200516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagytömegű képi információ random elérésű párhuzamos feldolgozására, intelligens és folyamatos képkijelzéssel
HU 200516 B 2 mozható a megjelenített kép kiterjedése is (vízszintes, függ). Szintén programozható a megjelenítendő kép legelső - a képernyő bal felső sarkában levő - képpontjának képi adat memóriában levő helye. A további - vízszintes irányban jobbfelé megjelenő - képpontokat a memóriában egyesével növekvő címeken képzelhetjük el. Programozható továbbá egy olyan címnövekmény érték, amely az aktuálisan kijelzendő sor első képpontja és az előző sor első képpontja közti címkülönbségre utal. Ezzel a címnövekménnyel valójában egy nagyméretű tárolt kép vízszintes irányú méretét adhatjuk meg, mely képtől csak egy lehatárolt kisebb részlet kerülhet megjelenítésre (a korlátozott vízszintes és függőleges képpontszám miatt). A kép kezdőpontjának változtatásával azonban a képben - mintegy ablakon keresztül - mozoghatunk a megjelenítés folyamán (SCROLL-szám). A feliratozó memória számára külön vannak képkezdet és címnövekmény regiszterek. Külön lehetőség a megjelenítés folyamán egyes sorok, illetve oszlopok többszörös megjelenítése, vagy egyes sorok, illetve oszlopok kihagyása. Minderre sor és oszlop irányban egy-egy táblázat ad módot, melyeknek tartalma programozható. Vízszintes irányban (oszlopműveletek) a táblázat azt mutatja, hogy a következő megjelenítendő képpont hány lépéssel helyezkedjék a memóriában magasabb címen. Ha ez az érték nulla, akkor ismétlés történik, ha 1-nél nagyobb akkor kihagyás. Minden képernyőbeli oszlophoz tartozik egyegy ilyen növekmény érték. A táblázat megfelelő feltöltésével elvileg tetszőleges nagyítás, illetve zsugorításszerű hatást érhetünk el vízszintes irányban. Ugyanez működik függőleges irányban a másik táblázattal. Itt - az egyes képernyőben sorokhoz rendelt - táblabeli értékek a címnövekmény regiszterrel vannak összefüggésben. Azt jelzik, hogy a következő sor kezdőcímének kiszámításához hányszor kell az előző sor kezdőcíméhez a címnövekményt hozzáadni. Ha ez az érték nulla, akkor nincs növekedés, tehát sorismétlés történik. 1-nél nagyobb értékekre meghatározott sorok nem lesznek kijelezve, azaz a kép zsugorodik. A képi információs területről és a feliratozó memóriából megjelenítés céljából kiolvasott adatok többlépcsős folyamat eredményeként alakulnak át kimenő jelekké. Első lépésben mindkét forrásból származó adat egy-egy attribútum táblázatot címez meg. Az attribútum táblázat kimenetei megadják, hogy az adott elemre milyen kiegészítő vezérlési funkciónak kell realizálódnia. Ezen vezérlőjelek vagy egyenesen kimeneti jelként értelmezendőek, vagy egy csoportjuk a megjelenítés további lefolyásába szólnak bele. Ez utóbbiak közül két jelnek - a két attribútum táblázat egy-egy bitjének - kitüntetett szerepe van. A képi információs területből származó adatnak a megjelenítés szempontjából elsőbbsége van, azaz egy ezzel kapcsolatos információ (szín) kerül általában kijelzésre. Ha azonban az előbbi kitüntetett attribútumbitek közül bármelyik aktív állapotban van, akkor a feliratozó memóriából származó adat lesz a megjelenítés szempontjából meghatározó. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a feliratozó memória tartalma meghatározhatja (az attribútum táblázaton keresztül), hogy hol jelenjenek meg a feliratok, illetve hol maradjon látható az eredeti kép. Ugyanakkor a képi információs memória tartalom is utasítást adhat arról, hogy a feliratozó memória utasítása ellenére mégis a felirat jelenjék meg. Ez a képszerkesztési technika háromrétegű kijelzési struktúrát eredményez: háttérrajzolat - a kép a háttér előtt - feliratok a képen. Egy példaképpeni alkalmazásnál egy meteorológiai műholdvevő rendszernél a műholdról érkező - demodulációk után analóg jelként megjelenő - műholdképet digitalizálni, majd a képi memóriában kell helyezni. Ez sűrű mintavételezéssel zajlik le. A konkrét példában egy meteorológiai műholdképes rendszerben a feliratozó memória tartalmazza a kontinensek és tengerek rajzolatát és feliratokat. A képi információs területen a műholdfelvétel lesz tárolva, amely az átvonuló felhősávokat ábrázolja. A felvétel meghatározott adatcsoportja (ezt az attribútum tábla kitüntetett bitjével választjuk ki) azt jelenti, hogy ott nincs felhő, tehát a háttérrajzolat megjelenítése szükséges. A mindenképpen megjeleníteni kívánt, azaz a felhőre is rárajzolandó feliratoknál pedig a feliratozó adathoz tartozó attribútumbit jelzi, hogy nem a képet kell megjeleníteni. A ténylegesen megjelenítendő adat nem közvetlenül kerül az A/D átalakítóra; Közben van még egy színezési tábla, mely a megjelenítendő adat tulajdonképpeni színét választja ki. A táblaelemek valójában a színes TV technika R, G és B (piros, zöld és kék) video csatornáján megjelenő jel pillanatnyi amplitúdójára utalnak. A színezési tábla kimenetei tehát 3 db A/D átalakítón keresztül adja a három színjelet. Ezen jeleket még egy-egy gamma korrekciós áramkörre kell vinni, hogy a lineáris számként értelmezett amplitúdóértékek megfeleljenek a képernyőn megjelenő világosságértékekkel (minden képernyőnek ugyanis ún. gamma torzítása van, amelynek kiküszöbölése nem a monitoron belül, hanem a bemenetűkre kerülő jelben történik). A színező táblából tulajdonképpen kettő van, melyek közül aszerint lesz kiválasztva az aktuális képpontnál az egyik, hogy képi információ vagy felirat a forrásadat. Mind az attribútumtáblák, mind a színezési táblák számítógép felől tölthetők és programozható regiszterek és táblázatok. Ezeknek a képkijelzés alatti töltése vagy olvasása a képen látható zavarjelet okoz, tehát a hozzáférés csak a képkioltási periódusban tanácsos. Miután a képkioltás alatt viszonylag rövid (=2ms) idő áll egy számítógép rendelkezésére, hogy egy táblát feltöltsön adatokkal, ezt a műveletet gyakran csak több részletben képes elvégezni. Ilyenkor a monitort szemlélő számára zavaró lehet, hogy - rövid ideig ugyan, de észrevehetően - a kijelzés egy részben feltöltött táblával történik. Mindezek kiküszöbölésére ezek a nagyméretű táblák meg vannak kettőzve és külön regiszterben - táblaként 1-1 bit - van arról információ, hogy a kijelzés melyikkel történik a kettő közül. Az új feltöltést tehát mindig a másikba kell végezni - így az nem észrevehető - és a regiszter átírásával történik a váltás. A VÁC egy kölün üzemmódja lehet az, hogy nem az attribútumbitekkel kiválasztott adat kerül a színezési tábla bemenetéire, hanem az attribútumbitek egy-egy csoportja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12
