200572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy szemcseméretű alumínium-trihidroxid előállítására
7 HU 200 572 B 8 lehűtsük, hogy maximális hőmérséklete legfeljebb 60°C legyen. A találmány szerinti eljárásban a nagyon finom szilárd szemcséjű alumínium-trihidroxid elválasztására Zs elválasztó zónát alakítunk ki a 2. és n egységek között vagy a bontó zóna B csoportjának egyik egységében. A Zs elválasztó zónát a bontó zónában cirkuláló nagy szárazanyag tartalmú szuszpenzió legalább egy részével táplálhatjuk, azaz az áramló anyagtömeg nagy részével vagy teljes egészé vei. Az 1. ábrán ábrázolt folyamatábrán a Zs elválasztó zónába a bontó zónában cirkuláló Ln-3 szuszpenzió áramának L(n-3), részét vezetjük be, míg a másik L(n-3)2 részt a következő n-2 bontó egységbe vezetjük. Az, hogy a bontó zónában cirkuláló nagy szárazanyag tartalmú szuszpenzió teljes anyag áramát, például Ln-3, vagy ennek egy részét, bevezetjük a Zs elválasztó zónába, lehetővé teszi, hogy a cirkuláló anyagtömegben lévő finom szemcséjű részecskék — amelyeknek maximális átmérője 40 jx — számának legalább 5%-át tartalmazó Lsi frakcióval kivonjuk, míg a maradók Ls2 szuszpenziót a bontó zóna legalább egy egységébe, például n-2 egységébe juttassuk. Kívánt esetben a bontó zónában cirkuláló túltelített alkálifém-aluminát oldatból a maximum 40 m átmérőjű finom részecskék összes számának 5 — 40 %—át, előnyösen 10 — 20%-át tartalmazó frakciót vonunk ki. Az elválasztó zónában az elválasztást különböző módokon végezhetjük, mint például dekantálással, ciklonos elválasztóval, szűréssel vagy centrifugálással, illetve ezek kombinációival. Két elválasztási módot kombinálhatunk, mint például a dekantálást a ciklonos elválasztással vagy a dekantálást a szűréssel. A bontó zónában cirkuláló anyagtömegből kivont finom részecskéket tartalmazó Lsi frakciót ismert módon kezeljük, abból a célból, hogy a finom részecskék számát legalább 50 %-kal csökkentsük mielőtt a Bayer-féle zóna leg alább egy egységébe visszacirkuláltatjuk. A kezelést végezhetjük például a részecskék legalább részbeni, például 50%-ának, a feloldásával. Az oldást végezhetjük a Bayer-féle eljárás valamelyik ismert lépésében, így amikor az elbontott és visszacirkuláltatott alkálifómaiuminát-oldatot besűrítjük, vagy amikor az ércet feltárjuk vagy abban a lépésben, ahol az érc oldásánál kapott szuszpenziót eltávolítjuk. A finom részecskék számának legalább 50%-kal való csökkentését végezhetjük kémiai agglomerálással is. Az agglomerált részecskéket ezután felhasználhatjuk, mint oltókristályokat a bontó zóna A csoportjának 1 -tői p egységek legalább egyikében. Azután, hogy a nagy szárazanyag tartalmú szuszpenzió a szükséges ideig a bontó zónában tartózkodott és teljes egészében vagy részben elválasztottuk az elválasztó zónában, a szuszpenzió Ln-1 részét — ami a teljes térfogat legfeljebb 50%-a, előnyösen 30%-a — a C osztályozó zónába vezetjük. Innen Lg durva szemcséjű alumínium-trihidroxid részecskéket tartalmazó részt és Lc szuszpenziós részt távolítunk el, amit ezután a bontó zónában cirkuláló szuszpenzióval egyesítünk. A bontó zónából az Ln szuszpenzió-közvetlenül a D szilárd-folyadék elválasztóba vezetjük, ahonnan az La folyadék fázist a Bayer-féle eljárás következő részébe vezetjük, míg az Sa szilárd fázist — ami nem meghatározott szemcsenjéretű alumínium-trihidroxid kristályokból áll — oltókristálynak használjuk, visszacirkuiáltatva a túltelített alkáiifém-aluminát-oldatot tartalmazó bontó zóna legalább egy egységébe. Az elbontandó nátrlum-aluminát-oldatba az Sa szilárd fázist, mint oltókristályt szilárd formában, vagy a nátrium-alurninát-oldat teljes egészével vagy egy részévei előzőleg eldiszpergálva szuszpenzió formában adagolhatjuk be. Egy másik lehetséges megoldás szerint az alumínium-trihidroxid oltókristályok kisebbik részét az első, a további részét pedig a második bontó egységbe vezetjük be. Általában a második bontó-egységbe bevezetett alumínium-trihidroxid oltókristályok mennyisége a visszacirkuláltatott oltókristályoknak legalább 70 t%—át teszi ki. A fentieknek megfelelően az elbontandó alkálifém-aluminát-oldat teljes egészét is bevezethetjük a bontó zóna első egységébe. Előnyös ha az alkálifém-aluminát-oldat legalább 201%át a bontó zóna első egységébe, míg a maradék részt a második egységbe vezetjük. Az eljárás fent említett változatainak megfelelően a bontó zóna első egységében a maximális hőmérséklet 65 — 80°C között lehet, míg a második egységben 50 — 65°C. A találmány szerinti eljárás egyedi kivitelezési módját szemléltetjük a 2. ábrán. A 2. ábra szerinti megoldásnál a Zs elválasztó zóna maga az n-2 bontó egység. Ezt az elválasztó zónát a kialakult szuszpenzió teljes egész anyagtömegével Ln-3 tápláljuk. Az Lsi frakciót, ami a cirkuláló Ln-3 anyagáram 40 (x-nál kisebb szemcseméretű finom részecskéinek legalább 5%-át tartalmazza, a Bayer-féle eljárás egy egységébe történő visszavezetése előtt összekeverjük a D szilárdfolyadék elválasztóból távozó La folyadókfázissal. Ezt az ábra nem mutatja. Az I_S2 szuszpenziós részt a bontó zóna n-l egységébe vezetjük. A találmány szerinti eljárást a következő példákon keresztül mutatjuk be. 1 .példa A találmány szerinti eljárás bemutatására egy ipari túltelített nátrium-alurninát-oldat bontását mutatjuk be. Az oldatot az alábbi összetételű franciaországi és afrikai bauxitok egyenlő tömegű keveré-6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
