200595. lajstromszámú szabadalom • Difenil-éter-származékokat tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 200595 B származékokat, amelyek képletében az R2 * * * 6 7 hidrogén­­atomot jelent, a szokásos N-alldlezési reakciókkal N- szubsztituált termékké alakíthatjuk át. Példák az (!) általános keletű vegyületek előállí­tására. 1. példa N-F2-nitro-5-f2-klőr-4-trifluor-metil-fenoxiVben­zoill-N-n-moDÜ-ciánamid a) 51,4 g n-piopil-amint300 ml éténél elegyítünk. Az elegybe -10 'C-on becsepegtetjük 46 g bróm-ci­­ánnal 100 ml éterrel készült oldatát Ezután a reakció­­elegyet-10 *C-on még egy óra hosszat keverjük majd egy órán belül hagyjuk szobahőmérsékletűre felme­legedni, és ezen a hőmérsékleten még fél éra hosszat keverjük. A reakcióelegyet leszívatjuk, a szűredéket éterrel mossuk, és az éteres oldatot bepárolva olajként 35,5 g n-propil-ciánamidot kapunk. b) 1,68 g n-propil-ciánamidot 100 ml vízmentes éterrel elegyítünk. Az elegyet -20 ‘C-on három adag­ban hozzáadunk 0,6 g 80 tömegszázalékos nátrium­­hidrideL Ezután a reakcióelegybe -20 ‘C-on becse­pegtetjük 7,4 g 2-nitro-5-(2-klór-4-trifIuor-metil-fe­­noxi)-benzoil-kloridnak 20 ml vízmentes éterrel ké­szült oldatát. A reakcióelegyet szobahőmérsékletűre melegítjük, és egy éjjelen át keverjük. A reakcióele­gyet leszűrjük, az éteres oldatot vízzel négyszer mos­suk, megszárítjuk és rotációs bepárlókészüléken be­párolva megdermedő olajként 6,5 g cím szerinti ve­­gyületet nyerünk. A megdermedt olajat kevés 80 tö­­megszázalékos vizes metanollal kikeverve a termék olvadáspontja; 90-92 *C (8. számú hatóanyag). 2. példa N-f2-Nitro-5-f2-klór-4-trifluor-meril-fenoxiVben zoil-d-etil-karboniOl-N-propil-ciánamid 20 ml dimetil-szulfoxidban feloldunk 10 g 2-nit­­ro-5-(2-klór-4-trifluor-metil-fenoxi>benzoesavat, és az oldathoz adunk 5 g kálium-karbonátot A reakció­elegyet 60 *C-ra melegítjük, majd szobahőmérsékle­tűre hűtjük. Ezután a reakcióelegybe csepegtetünk 12,7 g N-(2-bróm-propionil)-N-propil-ciánamidot, mire exoterm reakció lép fel (29 *C-ig emelkedik a hőmérséklet). Ezután a reakcióelegyet még egy óra hosszat keverjük, majd keverés közben 500 ml vízbe öntjük. Az elegyet éterrel kétszer extraháljuk. Az egyesített éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és be­pároljuk. A bepárlási maradékot 200 ml ciklohexán­­nal kikeverve, olajos fázis válik le, amiből 1 mbar-os vákuumban a ciklohexánt eltávolítjuk. így olajként 10 g cím szerinti vegyületet kapunk (36. számú ható­anyag). NMR spektruma: 0,9 ppm, tripled, 3 proton; 1,55 ppm, dublett, 3 proton; 1,6 ppm, multiplett, 2 proton; 3,5 ppm, tripled, 2 proton; 5,65 ppm, kvartett, 1 pro­ton; 6,9-8 ppm, multiplett, 6 proton. Az 1.