200538. lajstromszámú szabadalom • Fokozott szelektivitású herbicid készítmények és eljárás a két hatóanyag komponens egy reakciólépésben történő előállítására

5 HU 200538 B 6 re ügyelni kell, célszerűen a nitrálást 0 - +5 °C körüli hőmérsékleten végezzük. A nit­­rálósav beadagolása körülményeink között mintegy egy órát igényel. Ezután a rend­szert felmelegedni hagyjuk, majd a reakció­­elegyet 20-40 °C, előnyösen 25-35 °C hőmér­sékletre melegítjük és néhány órás (2-4 óra) utóreakciót tartunk. A reakcióelegyet jégre öntjük, a két fázist elválasztjuk, a vizes fá­zist az oldásnál alkalmazott oldószerrel ext­raháljuk, a szerves fázisokat egyesitjük, majd először nátrium-karbonát híg vizes ol­datával (2-5- tömegX), ezt követően vízzel semlegesre mossuk, végül pl. vízmentes mag­nézium-szulfáttal megszáritjuk. A szárítószer eltávolítása (például kiszűrése) után az oldó­szert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A kapott terméket, amely fő tömegében az (I) és a (II) általános képletű vegyületek keve­réke, kívánt esetben tisztítjuk, például szer­ves oldószerrel vagy szerves oldószerek ele­gyével (diklór-metán, toluol, stb.) kezeljük vagy átkristályositjuk. A találmányunk szerinti eljárásban a ki­indulásként alkalmazott (III) általános képle­tű vegyületre számított kénsav, salétromsav és ecetsavanhidrid mólaránya nagy mérték­ben befolyásolja a keletkezett (I) és (II) ál­talános képletű vegyületek egymáshoz viszo­nyított tömegarányát. Például a növekvő mennyiségű kénsav [(0,1-2,3) mól/mól (III) általános képletű vegyület] az (I) általános képletű vegyület képződésének kedvez, ezzel szemben az ecetsavanhidrid felesleg [(4- -11) mól/mól (III) általános képletű vegyület] a (II) általános képletű vegyület arányát nö­veli. A salétromsav mennyiségének emelése [(1,4-1,7) mól/mól (III) általános képletű ve­gyület] - ha kisebb mértékben is - a termék (I) általános képletű vegyület tartalmát fo­kozza. Igen értékes megállapítás vonható le azon kisérletsorozatunkból, amelyben az ecetsavanhidrid [5 mól/mól (III) általános képletű vegyület], valamint a salétromsav és kénsav együttes mólarányát/mól (III) általá­nos képletű vegyület 2,9 értéken tartva és ezen belül csupán a salétromsav/kénsav mól­arányát 1,2/2,7 - 1,55/2,35 tartomány között változtatva a termék (I) általános képletű vegyület tartalma 30 t%-ról 100 t%-ra nö, majd 2,0/1,9 mólaránytól ismét csökken. Ily módon 1,2/2,7 - 1,55/2,35, valamint 2,2/1,8 - 2,6-/1,3 mólarány mellett a fokozott szelektivitással rendelkező herbicid kombináció tetszőleges összetételben állítható elő. Az (I), illetve (II) általános képletű ve­­gyületeket herbológia szempontból először külőn-külőn vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy 0,5 kg.ha'1 dózisban az alábbi kultúr­növényekre nem fitotoxikusak: az egyszikűek közül: dohány, gyapot, ká­poszta, len, saláta, sár­garépa, sárgadinnye, tők és a hüvelyesek rendjébe tartozó növé­nyek, a kétszikűek kö­zül: árpa, őszi búza, hagyma, kukorica, rizs és zab, ezzel szemben azonos dózisban (0,5 kg.ha'1) számos magról kelő kétszikű és több egyszikű gyomfaj ellen hatásosak. Az (I), illetve a (II) általános képletű vegyületek külön-külőn 2,0 - 3,0 kg.ha-1 dó­zisban totális hatást mutatnak a következők­ben felsorolt, nehezen irtható egy-, illetve kétszikű gyomfajok (gyakorlatilag a legtöbb gyomfaj) ellen: A kétszikűek közül: Abutilon theophrasti Me­dic. (selyemmályva), Ca­­lystegia sepium L. (sö­­vényszulák), Datura stramonium L. (csattanó maszlag), Galium aparine L. (ragadós galaj) és Xanthium strumarium L. (szerbtövis), az egyszikűek közül: Alopecurus myosuroides Huds. (parlagi ecsetpá­zsit), Apera spica-venti L. (nagy széltippan), Poa trivalis L. (sovány perje), Sorghum hale­­pense L. (fenyér cirok) és Panicum capillare L. (hajszálágú córnakő­­les), ugyanakkor azonos dózisban (2,0 3,0 gkg.ha-1) a szója és esetleg az őszi búza kivételével a kultúrnövények is elpusztulnak. Az (I), illetve a (II) általános képletű vegyületeket a különösen ellenálló gyomfajok leküzdésére csak a szója és esetleg az őszi búza kultúrákban lehet alkalmazni. Hasonló a hatásspektruma a szűk alkalmazási területű acifluorfennek - a nátriura-5-{/2-klór-4-(tri­­fluor-metil)/fenoxi)-benzoátnak is, amelyet kizárólag szója vegyszeres gyomirtására használnak. Ezzel szemben azt találtuk, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek találmá­nyunk szerinti keveréke 2,0-3,0 kg.ha'1 dó­zisban elpusztítja az említett, nehezen irtha­tó gyomfajokat (gyakorlatilag a legtöbb gyomfajt), ugyanakkor igen sok kultúrnö­vény (faj) esetében, elsősorban a hüvelyes (pillangós virágú) növényeknél - bizonyos hatóanyag arányokon belül (45.-46. példák) - nem fitotoxikus. Vizsgálataink szerint az (I) és (II) általános képletű vegyületek találmá­nyunk szerinti keveréke a szóján és őszi búzán kívül szelektíven alkalmazható pl. a bab, a borsó, a baltacím, a csillagfürt, a föl­dimogyoró, a lednek, a lencse, a lóbab, a lu­cerna, a vöröshere, vagyis általában a hüve­lyes rendbe tartozó növényfajoknál. Biológiai vizsgálatainkon (45. és 46. pél­dák) túlmenően, biológiai kísérleteink során (47. példa) azt is tapasztaltuk, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek, különö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 o

Next

/
Thumbnails
Contents