200579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatású talajjavító, tápanyagszolgáltató keverék-rendszer előállítására

17 3. sz. táblázat HU 200579 A 18 A trialgittal kezelt homokban nyert paradicsom ter* méseredmények összehasonlítása a kísérletben, a paradicsomhajtatás céljaira speciálisan előállított Vegasca földkeverékben nyerhető terméseredmé­nyekkel Kezelés g/növény g/db egymáshoz viszonyított termés %-ban Vegasca mint kontroll 100 100 Javítatlan nagycenki homok 20,82 80,00 Trialgit n-vel (5%) kezelt homok 87,45 121,00 2. példa A humalgit típusú nagy hatékonyságú adalék­anyag előállítása Az általunk Humalgitnak elnevezett adalékanyag előállításának elvi kiindulópontja az, hogy a legter­méketlenebb, legsivárabb talajokban, pl. futóhomo­kok, nyersváztalajok, deteriorrált területek nyers ta­lajainak terméketlensége azzal függ össze, hogy tel­jes ménékben hiányzik bennük a talaj termékenysé­gének és szabályozó képességének kialakításában alapvető szerepet játszó ún. organomerális komple­xus, mely a talajképződés folyamán évszázadokon, évezredeken keresztül a talajdinamikai folyatok ré­vén alakul ki, és ahol ez nincs meg, hiánya nehezen pótolhjató, ill. helyettesíthető. Igaz ugyan, hogy ilyen talajokba bevihetünk nyers szerves anyagot, szerves trágyát, komposztokat és ez javít a helyzeten. Ezek azonban részben lebomlanak, részben stabilabb szerves anyagokká alakulnak át, ami máraz organomineráliskomplexushoz kezdemé­nyeket jelenthet, ez utóbbi folyamatok azonbanf rend­kívül lassúak. Ez adata azt az ötletet, hogy szabályo­zott hatású, talajjavító-tápanyagszolgáltató keveré­keinkben az alkalmazott komponensek és keverék­­rendszerek spontán egymásra hatásának tényezőivel (amit 2. ábránkban az oda-vissza mutató nyilak mint kölcsönhatásokat jeleznek) ne kizárólagosan számol­junk, hanem kémiai folyamatok beiktatásával új köl­csönhatásokat alakítsunk ki, melyek az organomine­­rális komplexus adalékanyagának, ill. az organomi­nerális komplexus helyettesítésére és pótlására alkal­mas mesterséges anyag rendszerek előállítását teszik lehetővé. A Humalgit előállítása Egy kg humifikált osli tőzeghez (stabilitási koef­ficiense K = 0,01 nagyságrendű) számítva 1010,6%­­os KOH-val készült oldatota légszáraz tőzegre ráönt­jük és megfelelő keverés után 24 óráig szobahőmér­sékleten állni hagyjuk. A keverést az első 6 órában egyenletes időelosztásban még háromszor négy-öt perc időtartamra megismételjük, majd a kioldásra le­állított elegyet 24 óra múlva savas kezelésnek vetjük alá. Ekkor a kioldott K-humátot (sötétbarna színű ol­dat) először a kezelt tőzegről leszűrjük és a szűrés be­fejezése után abamaszfiiűkáliumhumát oldat humát­­jainak kicsapásaihoz (huminsav alakban) 0,5 M HíSO-t-et használunk, mégpedig minden 101 oldásra felhasznált KOH-ra számítva egy liter 0,5 mólos kén­­savat A kicsapás oly módon történik, hogy az oldathoz óvatos keverés közben a kénsavat hozzáadjuk, mi­közben folyamatosan kevergetéssel légszáraz algini­­tet keverünk az elegybe. Egy kg eredetileg felhasz­nált tőzegre számítva minimálisan 6 g, maximálisan 760 g alginit bekeverésével különböző összetételű humalgit sorzatokat nyerhetünk. Vizsgálataink sze­rint legcélszerűbbnek egy kg tőzegre számítva 260- 360 g alginit bevitele látóik. Alapelvi eljárásunk ki­dolgozásának kísérlet sorozatában e tartományba eső humalgitok a Humalgit VII. és Humalgit VIII. össze­tételű adalékanyagokat adták, melyek a későbbiek­ben a legkedvezőbb felhasználhatóságú anyagoknak bizonyultak. A sav hatására a kálium humátokböl huminsav csapadék válik ki, barna színű koagulátum formájá­ban, az alginit szuszpenzió szemcséivel együttesen egy heterogén rendszerbe összeépülve. Ez a csapadék az oldat alján barna massza alakjában kiválik. A ki­válás tökéletes lefolyása és a csapadék tömörülésé­nek kialakulása mintegy 24-30 óra múlva következik be, ami lehetővé teszi a csapadék fázis elkülönítését. A csapadékot ekkor leszüijük és az ily módon nyert nagy víztartalmú, kocsonyás barna anyagot légszá­razra levegőn megszárítjuk. Az ily módon 260 alginit bekeverésével nyert hu­malgit Vü. ill. a 360 g alginit bekeverésével nyert Hu­malgit vm. konzisztenciájában és hatásában a leg­kedvezőbb összetételű nayagnak bizonyult A humalgit Vü. összetételére jellemző, hogy mint­egy 10-15%-ban huminravakat, 85-90%-ban algini­­tet tartalmaz. A Humalgit VIE. 7-9% huminsav tar­talmú és 91-93% alginit tartalmú hegerogén kollid rendszer, amelynek szemcséi azonban összetapad­nak, nem különíthetők el, mivel a huminsavak a lú­gos oldatból az aliginit szuszpenzió szemcséivel együtt folyamatosan csapódnék ki. A Humlagit előállítóra alkalmával kísérleti soro­zatunkba a Humalgit kialakításának egy B változatát is beiktattuk. AB változat a fő eljárásból alkalmazott A változattól (amit az előbbiekben említettünk) csak annyiban tér el, hogy kicsapódása H3PO4 oldatál tör­ténik. (A ki csapásnál 101KOH oldatra számítva 10 ml 85%-os foszforsav oldatot használunk lassan, cseppenként az alginittal együtt a káliumhidroxidos oldatba keverve.) A foszforsavas változatokat a B sorozatban ugyan­úgy, ugyanolyan huminsav alginit aránnyal tudjuk el­őállítani, mint a kénsavas A sorozatban. Az általunk előállított kísérleti sorozatokban 9 féle humalgit sze­repelt az A sorozatban, és 9 féle a B sorozatban. Tu­lajdonságaik részletes vizsgálata alapján mind az A- ban^nind B-ben a vízgazdálkodás szabályozás legna­gyobb hatékonyságát a Humalgit Vü. és a Humalgit VIII. variánsok adták. A részletes vizsgálatok az anyag homogenitása, az ismételt vizsgálatok egybe­hangzóra kedvezőbben tapasztalható a Vü. változa­toknál, éppen ezért e változatot annak hatásvizsgála­ta szempontjából kiemelten kezeltük. A vízgazdálko­dási vizsgálatok azt mutatták, hogy ha egy adott átfo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents