200579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatású talajjavító, tápanyagszolgáltató keverék-rendszer előállítására
HU 200579 A 1 A találmány tárgya eljárás, szabályozott hatású talajjavító tápanyagszolgáltató szerves-ásványi anyagkeverék-rendszerek előállítására. A4 328 025 sz. USA-beli szabadalmi leírás tőzeget és alginitet is tartalmazó, főként trágyázószer hatású keverékek előállítására vonatkozik, mely meghatározott mikroelem-tartalmú, tápanyagszolgáltató keverék. A talajban szabályozott hatást nem fejt ki. A175 635 és 162 799 sz. magyar szabadalmi leírások földkeverékek előállítását írják le, melyek azonban nem adalékanyag-funkciót töltenek be, hanem a növények beültetésére alkalmas közeg terem* tésére irányulnak. Ismeretes, hogy a szélsőségesen rossz tulajdonságú talajok javítására kidolgozott klasszikus eljárások (meszezés, gipszezés, digózás, tőzegekkel és lápföldekkel történő talajjavítás) mellett a hazai nyersanyagkutatás legújabb eredményei több helyen olyan anyag részletes vizsgálatához vezettek, melyek talajjavításra alkalmasnak látszanak. Egyik ilyen, a legutóbbi években „felfedezett nyersanyag a hazai alginit-készlet. Egyes intézmények elsősorban az^lginitek ipari felhasználásával kapcsolatban végeztek kutatásokat Az alíginitek amellett, hogy meszes, valamint csillámos anyagokat és kvarcot is tartalmaznak, gazdagok agyagásványokban is. A legfőbb agyagásványokat, így a montmorillonitet, illitet és a kaolintitet egyaránt tartalmazzák. Ez az Összetétel meghatározza fizikai tulajdongásaikat. Talajtani szempontból az alginitek igen írnom szemcséjű, kötött anyagokat tartalmazó rendszerek, melyeknek rendkívül nagy a képlékenysége víz hozzáadására. Az alginitek fontos fizikai tulajdonsága nagy képlékenységük és igen gyenge vízvezető képességűk. Ezért ez a nyersanyag a szélsőségesen nagy vízvezetőképességű homoktalajok vízvezetésének csökkentésére alkalmas. Erre vonatkozó vizsgálataink azt mutatták, hogy 10%-nál nagyobb mennyiségű alginit alkalmazása tiszta kvarchomokban jelentősed megváltoztatja az Arany-féle kötöttségi számot. AÍ alginitek Arany-féle kötöttségi száma 80-90 között van, ami azt jelenti, hogy homoktalajok 30 körüli Aranyféle kötöttségi számot adott mennyiségű alginit jelenléte már kedvezően módosítja a vályogtalajok irányába. Az alginitek laza homoktalajokba való keverése jelentős mértékben megváltoztatja a homoktalajok vizvezető képességét Tekintettel arra, hogy a homoktalajok fizikai tulajdonságainak javítási jelenleg elsősorban tőzeget vagy egyéb szervesanyagot használnak, az Ültetvények telepítése előtt ezzel kapcsolatban kötelező hatósági előírás van. Az ültetvények telepítésénél az 1% humusztartalom alatti homoktalajoknál kötelező a talajjavítási előírás betartása, mely az 1 hektárra adagolandó szervesanyagot 60-80 tonna/hektár mennyiségtől - a talajviszonyoktól függően -jóval 100 tonna feletti mennyiségben is megszabhatja. Olyan, telepítésre kerülő területen, ahol a homoktalajok esetében a humusztartalom 1-1,5% között van, illetve vályogtalajon 1-2% közötti vagy esetleg humuszban szegény, hasonló szervesanyagtartalmú agyagtalajokon 50/t/ha szervesanyag bedolgozása szükséges. Hasonló módon előírják az ilyen talajoknál - ha savanyú homoktalajról van szó - a meszezést is. Ez esetleg meszes lápfölddel végrehajtha2 tó (Szabó János: A melioráció kézikönyve, Mg. Kiadó, Budapest, 1977). A talajjavítás módja ilyenkor 35-45 t/ha lápföldnek és 2^-35 t/ha kalciumkarbonátnak (mész) a talajba való bedolgozása. A hazai homoktalajok a hazai összes művelhető területnek 25-29%-át teszi ki, így - különösen, ha a hasonló adottságú földes kopárokat, és a nyersen kialakított zöld felületek létesítésére humuszdúsításra kijelölt területeket is beleszámítjuk - nagyon csekély az a terület, amenyen hatékony talajjavítás hajtható végre. Ez a fentiekből világosan kitűnik, hiszen több, mint 15milUóh^k^kü^iböizőá]lqx^)anlévőtalajterület hasonló elgondolások szerinti javításra lenne szükség, ami sem költségben, sem munkaerő- és anyagráfordítás tekintetében nem oldható meg. Ugyanakkor a homoktalajoknak szélsőségesen rossz a vízgazdálkodásuk és szélsőségesen rossz a tápanyaggazdálkodásuk is. Ezzel kapcsolatban a nemzetközi szakirodalom különösen kiemeli azt az ellentmondást, hogy az eredményes tápanyagellátáshoz nagymennyiségű műtrágyát kellene kivinni, uyanakkor ennek érvényesülési feltételei ilyen talajokon javítás nélkül igen rosszak. F. E. Bear szerint (Soils in Relation to Crop Growth, Reinhold Publ. Co. New York, Chapman and Mall, London, 1965) ez különösen érvényes mind a nitrogénellátásra, mind a káliumellátásra. A kálium-hiány mellett gyakran nagy gond a magnézium-hiány is, gondoskodni kell továbbá a megfelelő kalcium utánpótlásról is. Az alapvető probléma a fenti szerző szerint az, hogy hiány van mind az anyagkolloidokban, mind pedig a szervesanyagokban. Kiemelik azt is, hogy az egyedüli megoldás az értékes szervesanyagok, vagy szervestrágyák bevitele mellett az igen lassú hatású tápanyagformák, műtrágyák bevitele. Mindezeknek a gyakorlati kivitelezése, és a nyersanyag háttér biztosítása azonban korántsem egyszerű. A találmány célkitűzése, hogy a talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak többirányú, együttes javítását lehetővé tegyen, viszonylag kis mennyiségű talajjavító anyag bedolgozásával A találmány szerinti eljárás kidolgozásánál abból a megfontolásból indultunk ki, hogy a szélsőségesen rossz fizikai tulajdonságú és tápanyagkészletű talajoknál - mint amilyenek a homoktalajok, vagy a nyers, kopáros talajok - az egyes tulajdonságokat kiemelve egy-egy ismert javítási módszerrel részleges eredményeket tudnak csak elérni. Például szervesanyag adagolással vagy tőzeggel a vízgazdálkodás javítható, a szerveskolloidok mennyiségének növelésén keresztül. Meszezéssel, vagy műtrágyázással a tápanyagkészlet növelése és a savanyúság csökkentése érhető el. Egyenként és részletesen az egyes anyagok hatását vizsgálták ilyen szempontból, felismertük azonban, hogy a homoktalajok hatékony javítása csak komplex módon lehetséges, a homoktalajok termékenységének fokozását elősegítő és a termelés gátját jelentő összes tényező figyelembevételével. Három olyan fotnos nyersanyagot találtunk, melyek külön-külön bizonyos hatások elérésére alkalmazhatók, azonban együttes, empirikus úton meghatározott módon történő alkalmazásuk egy többkomponensű keverékrendszer részeként komplex hatást 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