-3. példával analóg módon nyerjük az alább felsorolt (I) általános képletű vegyületeket A felsoro­lásban a szubsztituensek jelentőét és az n értékét ad­juk meg: 1. R = -, R= hidrogén, n= 0; Olvadáspontja: 95- 116‘C 6. R‘= -, R^= metil, n=0; 7. R = -, R = etil, n= 0; 3 Olvadáspontja: 76-83 *C 8. R = -, R = n-propil, n=0; Olvadáspontja: 90- 92 *C. 9. R1--, R2= n-butil, n=0; Olvadáspontja: 91-95 ‘C. 11. R*= -, R2= 2-metoxi-etil, n= 0; Olvadáspont­ja: 89-96‘C. 13. R = -, R = allil, n= 0; Olvadáspontja: 82,5- 86,5 *C. , 18. R = metil, R= hirogén, n= 1; 19. R‘= etil, R= hirogén, n= 1; 20. R= n-butil, R = hidrogén, n= 1; 34. R*=R = met n= 1; 35. R'= metil, R2= etil, n= 1; 36. R‘= metil, R2= propil, n= 1; Olaj. 37. Rj= metil, R= bűül, n= 1; 38. R = etil, R= metil, n= 1. Az (I) általános képletű difenil-éter-származéko­­kat például közvetlenül permetezhető oldatok, porok, szuszpenziók, nagy koncentrációjú vizes, olajos vagy más szuszpenziók, diszperziók, emulziók, olajdisz­perziók, paszták, porozószerek, szórószerek vagy granulátumok alakjában juttathatjuk ki, permetezés­sel, porlasztással, porozással, szórással vagy locso­lással. Az alkalmazási fonnák teljes mértékben a fel­­használás céljához igazodnak; minden esetben a ta­lálmány szerinti hatóanyagoknak a lehető legtökéle­tesebb eloszlatása a cél. A közvetlenül permetezhető oldatok, emulziók, paszták és olajdiszperziók előállítására közepes - magas forráspontú ásványolaj-frakciókat, így kero­zint vagy dízelolajat, továbbá szénkátrány-olajokat, valamint növényi vagy állati eredetű olajokat, alifás, gyűrűs vagy aromás szénhidrogéneket, például tolu­­olt, xilolt, paraffint, tetrahidronaftalint, alkilezed naf­­talint vagy ezek származékait, metanolt, etanolt, pro­pánok, butanolt, ciklohexanolt, ciklohexanont, klór­benzolt, izoforont, nősen poláros oldószereket, így N^i-dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, N-me­­til-pirrolidont vagy vizet használhatunk. A vizes alkalmazási formákat emulziókoncentrá­­tumokból, diszperziókból, pasztákból, nedvesíthető porokból vagy vízzel diszpergálhatő granulátumok­ból víz hozzáadásával készíthetjük el. Emulziók, paszták vagy olajdiszperziók előállítására a ható­anyagot magában vagy olajban vagy oldószerben oldva, nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló­­vagy emulgeálószerekkel vízben homogenizálhatjuk. Hatóanyagból, nedvesítő-, tapadást elősegítő-, disz­­pergáló- vagy emulgeálószerekből és adott esetben oldószerből vagy olajból álló, vízzel hígítható kon­­centrátumok is készítheti. Felületaktív anyagokként szerepelhetnek a lignin­­szulfonsav, naftalinszulfonsav, fenolszulfonsav alká­li-, alkáliföldfém-, vagy ammóniumsói, az alkil-aril­­szulfonátok, alkil-szulfátok, alkil-szulfonátok, a di­­butil-naftalinszulfonsav alkáli- és alkáliföldfémsói, a lauril-éter-szulfát, zsíralkohol-szulfátok, zsírsavak alkáli- és alkáliföldfémsói, szulfátozott hexadekano­­lok, heptadekanolok és oktadekanolok sói, szulfáto­zott zsíralkohol-glikol-éterek sói, szulfonált naftáim­nak és naftalinszármazékoknak formaldehiddel kép­zett kondenzációs termiéi, naftalinnak, illetve naf­­talinszulfonsavnak fenollal és formaldehiddel kép­zett kondenzációs termékei, poli(oxi-etilén)-oktil-fe-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents