200556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás infarktus és hipertónia ellen hatásos akriloil-aminosavak és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 200556 A 4 nos helyen keletkezik, mint a myokardialis infarktus. Ennek megfelelően a találmány szerinti készítmény a hypertóniát is védeni képes. Kísérleteink szerint ugyanis a normá­lis patkányok egy részénél a kálium-klorid­­-oldat intra-pericardiális bevitele nem in­farktust, hanem hypertóniát okozott. (A fenti tényből az következik, hogy az infarktus és a hypertónia azonos támadáspontokon jöhet létre!). Amennyiben a hypertonia kifejlődött, a találmány szerint előállított vegyületeket tar­talmazó készítmény több napon át adva visz­­szaszorítja a hypertóniát. A hypertonia kivé­dése volt tapasztalható spontán-hypertóniás patkányon. Több kísérleti példa szerint leirt inkubálás után sikerült több vegyületet azo­nosítani. Ezek az alábbiak: L-í-N-akriloil-ornitin b-p-akriloil-hidroxi-fenil-glicin N-akriloil-p-hidroxi-fenilglicin­­-etilészter A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon mutatjuk be: 1. példa 0,1 g L-p-hidroxi-fenil-glicint 10 inl fi­ziológiás sóoldatban feloldunk, majd az oldat­hoz 0,2 g akril-savmetilésztert adunk. Az elegye! 5-6 °C-on 72 órán át tároljuk, majd a kísérleti patkányoknak 1 ml/testsúly­­-kg dózisban adagoltuk. Eredmény: Az EKG-dome akutan kimarad, és 3-4 nap múlva nem lép fel in­farktus. 2. példa Mindenben az 1. példában leírtak sze­rint jártunk el, azzal az eltéréssel, hogy ak­­rilsav-metilészter helyett akrilsav-etilésztert használtunk. 3. példa Mindenben az 1. példában leírtak sze­rint jártunk el, azzal az eltéréssel, hogy L­­-p-hidroxi-fenil-glicin helyett ornitint hasz­náltunk. Példák az izolált vegyületek kémiai elő­állítására: I. példa L- & -S'-akriloil-orniün előállítása 5,53 g L-ornitiri-mono-hidrokloridot ol­dunk 260 ml desztillált vízben. Az oldatot 80- -90 °C-ra melegítjük és hozzáadunk 20,65 g 4 NazC03-at, és 4,29 g bázikus réz(II )-karbo­­nátot [CuC03.C-u(0H )z]. Az elegye! 20-25 per­cig ezen a hőfokon keverjük, majd melegen szűrjük. A szűrletet +5 °C-ra hűtjük és in­tenzív keverés mellett 21,0 ml akrilsav-an­­hidridet csepegtetünk hozzá, 1 óra alatt. Ugyancsak +5 °C még 3 órán át keverjük, majd egy éjjel hűtőszekrényben állni hagy­juk. A kivált Cu-komplexet 3x5 ml hideg (5 °C) vízzel mossuk. A leszűrt anyagot elő­ször 60 ml izopropanolban, majd ismételt szűrés után 60 ml koloroformban szuszpen­­dáljuk. Szűrjük, szárítjuk. Op.: 250 °C felett. Kitermelés: 3,8 g bázikus réz-komplex. Mólsúly: 533, 636 Elemanalízis: számított: talált: C 36,01 35,97 H 5,29 5,20 N 10,498 10,51 3,8 g bázikus Cu-komplexet 100 wl víz­ben szuszpendálunk, majd lassú ütemben HíS-gázt buborékoltatva bontjuk a komple­xet. Csontszénnel derítjük, majd katalitikus mennyiségű hidrokinon jelenlétében vákuum­ban bepároljuk, úgy, hogy a fürdő hőmér­séklete nem haladhatja meg az 50 °C-ot. Izo­propanolban szuszpendáljuk, szűrjük. Kitermelés: 2 g. Op.: 250 °C. Oldódik: vízben (jól), Mólsúly: 186, 268 metanolban (kevéssé) Összegképlet: CsHhNzOs Elemanalízis: számított: talált: C 51,58 51,62 H 7,58 7,51 N 15,04 14,98 IR: 3420 3080 995 960 1660 1630 1590 1560 1420 1250 Tárolás: +5 °C (sötétben) II. példa L-N-akriloil-p-hidroxifenil-glicin 6,3 g L-p-hidroxi-fenil-glicin-hidroklori­­dot forrón oldunk 210 ml vízben, majd kb. 80-90 °C-on hozzáadunk 13,3 g bázikus réz­­-karboriétot [CuC03.Cu(0H)2] és 19,5 g NazCOj-ot. 20 percig ezen a hőfokon kever­jük majd szűrjük. A szürletet 5 °C-ra hűt­jük és keverés közben 19,4 g akrilsav-an­­hidridet csepegtetünk, kb. 1,5 óra alatt. A csepegtetés után még ezen a hőfokon (5 °C) még három órán át keverjük és egy éjjelen át hűtőben állni hagyjuk. A kivált réz-komplexet szín jük, 3x20 ml vízzel mos­suk. A leszűrt anyagot először 80 ml izopro­panolban, majd ugyanennyi kloroformban szuszpendáljuk. Szűrjük, szárítjuk. Kitermelés: 2,8 g. Op.: 265-270 °C, Mólsúly: 603, 512. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents