200579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatású talajjavító, tápanyagszolgáltató keverék-rendszer előállítására
HU 200579 A eredményez. Ezek a nyersayagok a következők: 1) algíritek, 2) zeolitok, 3) tőzegek. E három komponens képezi a találmány szerinti keverék-rendszer szabályozó keverékét A rendszer e mellett műtrágyákból álló tápanyagszolgáltató keveréket és egy vagy több aktív hordozót tartalmaz. Tapasztalataink szerint a három, egyenként több komponenst! alkotó komponensei egymással kölcsönhatásba lépnek, és az előre nem várt jó hatás ennek köszönhető. Amint említettük, az utóbbi évek nyersanyagkutatásában az algíritek jelentős szerepet játszottak. A gércei algíritek részletes vizsgálata alapján, de legújabb kutatásainkban a priai (Nagyvázsonyi) algírit és egyéb aliginit készletek feltárására is támaszkodva, az algíritek speciális agrokémiai értéke a következőkben foglalható össze: a) Rendkívül nagy képlékenységük, mely agyagásvány készletükkel függ össze. A legkötöttebb és legszélsőségesebb képlékenységű talajoknál is na-. gyobb az Arany-féle kötöttségi számuk. (Közönséges talajoknál maximum 60 ez a számérték, az algíriteknél jóval meghaladja a 80-at). b) Rendkívül nagy a szervesanyag készletük (6- 12%); ilyen nagy humusztartalma általában a kertészeti, vagy mesterséges földkevéiéknek van. Ráadásul ennek a humusznak rendkívül jó a stabilitási koefficiense, ez nagyobb puffer és adszorpciós készségre utal, ami fosszilis eredetű szervesanyagoknál - mint amilyen az alginit szervesanyag - ritkán szokott előfordulni Ennek az a gyakorlati értéke, hogy az algírit alkalmazásánál a talajokat érő savanyító v?gy lűgosító hatása vagy a tápanyagok kedvezőtlen kimosódása csökkenthető. c) Minden hazai ásványtalajnál nagyobb a nitrogén készletük, azonkívül igen kedvező a mobilis nitrogén-készletük, ami a növények számára a folyama- / tos nitrogénutánpótlásban igen fontos. d) Különösen kedvező az algíritek kálium-készlete is, értéke megfelel a kitűnően ellátott talajok kálium-készletének. e) Jelentős mennyiségű mozgékony magnéziumot tartalmaznak, ami a homoktalajok tápanyagellátásának biztosításában különös előny. Másrészt a hazai nyersanyagkutatásokban a riolitos tufákban és a neovulkáni kőzetek tufáinak üregeiben található zeolitok nagy szerepet kaptak. A zeolites anyagok vizsgálata számunkra elsősorban szerkezetük és szerkezeti felépítésükkel összefüggésből ioncsereképességük miatt érdekes. Ismeretes, hogy a zeolitok térhálós szerkezetének üregeiben a récsváz hézagaiban megkötött ionok cseréltetők. A zeolitok ionforgalom szempontjából ügy viselkednek, mintha szilárd oldatok lennének. Hazánk zeolitokban viszonylag gazdag. A hazai zeolitok két fő típusa a klinoptilolit és a mordenit. A hazai zeolitokban mindkettő megtalálható. Vannak mezőgazdasági alkalmazásra forgalomba hozott standardizált készítmények is, mind pl. a lithofloren. Ennek homogenizálhatósága, elkeverhetősége, szemcséinek méreteloszlása különösen kedvező. A zeolitok tulajdonságai és paraméterei közül a találmány szerinti eljárás szempontjából 3 a következők emelhetők ki* a) Zeolit-homokrendszerek adszorpciós izotermáit vizsgálva azt állapítottuk meg, hogy a megkötött ammőnium-ionok mennyisége nagymértékben függ > a rendszer zeolit-tartalmától. Ennek rendkívül nagy a jelentősége az ammóniumtartalékos szempontjából homoktalajokban. b) Bármelyik zeolit típust vizsgáltuk a klinoptilolit, mordenit és lithofloren közül, mindegyiknek specifikusan nagy a káliumkötő képessége, ami a nemzetközi szakirodalom már említett megállapításai szerint a homoktalajok tápanyagforgalmának megjavításában az egyik legjetyitőtebb tényező. c) Megállapítottuk hogy a zeolitok megfelelő arányban történő alkalmazásával, az algíritekkel keverve a homoktalajok vízgazdálkodásának módosítása szempontjából jól szabályozható rendszer képezhető. A zeolitok alkalmazása a szélsőségesen képlékeny alginit kezelhetőségét és homoferizálását is jól szabályozhatóvá teszi. Vizsgálataink szerint hazai tőzegeink közül kiemelkedő jelentőségű az osli tőzegkészlet Jelentősége abban áll, hogy mésztelen, ami azárt fontos, mert pH-értéke mészadagolással tetszés szerint szabályozható. Legsavanyúbb előfordulási formáinak különösen nagy a szerkezetstabilitása, és kitűnőn) rostos szerkezetűek. így ez a tőzeg a találmány szerinti három komponensű szabályozó keverék egyik legfontosabb alapanyaga. Az osli tőzegek következő tulajdonságai, illetve paraméterei emelhetők ki a találmány szerinti eljárásban való alkalmazás szempontjából: • a) Kitűnő szerkezeti tulajdonság és nagy szerkezetstabilitás, ami összefügg alacsony humifikáltsági fokukkal. Ez a stabilitási koefficiens mérések segítségével megállapíthatóan egy nagyságmiddel kisebb érték, azaz egy nagyságrenddel kisebb humifikáciős fok, mint a hazai közönséges tőzegeké, vagy lápföldeké. Ez azt jelenti, hogy az osli tőzeg homoktalajokba bedolgozva is megőrzi szerkezetstabilitását, hosszabb ideig, mint a közönséges tőzegképződmények. b) A nagy szeikezetstabilitás és a kis humifikáciős fok mellett viszonylag kedvező a tápanyagszolgáltató képességük, elsősorban a nitrogénszolgáltató képesség. A világon a legtöbb tőzegféleség esetében ez a két tulajdonság rendszerint ellentmond egymásnak, hazai tőzegeink közül az osli tőzegféleségekben található meg e tulajdonságcsoportok kedvező egyensúlya. c) Az osli tőzegek nagy vízmegkötő képessége és a bennük található huminsavák kolloid és adszorpciós tulajdonságai különösen kedvező hatásúak a homoktalajokban. A találmány szerinti talajjavító-tápanyagszolgáítató keverék előállítási eljárás elvi alapja tehát az, hogy a komplex hatást egyrészt egy olyan, önmagában három összetevőből álló komponens segítségével valósítjuk meg, amelyben a tényezők egymásra hatásával tetszés szerinti szabályozhatóság alakítható ki, másrészt új hatástényezőket hozunk létre. Az algíritek felsorolt kedvező tulajdonságai - a szélsőséges képlékenység és vízmegtartó képesség - különösen előnyösen alkalmazhatók homoktalajok javításánál. Ugyanakkor ezek az anyagok kedvező-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
