200547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidratált, nagy energiatartalmú, növényi eredetű takarmányadalék előállítására
A találmány eljárás hidratált, nagy energiatartalmú, növényi eredetű takarmányadalék előállítására. Az utóbbi években a szakemberek figyelmébe a tejpótló bárány-, borjú- és malactápszerek fejlesztése terén olyan növények magvai kerültek, amelyekben a fehérje biológiai értéke megközelíti a tej, a tejpor, illetve a savópor fehérjéinek biológiai értékét. A tej- és tejtermékek helyettesítése magvakkal indokolt, mert a bennük lévő fehérjék, szénhidrátok, zsírok és egyéb biológiailag aktív vegyületek előállítási költsége az előbbieknél jóval kisebb, s ezzel a növendékállatok felnevelési költsége lényegesen csökken, ugyanakkor élelmezési célra jelentős mennyiségű állati eredetű táplálékot, tejet és tejterméket szabadítanak fel. Ezzel szemben több szerző megállapította, hogy a növendékállatok (borjak, malacok, bárányok) a választás előtti időszakban a növények táplálóanyag-tartalmát kedvezőtlenül használják ki (Kovács F.: Állathigiénia, Mezőgazdasági Kiadó Vállalat, Budapest, 1980). A nagy táplálóértékű magvak (pl. szójabab, borsó, bab, csillagfürt) kedvezőtlen hatása a termékek nagy savmegkötő képességgel, tripszíngátló és hemaglutin, továbbá depressziót okozó oligoszaharid tartalmával hozható összefüggésbe. Továbbá megállapítható, hogy a szopós állatok bélcsatornájából a magvak fehérjéinek bizonyos csoportjai natúr állapotban felszívódhatnak, és az állatokat allergizálhatják. A magvak felsorolt kedvezőtlen hatása a szopós állatoknál klinikailag megfigyelhető táplálékhasznosítási zavart, hasmenést, gyomor- és bélgyulladást, növekedési depressziót idézhetnek elő. Ismeretes, hogy a szopós állatok oltógyomrában (gyomrában) életük első heteiben fehérjebontó enzim és sósav még nincs, ezért a választás előtt az állatok a növényi fehérjéket szegényesen emésztik. Nemrég bizonyították, hogy a szójababbal takarmányozott szopós állatok bélbolyhai ellaposodnak. A bélbolyhok ellaposodása levezethető abból a jelenségből, hogy a szegényesen emésztődött szójabab fehérjék és oligoszacharidjai a bélcsatorna baktériumainak adnak táptalajt, egyes fehérjebontó mikroorganizmusok erőteljesen elszaporodnak, ezek biogén aminokat és más toxikusán ható vegyületeket termelnek. Ezek a rendellenes bomlástermékek a májban és magában a bélcsatornában is sérüléseket (vérkeringési zavart, bélbolyhok sorvadását és elhalását) okoznak. A szakirodalomban ismert az a törekvés, hogy a szopós állatok takarmányozására és az emberek tápláláséra felhasznált növényi magvak kedvezőtlen hatását csökkentsék, ill. kiküszöböljék. Az 1965940. sz. NSZK szabadalmi leírás szerint kiindulási anyagként izolált fehérjét (szójababot is ) használnak, melyet baktéri-1 um és penész eredetű enzimekkel élelmiszeripari célra aminósavakig bontanak. A módszer hátránya takarmányozási szempontból, hogy a magvak fehérjén kívüli táplálóanyaga és biológiailag aktív vegyületei elvesznek. A 171.944. ljsz. magyar szabadalmi leirás szerint a nagy fehérjetartalmú magvak őrleményét 40- 50 °C-on, lúgos vagy savas közegben mikroorganizmusok által szintetizált protolitikus enzimkészitményekkel hidrolizálják. Az eljárás előnye, hogy a fehérjék emésztését és hasznosulását lényegesen elősegítik, de a 40- 50 °C hőkezelés a magvak gátló faktorainak inaktiválására nem alkalmas, ugyanakkor kb. 10- 15%-os fehérjeveszteséget is okoz. A 4.325.868. számú USA szabadalmi leírás szerint az olajmagvak protein tartalmát 6,0-9,0 pH-án vizes közegben, majd 2,0-3,0 pH- n erősen savas közegben részleges hidrolízissel oldják, ezt követően 80-100 °C-on hevítik, a szuszpenziót 6,0-8,0 pH-ra semlegesítik és ultraszűrik. A leírás szerinti eljárás előnye, hogy emberi táplálkozásra alkalmas kis energiatartalmú fehérjét kapnak, de a módszerrel szopós állatok részére alkalmazható termék nem keletkezik. Ez a fehérje is a szopós állatokkal rosszul értékesíthető, eredeti állapota megmarad. Továbbá a termékből az ultraszűréssel sok, a szopós állatok részére szükséges táplálóanyag (zsír, szénhidrát, biológiailag aktív vegyületek) eltávozik. A 4.054.679. sz. USA szabadalmi eljárás szerint extrahált szójabab darából humán fogyasztásra részleges hidrolízissel, kis energiatartalmú, nagy koncentrációjú oldható fehérjét és szénhidrátot tartalmazó, baktériummentes, színtelen, szagtalan terméket állítanak elő. Az eljárás lényege, hogy az extrahált szójabab őrleményt vizes közegben 3,5- 5,5 pH-n, nagynyomású sterilizáló és dezodoráló gőzöléssel, 225- 400 °F hőmérsékleten 3-30 percig kezelik. A zagy hűlése közben a pH-t 6-10,5-re emelik (a fehérje minimális denaturációjával), majd vízzel elegyedő folyadékot vagy porlasztva szárítón vízben szuszpenzálható port ké- 65 szítenek belőle. Az eljárás hátrá-2 HU 200547 A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3