárgyához kapcsolódó szakiro­dalomban nyilvánosságra jutott eljárások lényege me­­tilaminnal kiváltott helyettesítés l,l-bisz-alkiltio-2-nit­­roetilén szubsztrátumon. (pl. GB 1421792 sz. szaba­dalmi leírás.) Mivel a reakció nem szelektív, a vég­termék - nehezen eltávolítható szennyezőként - bisz­­-aminált mellékterméket és reagálatlan kiindulási anyagot is tartalmaz. A hozam 30-40 %. Az eljárás számos szabadalmi leírás tartalmazza ill. hivatkozik rá. (pl. US 3953460, US 4002759, US 4277485.) Egy előnyösebb eljárás alapja az aktív hidrogént tartalmazó nitrometán, pontosabban a nitrometán erős bázis hatására képződő anionjának addíciós reakciója a kumulált kettős kötés rendszert tartalmazó metili­­zotiocianáttal. Az így képződő addíciós termékből a célvegyület az alkalmas alkilezőszerrel megvalósított alkilezés útján nyerhető. Bár analóg reakciók szép számmal találhatók a szakirodalomban, például ma­­lonészter, malondinitril, nitrometán különféle alkil­­-vagy arilizotiocianátokkal erős bázis hatására kivál­tott addíciós reakciói, azonban ezek a megoldások a nitrometán és a metilizotiocianát reakciójának esetén nem vezetnek eredményre. Az első megoldást a nitrometán és a metilizotio­cianát erős bázis hatására kiváltott addíciós reakciójára a GB 2160204 sz. szabadalmi leírás javasolja. A nagy-brittaniai szabadalmi leírás lényeges az a fel­ismerés, hogy a reakciót dimetilszulfoxid oldószerben kell lefolytatni. így a kívánt addíciós termék kelet­kezik, melyből alkilezés útján megfelelő hozammal kapják a célvegyületet. A leírás az addíciós termék elkülönítéséről és azonosításáról nem tesz említést. A szerzők közlése szerint dimetilformamid oldószer­ben nátriumhidrid, mint erős bázis alkalmazásával csekély, 22 %-os hozam érhető el. Az eljárást bemutató példák főként a termék ki­nyerésének vonatkozásában meglehetősen vázlatosak (pl. utalás az oldószer eltávolítására, a hogyan meg­jelölése nélkül), így az ott megadott hozamok elle­nőrizhetetlenek. HPLC-s vizsgálataink szerint a re­­akcióelegyben mérhető konverzió 45-50 %. Hátránya az eljárásnak, hogy olyan mértékű hő­fejlődéssel jár, amely még igen kis anyagmennyiségek esetén is rendkívül intenzív hűtést tesz szükségessé. A jelenség oka lehet, hogy az alkalmazott oldószer a reakciópartnerekkel szemben nem tekinthető iners­­nek, mivel erős bázisokkal - ismert módon - maga is reakcióba léphet. (Houben-Weyl 13/1. 304.O.) E- lőnytelen az oldószer a termék kinyerésének szem­pontjából is, mivel azon felül, hogy vízzel és szerves oldószerekkel egyaránt elegyedik, nehezen desztillál­ható bomlás nélkül. (Lange’s Handbook of Chem.) Az eljárás ezért nagy mennyiségű, főként vizes hul­ladék keletkezésével jár, amint az a példákból is látható. A jelen találmány célja - a nitrometán és a metilizotiocianát reakciójának előnyösebb megoldásán keresztül - ipari méretnövelésre az eddigieknél egy­szerűbben, gazdaságosabban és biztosnágosabban al­7 kalmazható eljárás az l-alkiltio-l-metilamino-2-nitro­­etilén vegyületek előállítására. Kísérleteink szerint, összhangban az eddigi isme­retekkel, a nitrometán és a metilizotiocianát reakci­ójának feltétele a reakcióközeg helyes megválasztása. A találmány alapja az a felismerés, hogy a reak­cióközegtől elvárt tulajdonságok - ionos mechaniz­­musú nukleofil addícióról lévén szó: nagy ionizáló erő, kationszolvatálókészség, aprotonosság - előnyö­sen alakíthatók oldószerkeverékek illetve oldatok használatával. Ezt a felismerést alkalmazva meglepően nagymér­tékű hatást értünk el dimetilformamid oldószerben. Míg tiszta dimetilformamidban az 1-metiltio-l-metil­­amino-2-nitroetilén csak nyomokban állítható elő, di­metilformamid és megfelelően választott adalékanyag keverékében 60-63 %-os hozam is elérhető. (Erős bázisként káliumhidroxidot, alkilezőszerként metiljo­­didot használva mindkét esetben.) Az alkalmas adalékanyagokra jellemző, hogy nö­velik a reakcióközeg dielektromos állandóját és/vagy szolvatálókészségét, ellenben nem rontják számotte­vően annak aprotonos jellegét. Ilyenek pl. a nagy dielektromos állandójú (e>40) alifás amid típusú ve­gyületek (formamid, N-metilformamid, stb.), karba­­mid. Az 1 -alkiltio- l-metilamino-2-nitroetilén vegyületek jelen találmány szerinti előállítása úgy történik, hogy a nitrometánt erős bázis (alkálihidroxidok, alkáli-al­­koholátok) jelenlétében metilizotiocianáttal dimetil­formamid és alkalmas adalékanyag (amidok, karba­­mid) keverékében reagáltatjuk, majd az így keletkező addíciós terméket a megfelelő alkilezőszerrel (alkil­­halogenidek, dialkilszulfátok) alkilezzük. Az eljárás egy előnyös kivitelezési módja szerint a dimetilformamidot 10 % mértékben karbamiddal ke­verjük, bázisként szilárd káliumhidroxidot, alkilező­szerként dimetilszulfátot használunk. A reakcióelegy hőmérsékletét az eljárás során 0 és 30 °C között tartjuk. A termék kinyerése történhet extrakcióval, célsze­rűbben az oldószer vákuumdesztillációval való eltá­volítása révén. Ilyen módon az oldószernek mintegy 80 %-a visszanyerhető, a desztillációs maradékból pedig a termék vizes és/vagy oldószeres kris­tályosítással elkülöníthető. Az eljárással előállított termék tisztasága legalább 96 %. A találmány szerinti eljárás a nitrometán és a metilizotiocianát reagáltatását a korábbi eljáráshoz képest lényegesen kedvezőbb tulajdonságú reakció­közegben oldja meg. A közönséges, iners és hőstabil dimetilformamidot kis mennyiségű, egyszerű adalék­anyaggal kiegészítve szükségtelenné teszi a veszélyes nátriumhidrid használatát, továbbá elkerüli a korábbi eljárásra jellemző, nitrovegyületek esetében igen hát­rányos, nagymértékű hőfejlődést. A termék a korábbi eljárásoknál jobb hozammal keletkezik és kinyerése gazdaságosabb, a kevesebb hulladék révén környe­zetkímélőbb. Ezért ipari szintű termelésre a koráb­biaknál egyszerűbben, biztonságosabban és gazdasá­gosabban alkalmazható. Az eljárás szemléltetésére mutatjuk be az alábbi néhány példát az oltalmi kör korlátozása nélkül. Mivel az etil-származék újonnan előállított vegyület, ott a szerkezetre jellemző infravörös színképsávok helyét és relatív intenzitását is megadtuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents