200578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás titán-dioxidot tartalmazó optikai film előállítására
13 HU 200578 B 14 Amint fentebb leírtuk, találmányunk lehetővé teszi kívánt „nd” értékű egyenletes titán—dioxid-film kialakítását nagy reprodukálhatósággal számos típusú tárgy felületén, viszonylag rövid idő alatt. A találmány szerinti eljárás ipari alkalmazása semmiféle különleges berendezést nem igényel. A találmány szerinti eljárás értelmében a tárgy a reakció során kivonható, és visszahelyezhető a reakciórendszerbe annak eldöntése után, hogy a film növesztését folytatjuk-e vagy sem. így mód nyílik az „nd" érték célszerű szabályozására. Ez nemcsak bármilyen kívánt irterferenciaszín létrehozását teszi lehetővé üvegáru, kaolin, porcelán, polimerek és más tárgyak fénymázának eseteiben, hanem az egyenletes „nd” értékű filmek meghatározottabb irizáló hatással rendelkeznek, és így nagyobb piaci értékű termékekhez juthatunk. Továbbá, mivel az eljárás bármilyen görbületű vagy hullámos felületen alkalmazható, sőt üvegedény vagy elektromos izzólámpa belsejében is végrehajtható, amely majdnem teljesen zárt felület, a fénymáz céljából való alkalmazási területe kiterjeszthető, és alkalmas olyan új termékek kidolgozására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. Továbbá, a maszkírozási módszer lehetővé teszi előre meghatározott jellegű interferenciaszínek létrehozását, amivel újszerű díszítő hatás érhető el. Ezen felül — mivel a találmány szerinti eljárás a méret szempontjából elvben nem korlátozott — olyan, nagy méretű tárgyakra is alkalmazható, mint például az ablaküvegek, és olyan kis méretű tárgyak esetében is, mint a csillámpalalemezek vagy az üveggyöngyök. Az „nd” érték könnyű szabályzása és a film vastagsági növekvésének gyorsasága a többrétegű filmek esetében mind az optikai, mind a díszítő célú alkalmazások szempontjából előnyös. Ha a feltaláló által a 49—46480 számú publikált japán szabadalmi bejelentésben közölt módszert kombináljuk, akkor az 58—12564 számú publikált japán szabadalmi bejelentésben közölt többrétegű filmek vákuumtechnika alkalmazása nélkül megvalósíthatók, és a találmány szerinti eljárást felhasználhatjuk visszaverődés elleni bevonatok és interferenciaszűrők előállítására. Továbbá, ha több lapos üveglemezt alkalmazunk a találmány szerinti eljárás átmeneti szubsztrátumaként, akkor az így kapott titán— dioxid-filmek nátrium-hidroxid-oldattal melegítés útján leválaszthatók, és így hordozó anyagoktól — például csillámpalalemezektől — mentes, gyöngyházfényű pigmenteket állíthatunk elő. A találmány szerinti eljárás fémfelületeken Is alkalmazható, ha azokat megfelelő módon szilikáttartalmú réteggel vonjuk be. A találmány szerinti eljárás alkalmazható továbbá műanyagtárgyakon is, ha azok felületét hidroxilcsoportok bevezetésével módosítjuk. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákban részletesen ismertetjük. A példák azonban nem korlátozó jellegűek, mert reprezentatív jelleggel választottuk ki; a találmány szerinti eljárás a tárgyak alakja, mérete és anyagi minősége, valamint különböző vízben oldható titanát-észterek lehetséges kombinációi, valamint a filmképző anyalúg változatos összetételei, továbbá a vízben oldható titánészterek és vasvegyületek lehetséges kombinációi következtében rendkívül sokoldalú. Az adott esetnek mefelelő legkedvezőbb feltételeket az e területen jártas szakember standard módszerek alkalmazásával könnyen megállapíthatja. 1. példa (1) Vizes titán(IV)-tetraklorid-oldat készítése 35 g (reagens tisztaságú) titán(IV)—tetrakloridot mérünk egy 250 ml térfogatú Erlenmeyerlombikba, és szelőzőfülkében 20 g ionmentesített vizet csepegtetünk hozzá. Előbb sárgásfehér massza képződik, a víz teljes mennyiségének hozzáadása után azonban némileg viszkózus, sötétsárga folyadék keletkezik. A gravimetriás elemzéssel megállapított titánkoncentráció 3,5 mól/liter. (2) Glicerin-titanát-észter előállítása 50 ml üvegedénybe 3 g (1)—ben készített titán(IV)—tetraklorid—oldatot helyezünk, és 3,6 g (reagens tisztaságú) glicerint adunk hozzá. Oldódás után a keveréket forró lemezen melegítjük, és a vizet eltávolítjuk. A hevítést addig folytatjuk, amíg a glicerin párologni kezd, és a keverék igen viszkózussá válik. Szobahőmérsékletre való hűtés után viasszerű, szilárd terméket kapunk. Ehhez 1 ml ionmentesített vizet adunk, és oldás céljából enyhén hevítjük, majd 300 ml össztérfogatra hígítjuk. Az oldat számított titánkoncentrációja 35 millimól/liter. (3) Üveglemezek előkezelése Ablaküvegtáblát körülbelül 5 cm x 7 cm méretű darabokra vágunk, és 300 ml térfogatú üvegedénybe helyezzük, amelybe 1 n nátronlúgoldatot töltünk úgy, hogy a lemezeket teljesen ellepje. Az üveglemezek közé célszerűen megfelelő elválasztókat teszünk, hogy felületük össze ne tapadjon. A rendszert forró vízfürdőben körülbelül 20 percig melegítjük, utána a lemezeket friss vízzel és szivaccsal leöblítjük, majd 5 cm x 1 cm méretű darabokra vágjuk. (Ügyeljünk arra, hogy csupasz kézzel ne érjünk a felületükhöz.) Az így kapott üvegdarabokat ionmentesített vízben tároljuk, és így használjuk fel a következő példákban egészen a 9. példáig Kémcsőbe előbb 10 ml ionmentesített vizet teszünk, hozzáadunk egy csepp (körülbelül 0,05 ml) (2) szerint készült glicerin-titanát-oldatot, és 4 csepp (körülbelül 0,2 ml) tízszeresére hígított sósavat csepegtetünk hozzá keverés közben. Ezután belehelyezünk egy fentiek szerint tárolt üvegdarabot, és forró vízfürdőben körülbelül 30 percig melegítjük. Ezután az oldatot elvetjük, a lemezt előbb friss vízzel, majd ionmentesített vízzel mossuk, szárítjuk, és utá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
